Észak-Magyarország, 1971. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

VILÁG fZ QLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA 51 ÜNKASPART BORSOD 51EGYES BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 104. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1971. május 5. Megkezdődött a szakszervezetek XXII. kongresszusa Gáspár Sándor ismertette a SZÓI szóbeli beszámolóját Az építők székháza na­­, kongresszusi termében ked­den reggel kilenc órakor megkezdődött a magyar szak­szervezetek XXII. kon­gr­es­­szusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képvisele­tében mintegy hétszáz kül­dött vitatja meg az elmúlt négy év sikereit, gondjait, a fejlődés gyorsításának, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyi­totta meg. Javaslatára meg­választották az elnökséget, amelyben helyet foglalt Lo­­sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, Gáspár Sándor, SZOT főtitkára, Nyers Rezső, a az MSZMP KB titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai. Pal­­lai Árpád, az MSZMP KB titkára. Az elnökségbe bevá­lasztották a termelés számos ismert, élen járó dolgozóját, a társadalmi munkában ki­tűnt aktivistákat, a társadal­mi szervezetek képviselőit, s a külföldi delegációk vezető­it. ma A részvevők egyperces né­felállással emlékeztek meg a szakszervezeti mozga­lomnak a legutóbbi kongres­­­szus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. A kongresszus a napirendi javaslatot elfogadta. A napi­rend a következő: 1. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának beszámo­lója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról, és a ma­gyar szakszervezetek soron következő feladatairól. 2. A számvizsgáló bizott­ság jelentése. 3. A magyar szakszerveze­tek alapszabályának módosí­tása. 4. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a szám­­vizsgáló bizottság újjáválasz­­tása. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára emelkedett szólásra, aki a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának szó­beli beszámolóját mondotta el. Ismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenysé­géről. Megállapította: jelen­tősen hozzájárultak a szocia­lizmus építésében elért ered­ményeinkhez, nagy társadal­mi céljaink megvalósításához. Hatékonyan képviselték és védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb be­töltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felis­merés — és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek nemcsak az a feladatuk, hogy a forra­dalmi munkáspárt politiká­ját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvően részt vegye­nek a politika alakításában. Ennek a politikának az ér­­­­vényesítése növelte a szak­­szervezetek tekintélyét, sze­repét a közéletben. A szakszervezetek társa­dalmi szerepének növelése­­ egyik biztosítéka annak, hogy megelőzzük, illetve fel­oldjuk a szocializmusban is létező, és mindig új formá­ban jelentkező ellentmondá­­­­sokat, érdekellentéteket. (Folytatás a 2. oldalon) Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára a szónoki emelvényen Népgazdaságunk nagyot fejlődött Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára a szakszervezetek XXII. kongresszusának kedd délelőtti ülésén elmondott be­szédében az alap- és közép­szervi választások, az ipar­ági kongresszusok tapasztala­tait összegezte. Majd gazdasági kérdésekről szólva kijelentette, hogy eredményesen teljesítettük a III. ötéves tervet. Az elmúlt években új iparágak alakul­tak ki. A régiek jelentősen megerősödtek. Népgazdasá­gunk nagyot fejlődött. Új la­kásokat, iskolákat, kórháza­kat, óvodákat, bölcsődéket, új gyárakat, üzemeket, haladó szociálpolitikai két, egy erősebb, intézkedése­s­ebb or­szágot, az országban jobb életet mutatott az önmagunk elé tartott tükör. Egész társadalmunk nagy léptekkel halad előre azon az úton, amelyet 1957 óta tö­retlen lendülettel járunk. Gyűlések ezrein a dolgozók, az egész magyar nép ismét •Bietértéset és bizalmát fe­jezte ki pártunk politikája iránt. E nagy beszélgetése­ken mérlegre kerültek politi­kánk elvei, céljai és megva­lósulásuk eredményei. Sokan tették szóvá a jobb és eredményesebb termelő­­munkát gátló munkaszerve­zési, anyagellátási hiányossá­gokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. szocialista brigádok határo­­­zottan igényelték munkájuk­hoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dol­gozók a szociális normák, a munkabiztonsági előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte vala­mennyi taggyűlésen és szak­­szervezeti kongresszuson kri­tikusan foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. Tisztelt kongresszus' A Magyar Szocialista Mun­káspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társa­dalmunk helyzetét, megje­lölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa el- Épül a borsodi sörgyár Miskolctól 20 km-re, Bőcs határában már kezd kibontakozni — Kőbánya után, és Nagykanizsa előtt — az ország második legnagyobb sörgyára. Évente egymillió hek­toliter sört állítanak majd elő. Az 1,2 milliárdos beruházás képe a kezdeti időszak­ban is impozáns: az 50 méter magas árpa- és malátasiló falai máris állnak Nehéz év után jó eredmények 99Ülést tartott a megyei tanács vb Dr. Ladányi József elnök­letével tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb-ülésen több téma között igen jelentős volt a tűzrendészetről szóló határozat. A végrehajtó bi­zottság tagjai mégis legtöb­bet arról a jelentésről vitat­koztak, amelyet a tanács mezőgazdasági osztálya ké­szített a megye termelőszö­vetkezeteinek múlt évi gaz­dálkodásáról, valamint a szö­vetkezetekben végzett ellen­őrzések végrehajtásáról és tapasztalatairól. A vb megállapította, hogy kér igen nehéz gazdasági évet zártunk le, viszont az év gazdasági eredményei a ter­melőszövetkezetekben is várakozáson felül­iók. Eljött a az ideje, hogy termelőszövet­kezeteink megerősödve, meg­izmosodva mind többet nyújtsanak az ország népé­nek. A végrehajtó bizottság előtt szereplő jelentések és a vb tagjainak megállapításai azt bizonyítják, hogy a Bor­sod megyei termelőszövetke­zetek többsége jól gazdálko­dott, az elmúlt esztendőben A termelőszövetkezetek kö­zül 63 tsz zárt vesztesége­sen, alaphiányosan. Ebben az esztendőben várhatóan másként alakul majd a kö­zös gazdaságok helyzete; több pénzt tesznek a közös kasszába, több és jobb minő­ségű terményt, kenyeret dolgozók asztalára, ugyanis a az eddigi tapasztalatcár sze­rint úgy kezdték az 1971-es évet, hogy az előbb említet­tekre minden lehetőség meg­van. Rogers Kairóban Rogers amerikai külügymi­niszter és kísérete kedden, magyar idő szerint 16 óra 10 perckor megérkezett Kai­róba. Az Al Gumhurija szerint az EAK az alábbiakban ös­­­szefoglalt álláspontot tárja Rogers elé, mint a közel-ke­leti rendezés minimális fel­tételeit: 1. Izraelnek köteleznie kell magát a megszállt arab terü­letek teljes kiürítésére. Ez a béke alapvető feltétele. 2. A Szuezi-csatorna meg­nyitására vonatkozó egyipto­mi kezdeményezés nem je­lent részleges vagy elkülöní­tett megoldást, hanem szer­ves része, első szakasza a Biztonsági Tanács határoza­tán alapuló általános rende­zésnek. 3. Ki kell dolgozni a BT- határozat végrehajtásának menetrendjét, rögzíteni kell az izraeli csapatkivonás má­sodik szakaszának határide­jét. 4. Az első szakaszban, a részleges kiürítés keretében El-Arish vonaláig kell vis­­­szavonni az izraeli csapato­kat. A második szakaszban az EAK nemzeti határáig kell terjednie a teljes kiürítés­nek. Az EAK Samt El-Sejk fölötti szuverenitása vitatha­tatlan. 5. Az EAK tervezete meg­határozott időtartamú tűz­szünet életbeléptetését irá­nyozza elő a részleges kiürí­tés kezdetétől a csatorna megnyitásáig. A csapatkivo­nás második szakasza ezután kezdődik. Az idő sürget (3. oldal) Portré a Kiliánból (4. oldal) A sivatag és a piramisok birodalmában (5. oldal) A kohászat anyagmozgatási problémái Országos jelentőségű ankét Diósgyőrben A kohászat anyagmozga­tási problémáival foglalko­zó, kétnapos ankét kezdő­dött Diósgyőrben, az LKM ifjúsági házában tegnap, má­jus 4-én, kedden délelőtt. A borsodi műszaki hetek prog­ramjában sorra kerülő tu­dományos tanácskozás ren­dezői a MTESZ Borsod me­gyei szervezetének anyag­­mozgatási szakbizottsága és a Gépipari Tudományos­ Egyesület miskolci csoport­ja. Az ankét egyik kezde­ményezője a központi anyag­­mozgatási bizottság volt. A tanácskozáson az ország valamennyi kohászati válla­latának képviselői jelen van­nak. Az ankét témáját kü­lönösen az teszi időszerűvé és népgazdasági jelentőségű­vé, hogy a kohászatban a kibocsátott késztermékeknél ötszöris nagyobb mennyisé­gű alapanyagot kell mozgat­ni, szállítani, a feldolgozási, gyártási eljárások során. Munkások tízezreit veszi igénybe ez az óriási mun­ka. Az anyagmozgatás kor­szerűsítése gazdasági szem­­po­ntból igen fontos, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mindenképpen in­dokolt csökkenteni az anyag­­mozgatással járó nehéz fizi­kai munkát. Az ankétot kedden dél­előtt Zámbó Pál, a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatója nyitotta meg. megnyitót követő előadások­­­ban szó esett az anyagmoz­gatás fejlesztésének gazda­sági kérdéseiről, az élőmun­ka-megtakarítás lehetőségei­ről. Előadás hangzott el a kohászati anyagmozgatás automatizálási lehetőségeiről, a számítógépek alkalmazásá­nak perspektíváiról is A kétnapos tudományos tanácskozás során az ország kohászati üzemeiben, vala­mint a különféle tudomá­nyos intézményekben és az egyetemeken dolgozó szak­emberek mintegy húsz elő­adásban foglalkoznak a ko­hászati anyagmozgatás je­lenlegi helyzetével, problé­máival és a továbbfejlődés­nek a legújabb kutatások eredményeként adódó lehető­ségeivel. Az ankét ma, szerdán, a délutáni órákban ér véget

Next