Észak-Magyarország, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

1i O' A MAC,TAB SZOCI­ALIST­A MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY­EI BIZOTTSÁGÁNAK LAIMA XXVIII. évfolyam, 147. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1972. június 24. A bíróságokról és az ügyészségről törvényt alkotott az országgyűlés Pénteken az országgyűlés folytatta a Magyar Népköz­­társaság 1971. évi költségve­tésének végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vettek: Lo­soncai Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke, Aczél György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban he­lyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki meg­nyitója után folytatódott a költségvetési vita, majd szünet következett. Ebédszünet után Gáborné elnöklésével Varga foly­tatta munkáját az ország­­gyűlés. Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelen­téshez újabb hozzászólást Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter expozéjá­ban aláhúzta, hogy állam- és jogrendszerünkben fontos szerepük van az igazságszol­gáltatásra vonatkozó jogsza­bályoknak. Az előterjesztett törvényjavaslat részletesen szabályozza a bíróságok szer­vezetével és hatáskörével összefüggő kérdéseket. — Bíróságaink feladata az egyik legfontosabb állami tevékenység: az igazságszol­gáltatás. Hazánkban szilárd a tör­vényes rend. Aki törvényein­ket megsérti, megbüntetjük. Ugyanakkor jogrendszerünk minden becsületes állampol­gár számára biztosítja nyugodt és félelem nélküli­­ életet. Bíróságainknak jelentős szerepük van e fontos elvek megvalósításában. A rájuk bízott feladatok további jó ellátásának feltételeihez já­rul hozzá a törvényjavaslat. Az ügyek százezrei — A jelenleg hatályban levő bírósági szervezeti tör­vényt csaknem két évtized­del ezelőtt alkotta meg or­szággyűlésünk. A mostani törvényjavaslatot az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasz­talatainak felhasználásával, a jelen és a jövő követelmé­nyeinek figyelembevételével készítettük elő. Ezután dr. Korom Mihály arról a munkáról beszélt, amelyet a bíróságok és a döntőbizottságok végeznek. — A bíróságok és döntőbi­zottságok évente az ügyek százezreivel foglalkoznak. — A számadatok minden­nél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szer­veinek kapcsolata a lakos­sággal milyen kiterjedt. — A nagy munkateherről szólva nem lehet hallgatni néhány olyan körülményről, amely ma nagy mértékben nehezíti és lassítja az ügy­nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta, és Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta meg a szót, aki össze­gezte a vita tapasztalatait és válaszolt az elhangzott ész­revételekre.Végezetül a pénzügymi­niszter kérte az országgyű­lést, hogy az 1971. évi ál­lami költségvetés teljesítésé­ről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az elnök ezután szavazást rendelt el, amelynek ered­­­ményeként az országgyűlés Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, a be­nyújtott eredeti szövegben, egyhangúan elfogadta. Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tár­gyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter szólalt fel, intézést. Gondolok itt többek között eljárási jogszabálya­ink bonyolultságára, nehéz­kességére, amelyeket még ebben az esztendőben jelen­tősen egyszerűsíteni fogunk. De szólni kell a gyakorta tapasztalható alaptalan pe­reskedésekről is. Ma az a helyzet, hogy a bíróság min­den, hozzá érkezett üggyel érdemben köteles foglalkoz­ni akkor is, ha előre látható, hogy az igény alaptalan. Arany János óta kevés vál­tozás történt a ,,ha per, úgy­mond, hadd legyen per!” felfogáson. Ez pedig jelenté­keny mértékben leköti és terheli az igazságszolgáltatás dolgozóit és elvonja őket a valóságos jogviták­ eldönté­sétől, legalábbis sok esetben a fontos kérdések eldönté­sének elhúzódásához vezet. Az eljárási törvények módo­sítására irányuló munkánk­ban arra törekszünk, hogy ezt a ,,betegséget” megfelelő jogszabályok is segítsék meg­szüntetni.­­ Az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja most következetesen érvényre a törvényjavaslat azáltal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gaz­dasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bírósá­gokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetőbbé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, hiszen megszün­tetjük a tarkaságot, párhu­zamosságot, a széttagoltsá­got. Az államigazgatási szer­vek hatáskörében maradó jogviták esetében a bírói igazságszolgáltatás fontos el­ve úgy jut érvényre, hogy az állampolgárok alapvető jo­gait és kötelességeit érintő ügyekben hozott határozatok bíróság előtti megtámadásá­nak lehetőségeit biztosítjuk. A törvényjavaslat rendel­kezései megfogalmazzák a Legfelsőbb Bíróság és az Igazságügyi Minisztérium feladatait. — Alkotmányunknak meg­felelően rendelkezik a tör­vényjavaslat úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróság gyakorol elvi irányítást az összes bíró­ságok bírói működése és ítélkezése felett. Ennek ér­dekében mondja ki azt is, hogy a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötele­zőek. A törvényesség és a jogalkalmazás egységének érdekeit szolgálja e rendel­kezés.­­ Az előterjesztett tör­vényjavaslat — egyezően az eddigi helyzettel — azt is rögzíti, hogy az igazságügy­­miniszter felügyeletet gya­korol a bíróságok általános működése felett, aláhúzva, hogy e tevékenység nem sértheti a bírói függetlensé­get. A bírák választása Az Igazságügyi Minisztéri­um és maga a miniszter sem avatkozhat bele bírósági ügyekbe, ítéletekbe, mert ar­ra a — nagyon helyes meg­fontolások alapján alkotott — jogszabályok nem adnak lehetőséget. — A törvényjavaslatnak a bírák választására vonatko­zó rendelkezései teljes összhangban ugyancsak vannak alkotmányunkkal. A hivatá­sos bírák választásával — a Legfelsőbb Bíróság bíróit ki­véve — több mint két évti­zedes gyakorlatot adunk át a múltnak. Az a tény, hogy a hivatásos bírák választása oly magas állami vezetőtes­tület hatáskörébe került, mint Népköztársaságunk El­nöki Tanácsa, kifejezésre juttatja a bírói tevékenység fontosságát, a bírák társa­dalmi megbecsülésének nö­vekedését. Egyben ez fontos biztosítéka a bírói független­ségnek és az igazságszolgál­tatás demokratizmusának is. A határozatlan időre történő választás pedig arra hivatott, hogy erősítse tovább a bírói élethivatást és a becsülete­sen dolgozó bírák helyzetét, hiszen őket felmenteni, vis­­­szahívni csak­ a törvényben meghatározott nyomós okból lehet, és arra szintén csak az Elnöki Tanács jogosult.­­ A törvényjavaslat lehe­tővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározan­dó esetekben bírósági ta­nács helyett első fokon (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Korom Mihály expozéja Indira Gandhi elutazott hazánkból Pénteken délelőtt az Or­szágház minisztertanácsi ter­mében befejeződtek a ma­gyar—indiai tárgyalások. A tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvá­nosságra. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke pénteken sajtókonferenciát tartott az Országház dele­­gációs termében. Dr. Vár­konyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatá­si Hivatalának elnöke üd­vözölte az indiai kormány­főt, aki ezt követően vála­szolt a magyar és a külföldi sajtó képviselőinek kérdé­seire. Pénteken délután eluta­zott Magyarországról Indira Gandhi, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke, aki a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának meghívá­sára hivatalos látogatást tett hazánkban. Az indiai kor­mányfővel együtt elutazott kísérete is. Az indiai nép képviselőit ünnepélyesen, meleg baráti szeretettel búcsúztatták Ferihegyi repülőtéren, ame­­­lyet magyar és indiai zász­lók, magyar és hindi nyelven .„­A v,„_lmazott búcsúmara­­datok díszítettek. A minisz­­terelnök-asszony búcsúzta­tására több ezer fővárosi lakos gyűlt össze a repülő­téren. A betonon katonai díszegység sorakozott fel, csapatzászlóval. Díszjel harsant, majd a díszegység parancsnoka je­lentést tett Indira Gandhi­nak. Felcsendült a magyar­ és az indiai himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le a magas rangú vendég tiszteletére. Indira Gandhi — Fock Jenő társaságában — ellépett a díszegység arc­vonala előtt, s köszöntötte a katonákat. Az indiai kor­­mányfő ezután szívélyes bú­csút vett a megjelent ma­gyar közéleti személyiségek­től, a diplomáciai testület képviselőitől, majd Fock Je­nő társaságában elhaladt a búcsúztatására megjelent fő­városi dolgozók hosszú sora előtt. Magyar és indiai zász­lócskák emelkedtek a ma­gasba, s a budapesti dolgo­zók képviselői szeretettel búcsúztak Indira Gandhitól, s éltették a magyar és az indiai nép barátságát. A díszegység díszmenete után úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az indiai kor­mányfőnek és a kíséretében levő­­ személyiségeknek, , akik ezután elfoglalták a helyü­ket a különrepülőgépen. In­­di­a Gandhi a beszállás előtt, baráti kézfogással szívélyes búcsút vett Fock Jenőnől. Néhány perc múlva a re­pülőgép a magasba emelke­dett. Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke pén­tek délután elutazott hazánkból. Képünk: a Ferihegyi re­pülőtéren Fock Jenő miniszterelnök búcsúzik Indira Gandhi­tól •• Ülésezett az SZKP Az SZKP Központi Bizott­ságának pénteki ülésén meg­vitatták a KB májusi plénu­mán hozott határozatnak megfelelően a tagkönyvcse­­re előkészítését a pártszer­vezetekben. A KB pénteki értekezletén részt vett A. P. Kirilenko és A. Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagjai, a Központi Bi­zottság titkárai. „ Lebegtetik ” a fontot Az angol pénzügyminisz­térium pénteken reggel be­jelentette, hogy átmenetileg „lebegteti” árfolyamát, a font sterling vagyis hagyja, hogy a kereslet és kínálat szabja meg az árfolyamot, bárhogy alakuljon is a hely­zet a külföldi tőzsdéken. Az intézkedés azt jelenti, hogy az Angol Bank és az új közös piaci pénzügyi ha­tározatok szerint eljáró nyu­gat -­európai központi ban­kok ideiglenesen abbahagy­ják a font azoktól, akik a felvásárlását múlt heti események miatt szabadulni próbálnak a „forró pénz”­­től. Nixon sajtóértekezlete Nixon elnök csütörtöki rögtönzött sajtóértekezletén főleg a Moszkvában aláírt fegyverkorlátozási egyezmé­nyek törvénybe iktatásával foglalkozott. Nagy nyoma­tékkal szorgalmazta, hogy a törvényhozás az egyezmé­nyek ratifikálásával egyide­jűleg szavazza meg az új tá­madó fegyverrendszerek — főleg a Trident típusú nuk­leáris tengeralattjáró és B—1 típusú új bombázó­ki­a fejlesztésére kért 1300 mil­lió dollárt, mint mondotta az Egyesült Államok nemzet­­biztonsága érdekében , és a SALT-tárgyalások további sikeres folytatása végett. Pekingi Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiz­tonsági tanácsadója pénte­ken délelőtt — egy éven be­lül negyedik — pekingi lá­togatását befejezve, elutazott jelentés a kínai fővárosból, ahol Csou En-laj kormányfővel és más kínai vezetőkkel a kínai— amerikai kapcsolatokról és nemzetközi problémákról tárgyalt. Aratás előtt a leninvárosi Szőke Tisza Tsz A leninvárosi Szőke Tisza Termelőszövetkezetben igen jó termés ígérkezik a kalászo­sokból. — A termés­eredmé­nyek várhatóan felülmúlják a tavalyit — újságolta Ká­­nyási Béla tsz-elnök. — Az évszakhoz képest szokatlanul nagy meleg hatására az idén hamarább érik be a gabona is. Az előző esztendőkben ál­talában július 8-a körül kezd­tük el az aratást. Most vi­szont már június végén hoz­zá lehet fogni ehhez a mun­kához. A termelőszövetkezet ve­zetői úgy tervezik, hogy szombaton, de legkésőbb a jövő héten hétfőn megkezdik az őszi árpa betakarítását. A feladat megoldására 5 kom­bájn, továbbá megfelelő szá­mú tehergépkocsi, traktor, pótkocsi, s egyéb munkaesz­köz áll a gazdaság rendelke­zésére. , , Azonban nemcsak a gépek várják felkészülten az ara­tást. A vezetőség már jó elő­re megbeszélte a tennivaló­kat a termelőszövetkezet tag­jaival, akik vállalták: egy emberként vesznek részt a betakarításban. A tsz-tagok megígérték, hogy ha a szük­ség úgy kívánja, kora reggel­től késő estig dolgoznak­­ a földeken, hogy minél rövi­­debb idő alatt magtárba ke­rüljön az idei termés. Az el­következő hetekben összesen 1250 hold gabonát — közte 150 hold őszi árpát — kell betakarítaniuk. Megtudtuk azt is, hogy a gabona betakarítása előtt minden fontosabb növény­­ápolást igyekeztek elvégezni a közös gazdaságban. Nagy előny a tsz-tagság számára, hogy a napokban befejezték a kukorica második kapálá­sát, így minden erőt az ara­tásra lehet összpontosítani. <­s>

Next