Észak-Magyarország, 1971. december (27. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

A A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MFOVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 289. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1911. december 8. Ifjú nemzedékünk kongresszusa H­azánkban talán soha nem foglalkoztak an­­­nyit az ifjúság problé­máival, gondjaival és azok megoldási lehetőségeivel, mint az utolsó két évben. A M­agyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak 1970. februári ifjúságpo­litikai határozata, az ifjúsági törvény előkészítése, a tör­vény meghozatala (ez év szeptemberében) a végrehaj­tás megkezdése, a javaslatok, s a fiatalok új kezdeménye­zései, akciói nyomán napi­renden szerepel az ifjúság jogainak és kötelességeinek aránya, az, hogy mit köteles az állam, a társadalom meg­adni a fiataloknak, s hogy milyenek az „elvárások” nap­jaink ifjú nemzedékével szemben. Magyarország min­den második állampolgára harminc éven aluli. Aki nem tartozik e korosztályhoz, az is érdekelt, mint szülő, ne­velő, családtag, pedagógus, munkatárs. És e mindenkit érdeklő, érintő témáról, a fiatalokról, s a fiatalokhoz szólunk, ami­kor a KISZ VIII. kongres­­­szusa alkalmából számba t­esszük, hol, miben, hogyan tesznek eleget a párt, az ál­lam elvárásának, a szocializ­mus építésében való részvé­telnek. Felsorolhatnánk KISZ-véd­­nökséggel épülő nagy beru­házásainkat, a nyári építőtá­borokat, a kommunista szombatok és vasárnapok, az ifjúsági munkaversenyek eredményeit. A fiatalok kez­deményezte akciókat, meg­mozdulásokat, a békéért, szabadságukért küzdő népek iránti szolidaritásuk meg­annyi jelét. A fiatalok jelen­létét állami, társadalmi éle­tünkben, ünnepeinken és hétköznapjainkon. Egész sereg példát hozhat­nánk az ifjúság jogait, érde­keit képviselő, érvényesítő intézkedésekből, a fiatalok pályaválasztásának segítésé­ről, a fizikai dolgozók to­vábbtanuló gyermekeinek oktatásáról, pályakezdők méltányos bérezéséről, újabb művelődési, sportolási, szóra­­kozási lehetőségek megte­remtéséről, anyagi fedezeté­nek biztosításáról, az ifjúsá­gi turizmus lehetőségeinek bővítéséről. De ifjúságunk nemcsak várja a párt ifjúságpolitiká­jának megvalósulását, hanem alkotó részese is kíván lenni saját helyzete alakításának. Ezt a cselekvő, alkotó, a jövőt, a hasznosat szocializ­must építő ifjúságot képvise­li a KISZ. Utóbbi éveinek munkáját felmérendő, s a jövőbeli ten­nivalókhoz javaslatokat vár­va — júliusban a KISZ Köz­ponti Bizottsága kongres­­­szusi levéllel fordult a fiata­­lokhoz. Tíz kérdésre várt vá­laszt — kétszázezren ragad­tak tollat, kritizálva és ötle­teket kínálva. Javaslatok hangzottak el a rádióban, a televízióban, újságok hasáb­jain, arról, hogyan lehetne az ifjúság problémáin, pá­lyakezdési gondjain segíteni. Az általános problémákat tárgyaló plenáris ülés után külön szekciókban az üzemi, a falusi fiatalok, a középis­kolások és szakmunkástanu­lók, az egyetemisták és az úttörők gondjainak legjobb ismerői üléseznek. Annak ellenére, hogy ná­lunk az ifjúsággal való tö­rődés nem kampányszerű, mégis, az utóbbi években, s most ezekben a napokban, a KISZ VTII. kongresszusának napjain,­­ különös megvi­lágításba, reflektorfénybe ke­­rült a fiatal generáció élete, munkája, politikai tevékeny­sége. Az ifjúsági törvény pa­ragrafusai, az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalá­sa és határozata egyre na­gyobb szerepet, teret kíván adni a­ KISZ tevékenységé­nek. Mint eddig, a jövőben is a KISZ hivatása, hogy az ifjúság körében hirdesse, képviselje a párt politikáját, mozgósítsa az ifjúságot a X. pártkongresszus és a IV. öt­éves terv céljainak megvaló­sításában. E­bben a szellemben fo­galmazta meg a KISZ KB beszámolója, hogy „a Magyar Kommunista If­júsági Szövetség hivatásá­nak tekinti, hogy a párttól kapott megbízatásának ele­get téve, a KISZ-tagság, az egész magyar ifjúság mozgó­sításával még eredményeseb­ben vegyen részt hazánk if­jú nemzedékének szocialista nevelésében. Kongresszusunk harcba hívja a KISZ szerve­zeteit, és tagjait, a magyar ifjúságot a társadalmunk előtt álló feladatok teljesíté­sére”. z­ovjet siker Sima leszállás a Marsra A Mars–3 jelzésű szovjet űrállomás leszálló berende­zése ejtőernyőn simán le­ereszkedett a Marsra a boly­gó déli féltekéjén, a déli szélesség 45. foka és a nyu­gati hosszúság 158. foka ál­tal meghatározott térségben — jelentette kedden gyors­hírben a TASZSZ hírügy­nökség. — A leszállóberen­dezés jelzéseit felfogta és re­gisztrálta a Mars—3, amely a bolygó mesterséges hold­jaként kering. A szputnyik a jelzéseket a december 2. és 5. között létesített rádiókap­csolat során továbbította a­­ Földre. A Mars—3 leszállóberende­zése az első olyan emberkéz alkotta komplex szerkezet, amely eljutott a Mars boly­góra — mégpedig sima le­szállással, azaz megőrizve működőképességét — állapít­ják meg Moszkvában a Mars—3 komplex kísérleté­nek sikeréről kiadott TASZSZ jelentés nyilvános­ságra kerülése utáni első órákban. A sima leszállás lehetősé­géről a Mars—2 és Mars—3 rakéták útbaindítása óta sok szó esett a szovjet főváros­ban. A Mars—2 bolygó körüli pályára állítása, a Szovjet­unió felségjelvényének eljut­tatása a bolygó felszínére és most a Mars—3 leszálló be­rendezésének sima leeresz­kedése igazolta ezeket a fel­fokozott várakozásokat. Be­bizonyosodott, hogy a szovjet automatikus berendezések segítségével már ma meg le­het kezdeni a naprendszer e bolygójának „helyszíni vizs­gálatát”; * VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK!!Tanácskozik a LEMP VI. kongresszusa Leonyid Brezsnyev és Kádár János beszéde Tegnap, a LEMP VI. kongresszusának második munkanapján felszólalt Leo­nyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, aktív és mind nagyobb befolyást gyakorolnak a világesemények meneté­re. A hétköznapok eseményei mögött néha nem is vesszük észre, milyen hatékony és széles körű lett ez a befolyás — hangsúlyozta Brezsnyev. . Békére van szükség Hogy a szocializmus és a kommunizmus felépülhessen, békére van szükség. Brezs­nyev ezzel kapcsolatban megemlékezett arról, hogy a lengyel fővárosban 16 évvel ezelőtt írták alá a Varsói Szerződést. Hangsúlyozta, hogy a szervezet létrehozá­sának egyetlen célja volt: megakadályozni, hogy kirob­banjon egy új háború. Az SZKP főtitkára ezután a hős vietnami népnek har­cáról és az izraeli agresszió ellen küzdő arab népeknek nyújtott támogatásról szólt. Kijelentette, a szocialista országok harcos szolidaritása, szi­lárd, meg nem alkuvó álláspontja az imperia­lista agressziókkal kap­csolatban — ez manap­ság a béke, a biztonság, és a szabadság egyik leg­főbb biztosítéka. Nagy szomorúsággal érte­sültünk arról a konfliktus­ról — folytatta, — amely a napokban Ázsia két szom­szédos állama között keletke­zett. Épp ilyen szomorúság­gal töltöttek el benn­ünket azok az események, amelyek a konfliktust előidézték. Ke­­let-Pakisztán lakói alapve­tő jogainak ési világosan ki­nyilvánított akaratának vé­res elnyomása, a 10 millió menekült tragédiája. A Szovjetunió határozot­tan síkraszáll a vérontás megszüntetéséért, a ke­letkezett problémák poli­tikai megoldásáért, a népek törvényes jogainak figyelembevételével, külső erők beavatkozása nélkül síkraszáll a térség tartós és igazságos békéjéhez szüksé­ges feltételek megteremté­séért. Ha Európai kérdésekről szól­Brezsnyev rámutatott: minél több realizmus a nyugati országok politic­....- i­ban, annál nagyobbak közös lehetőségeink az európai helyzet további javítására, az európai és nemzetközi biz­tonság alapvető érdekeit szolgáló egyezmények aláírá­sa révén. Kezdetét veszi A folyamatban levő nem­zetközi tárgyalásokkal Cseh­szlovákia és az NSZK kap­csolatainak rendezésével az NDK és az NSZK ENSZ-fel­­vételével kezdetét veszi Európa életének áttérése egy új történelmi szakaszhoz, amely a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés jegyé­ben halad majd előre. S ép­pen a fordulatnak ebben az időszakában rendkívül nagy jelentő­sége van az európai biz­tonsági értekezletnek. E konferencia hivatása az, hogy megszilárdítsa a bé­kés élet alapjait konti­nensünkön. Brezsnyev végül elmon­dotta, Brüsszelben a NATO miniszteri tanácsának most kezdődő ülésszakán kiderül majd, készek-e a NATO tag­államai válaszolni, arra felhívásunkra,­ hogy működ­­­jünk együtt a feszültség csökkentése érdekében. (Folytatás a 2. oldalon) Képünkön: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára­ a szónoki emelvényen Az ENSZ-közgyűlés előtt az indiai-pakisztáni konfliktus Magyar idő szerint hétfőn este 11 órakor a holtpont je­gyében folytatódott és hét órával később végképp holt­pontra jutva fejeződött be a Biztonsági Tanács szombaton éjjel kezdődött vitája az in­diai szubkontinensen kiala­kult veszélyes helyzetről. Jakov Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője az ülés megnyitása után módo­sító indítványt nyújtott be a Belgium, Olaszország, Japán, Nicaragua és Sierra Leone által az előző napon beter­­jsztett határozati javaslat­hoz, amely első lépésként a tűzszünet azonnali kimondá­sát és az ellenségeskedések beszüntetését írta elő. Az öt­hatalmi javaslatnak ezt az előírását magáévá téve, a szovjet módosító indítvány további előírásként kimond­ja: a tűzszünet elrendelésé­vel és az ellenségeskedések megszüntetésével egyidejűleg Pakisztán tegyen hatékony lépéseket a politikai rende­zésre Kelet-Pakisztánban, oly módon, hogy haladéktala­nul elismeri a kelet-pakisz­táni népnek az 1970. decem­beri választásokon kifejezett (Folytatás a 2. oldalon) Leonyid Brezsnyev: Nagy jelentősége van az európai biztonsági értekezletnek Leonyid Brezsnyev beszé­dében méltatta a lengyel és a szovjet munkásosztály tör­ténelmi harcokban kiková­­csolódott barátságát. Rámu­tatott, hogy ezt a barátságot a LEMP és az SZKP töltötte meg új tartalommal, egyesí­tette a két nép harcát, a szo­cializmus és a kommuniz­mus ügyéért. Az SZKP KB főtitkára ez­után arról szólt, hogy a szo­cialista építés nagy művének megalkotásakor felléphetnek néha súlyos hibák és mu­lasztások is. A történelem ta­pasztalatai mutatják ezt. Fontos azonban, hogy ezek nem magának a szocializ­musnak, mint társadalmi rendszernek a jellegéből fa­kadnak. Olyankor fordulnak elő, amikor a párt eltávolodik a szocializmus céljaitól, alap­­vető elveitől Éppen ezért a kommunistáknak az a képessége, hogy tevé­kenységüket önkritiku­san bírálják felül — egyike a szocializmusért és a kommunizmusért vívott harc fontos for­máinak.­­ A testvérpártok kongres­­­szusi tapasztalatait megvon­va, Leonyid Brezsnyev meg­­állapította: az SZKP a LEMP és a többi párt aktí­van tevékenykedik az egysé­gért, az összekovácsoltságért. Szoros egységben halad­va a szocialista országok Kerekasztal-beszélgetés a miniszterrel Borsodi látogatásának má­sodik napján dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter a KPM-válla­­latok vezetőivel, pártbizott­sági titkáraival találkozott a MÁV miskolci igazgatósá­gán. A vasút, az autóközle­kedés, a hírközlés vezetői, az utak építői és fenntartói szá­moltak be munkájukról, ered­ményeikről, problémáikról. A kötetlen, oldott hangulatú be­szélgetésen, amelyen részt vett dr. Ladányi József, megyei tanács elnöke, Bél­a­czi Béla, a Miskolc városi Tanács elnöke, Drótos László, a városi pártbizottság titkára is, a megjelenteket dr. Pász­tor Pál, a MÁV miskolci igazgatóságának vezetője kö­szöntötte. A miniszter elvtárs arra kérte a KPM-vállalatok kép­viselőit, hogy őszintén, ken­dőzetlenül tárják fel problé­máikat, hiszen a minisztéri­um vezető tisztviselői részt vesznek a megbeszélé­­s­­en, tehát minden ágazat, in­tézmény borsodi vezetőjének minisztériumi partnere is képviselve van. A miskolci vasúti csomó­pont rendkívül nagy szerepet játszik Borsod iparában, a személy- és áruszállításban, az egész megye életében. Az ott folyó munkáról Erdélyi János, a Tiszai pályaudvar állomásfőnöke számolt be. Mások a pályafenntartásról, a pályaépítésről tettek jelen­tést a miniszter elvtársnak. Utak, vasutak nélkül el­képzelhetetlen az élet — szoktuk mondani. De elvá­laszthatatlan életünktől hírközlés is. A Miskolci Pos­­­taigazgatóság pártbizottságá­nak titkára a Volán pártbi­zottsága titkárával együtt mindenekelőtt azt a problé­mát feszegette, hogy a kere­seti aránytalanságok, tehát elsősorban anyagi problémák hátráltatják a jobb munkát. Kevés a postás dolgozó, ke­vés a gépkocsivezető. Az autóközlekedéssel összefüggő területen, az autójavító vál­lalatoknál — mint erre Vá­radi István, a XVI. sz. Autó­javító Vállalat igazgatója utalt — a létszámhiányon kí­vül elsősorban az alkatrész­ellátási problémák akadá­lyozzák a tervszerű munkát. Természetesen minden KPM-vállalatnak, szervnek — jellegéből adódóan —, más a gondja, problémája. Varga József, a közúti igaz­­­­gatóság vezetője a területen folyó munka javulásáról ad­­­­hatott számot, de, mint a­­ megelőző tanácskozásokon is kiderült, a rossz borsodi utak megjavításához további nagy anyagi erőfeszítésekre van szükség. Ugyanez vonatkozik a pályafenntartásra, a pá­lyaépítésre is a vasútnál — mint azt többen szóvá tet­ték, az A vasút, a közút, a posta, autóközlekedés sokféle gondja került tehát terítékre a beszélgetés során. Mindez­zel kapcsolatban a miniszter elvtárs azt mondotta: ezeket az élet veti fel, a gondok mindennapjaink gondjai. A véleménycsere a minisztéri­um vezetőit is segíti a prob­lémák felismerésében, de a megoldás természetesen mindal­nyiunk dolga — mon­dotta végül. (Folytatás a 3. oldalon) |

Next