Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
VILÁG fZ QLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA 51 ÜNKASPART BORSOD 51EGYES BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 104. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1971. május 5. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Gáspár Sándor ismertette a SZÓI szóbeli beszámolóját Az építők székháza na, kongresszusi termében kedden reggel kilenc órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy hétszáz küldött vitatja meg az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Javaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, SZOT főtitkára, Nyers Rezső, a az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai. Pallai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségbe beválasztották a termelés számos ismert, élen járó dolgozóját, a társadalmi munkában kitűnt aktivistákat, a társadalmi szervezetek képviselőit, s a külföldi delegációk vezetőit. ma A részvevők egyperces néfelállással emlékeztek meg a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. A kongresszus a napirendi javaslatot elfogadta. A napirend a következő: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról, és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszervezetek Országos Tanácsának szóbeli beszámolóját mondotta el. Ismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenységéről. Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegyenek a politika alakításában. Ennek a politikának az érvényesítése növelte a szakszervezetek tekintélyét, szerepét a közéletben. A szakszervezetek társadalmi szerepének növelése egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve feloldjuk a szocializmusban is létező, és mindig új formában jelentkező ellentmondásokat, érdekellentéteket. (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára a szónoki emelvényen Népgazdaságunk nagyot fejlődött Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára a szakszervezetek XXII. kongresszusának kedd délelőtti ülésén elmondott beszédében az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok tapasztalatait összegezte. Majd gazdasági kérdésekről szólva kijelentette, hogy eredményesen teljesítettük a III. ötéves tervet. Az elmúlt években új iparágak alakultak ki. A régiek jelentősen megerősödtek. Népgazdaságunk nagyot fejlődött. Új lakásokat, iskolákat, kórházakat, óvodákat, bölcsődéket, új gyárakat, üzemeket, haladó szociálpolitikai két, egy erősebb, intézkedésesebb országot, az országban jobb életet mutatott az önmagunk elé tartott tükör. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta töretlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét •Bietértéset és bizalmát fejezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetéseken mérlegre kerültek politikánk elvei, céljai és megvalósulásuk eredményei. Sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmunkát gátló munkaszervezési, anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte valamennyi taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. Tisztelt kongresszus' A Magyar Szocialista Munkáspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa el- Épül a borsodi sörgyár Miskolctól 20 km-re, Bőcs határában már kezd kibontakozni — Kőbánya után, és Nagykanizsa előtt — az ország második legnagyobb sörgyára. Évente egymillió hektoliter sört állítanak majd elő. Az 1,2 milliárdos beruházás képe a kezdeti időszakban is impozáns: az 50 méter magas árpa- és malátasiló falai máris állnak Nehéz év után jó eredmények 99Ülést tartott a megyei tanács vb Dr. Ladányi József elnökletével tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb-ülésen több téma között igen jelentős volt a tűzrendészetről szóló határozat. A végrehajtó bizottság tagjai mégis legtöbbet arról a jelentésről vitatkoztak, amelyet a tanács mezőgazdasági osztálya készített a megye termelőszövetkezeteinek múlt évi gazdálkodásáról, valamint a szövetkezetekben végzett ellenőrzések végrehajtásáról és tapasztalatairól. A vb megállapította, hogy kér igen nehéz gazdasági évet zártunk le, viszont az év gazdasági eredményei a termelőszövetkezetekben is várakozáson felüliók. Eljött a az ideje, hogy termelőszövetkezeteink megerősödve, megizmosodva mind többet nyújtsanak az ország népének. A végrehajtó bizottság előtt szereplő jelentések és a vb tagjainak megállapításai azt bizonyítják, hogy a Borsod megyei termelőszövetkezetek többsége jól gazdálkodott, az elmúlt esztendőben A termelőszövetkezetek közül 63 tsz zárt veszteségesen, alaphiányosan. Ebben az esztendőben várhatóan másként alakul majd a közös gazdaságok helyzete; több pénzt tesznek a közös kasszába, több és jobb minőségű terményt, kenyeret dolgozók asztalára, ugyanis a az eddigi tapasztalatcár szerint úgy kezdték az 1971-es évet, hogy az előbb említettekre minden lehetőség megvan. Rogers Kairóban Rogers amerikai külügyminiszter és kísérete kedden, magyar idő szerint 16 óra 10 perckor megérkezett Kairóba. Az Al Gumhurija szerint az EAK az alábbiakban összefoglalt álláspontot tárja Rogers elé, mint a közel-keleti rendezés minimális feltételeit: 1. Izraelnek köteleznie kell magát a megszállt arab területek teljes kiürítésére. Ez a béke alapvető feltétele. 2. A Szuezi-csatorna megnyitására vonatkozó egyiptomi kezdeményezés nem jelent részleges vagy elkülönített megoldást, hanem szerves része, első szakasza a Biztonsági Tanács határozatán alapuló általános rendezésnek. 3. Ki kell dolgozni a BT- határozat végrehajtásának menetrendjét, rögzíteni kell az izraeli csapatkivonás második szakaszának határidejét. 4. Az első szakaszban, a részleges kiürítés keretében El-Arish vonaláig kell visszavonni az izraeli csapatokat. A második szakaszban az EAK nemzeti határáig kell terjednie a teljes kiürítésnek. Az EAK Samt El-Sejk fölötti szuverenitása vitathatatlan. 5. Az EAK tervezete meghatározott időtartamú tűzszünet életbeléptetését irányozza elő a részleges kiürítés kezdetétől a csatorna megnyitásáig. A csapatkivonás második szakasza ezután kezdődik. Az idő sürget (3. oldal) Portré a Kiliánból (4. oldal) A sivatag és a piramisok birodalmában (5. oldal) A kohászat anyagmozgatási problémái Országos jelentőségű ankét Diósgyőrben A kohászat anyagmozgatási problémáival foglalkozó, kétnapos ankét kezdődött Diósgyőrben, az LKM ifjúsági házában tegnap, május 4-én, kedden délelőtt. A borsodi műszaki hetek programjában sorra kerülő tudományos tanácskozás rendezői a MTESZ Borsod megyei szervezetének anyagmozgatási szakbizottsága és a Gépipari Tudományos Egyesület miskolci csoportja. Az ankét egyik kezdeményezője a központi anyagmozgatási bizottság volt. A tanácskozáson az ország valamennyi kohászati vállalatának képviselői jelen vannak. Az ankét témáját különösen az teszi időszerűvé és népgazdasági jelentőségűvé, hogy a kohászatban a kibocsátott késztermékeknél ötszöris nagyobb mennyiségű alapanyagot kell mozgatni, szállítani, a feldolgozási, gyártási eljárások során. Munkások tízezreit veszi igénybe ez az óriási munka. Az anyagmozgatás korszerűsítése gazdasági szempontból igen fontos, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mindenképpen indokolt csökkenteni az anyagmozgatással járó nehéz fizikai munkát. Az ankétot kedden délelőtt Zámbó Pál, a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatója nyitotta meg. megnyitót követő előadásokban szó esett az anyagmozgatás fejlesztésének gazdasági kérdéseiről, az élőmunka-megtakarítás lehetőségeiről. Előadás hangzott el a kohászati anyagmozgatás automatizálási lehetőségeiről, a számítógépek alkalmazásának perspektíváiról is A kétnapos tudományos tanácskozás során az ország kohászati üzemeiben, valamint a különféle tudományos intézményekben és az egyetemeken dolgozó szakemberek mintegy húsz előadásban foglalkoznak a kohászati anyagmozgatás jelenlegi helyzetével, problémáival és a továbbfejlődésnek a legújabb kutatások eredményeként adódó lehetőségeivel. Az ankét ma, szerdán, a délutáni órákban ér véget