Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Nemes Dezső Csongrád­” Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Csongrád megyébe látogatott. A megyei pártbi­zottság szegedi székházában tartott megbeszélésen — amelyen a helyi párt-, álla­mi és kulturális szervek több vezetője is részt vett — Győri Imre, a Csongrád me­gyei Pártbizottság első tit­kára tájékoztatta a vendé­­­­geket azokról az intézkedé­­­sekről, amelyeket a Közpon­­ti Bizottság legutóbbi ülése határozatának megismerteté­­­­sére, annak végrehajtására tettek. Ezután látogatást tett a Szegedi Szalámigyárban, a tudományegyetemen, az ok­tatási igazgatóságon. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Befejezték a politikai vitát A finn nemzeti ünnep mi­att szerdán nem tartott ülést Helsinkiben az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia előkészítésével foglalkozó nagyköveti ta­nácskozás. A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt lesz. A harmadik hetébe lépő tanácskozáson befejezték az általános politikai vitát, amelyben mind a harminc­négy részvevő ország képvi­selője felszólalt. Megfigyelők szerint az általános vita fi­gyelemre méltó tanulsága az, hogy valamennyi felszólalás rendkívül mérsékelt, túlnyo­mórészt konstruktív hang­nemben hangzott el. Szem­mel látható az a törekvés, hogy az európai országok képviselői valamilyen for­mában megegyezésre jussa­nak a biztonsági konferen­ciával kapcsolatban, s ezért azok a vitás kérdések, ame­lyek eddig megoldatlanok, nem tűnnek áthidalhatatlan­nak — hangsúlyozzák politi­kai megfigyelők. Az előkészítő tanácskozás soron következő szakaszában a legfontosabb probléma az, hogy megállapodásra jussa­nak: milyen módon, milyen sorrendben tárgyalják a biz­tonsági konferencia előkészí­tésének gyakorlati kérdéseit. A megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy párhuzamo­san tárgyalnak majd mind a konferencia helyéről és időpontjáról, mind pedig na­pirendjéről. Magyar idő szerint csütörtökön hajnalban indulnak el a Holdra vezető útjukra az Apollo—17 utasai. Képünkön: utolsó vizsgálat a holmik között, amiket magukkal visznek. Jobboldalt a parancsnok, Eugene Cernan, mellette társai, Ronald Evans és Harrison Schmitt P­ályázati felhívás a Magyar Néphadsereg katonai főiskoláira A Magyar Népköztársaság bel­­ügy- és művelődésügyi minisz­terével, illetve a KISZ Központi Bizottságának első titkárával egyetértésben a Magyar Népköz­­társaság honvédelmi minisztere jelentkezésre hívja fel mindazo­kat az ifjaka­t, akik dolgozó né­pünk fegyverei­ként vállalják és a Magyar Nép­hadsereg, illetve a dana­térium határőrség hivatásos tisztjei kívánnak lenni, amen­­­nyiben középiskolai tanulmá­nyaikat az 1972—73. tanévben be­fejezik, illetőleg korábban már befejezték. A jelentkezés feltételei: bün­tetlen és feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság, magyar állampolgárság, hivatá­sos szolgálatra val, egészségi és fizikai alkalmasság, középisko­lai végzettség, nőtlen családi ál­lapot, 21 évnél nem magasabb életkor. A katonai főiskolára pályázó tanulók a középiskola igazgató­jától, az előző években végzet­tek (sorkatonák is) a kiegészítő parancsnokságtól kapnak jelent­kezési lapot. A jelentkezési Laphoz mellé­kelni kell saját kezűleg írt rész­letes önéletrajzot, erkölcsi bizo­nyítványt, a korábban végzet­teknek az érettségi bizonyít­ványt. Az erkölcsi bizonyítvány kiadásához szükséges nyomtat­vánnyal a kiegészítő parancsnok­ság látja el a pályázókat. A jelentkezők pályázhatnak a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépkocsizó lövész, páncélos, tü­zér, műszaki vagy határőr sza­kára; a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola légvédelmi tü­zér, vegyivédelmi, híradó, loká­­toros, járműtechnikus, fegyver­technikus, vagy hadtáp szaká­ra; a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola repülő tech­nikus, repülőgép­-, vagy helikop­tervezetői szakára. A pályázók 1973 márciusban felvételi vizsgán vesznek részt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, amelynek időpontjá­ról értesítést kapnak. A felvételi vizsga tárgyai: egészségi alkalmassági vizsgá­lat; fizikai erőnléti vizsgálat; képességvizsgálat: matematika­i repülőgép- és helikopter vezető­jelölteknek helyette orosz nyelv), fizikai ismeretek felmérése. A pályázók matematika (orosz nyelv), illetve fizika ismereti szintjének felmérése a középis­kolában elért osztályzatok alap­ján történik. l­i Azok a pályázók, akiknek szü­n demrend. Szocialista Hazáért Ér­a Szabadság Érdem­rend, a Munkás-Paraszt Hata­lomért Emlékérem rendelkeznek, vagy kitüntetéssel a Magyar Partizán Szövetség tagjai, illetve akik a munkásmozgalom­­ mártír­­jainak, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hősi halot­tainak gyermekei, vagy nemzeti gondozottak, az erről szóló iga­zolást a felvételi vizsgabizottság­nak mutassák be. A felvételi vizsgán részt vett­­ pályázókat a főiskolák parancs­nokai 1973 május 15-ig írásban értesítik döntésükről. Azok a pályázók, akiket a főiskolán nem vesznek fel, ha egyidejűleg más felsőoktatási intézménybe is jelentkeztek, ott felvételi vizsgát tehetnek. A katonai főiskolák I. évfo­lyamán a tanulmányi év kezde­te 1973. augusztus 1—5. A főiskolai hallgatóik teljes el­­­­látásban, havonta illetményben, s a második évfolyamtól kezdődő­­­­en — elért eredményeiktől füg­­­­gően —* tanulmányi pótlékban részesülnek. A tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyve­­­­ket, segédeszközöket a főiskola parancsnoksága térítésmentesen­ biztosítja, és gondoskodik a hall­gatók kulturális és sportigényei­nek kielégítéséről A tanulmányi évet eredménye­sen befejezett hallgatók részére 24 nap szabadság jár. A tanulmányi idő négy év. A harmadik tanulmányi évet ered­ményesen befejezett hallgató­kat — hallgatói állományviszonyuk meghagyásával — zászlósi rend­fokozatba nevezik ki. A főisko­lát sikeresen elvégzett és fel­avatott hallgatók a Magyar Nép­hadsereg, illetve a Belügyminisz­térium határőrség hivatásos tisztjei lesznek. Pályázati határidő: 1973. január 31-e. Részletesebb tájékoztatást a középiskolák igazgatói, illetőleg a kiegészítő parancsnokságok adnak az érdeklődőknek. Bizottsági ülés a Parlamentben Dr. Pesta László elnökle­tével szerdán a Parlament Gobelintermében ülést tar­tott az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsá­ga. A tanácskozáson —ame­lyen részt vett­ek­. Beresz­­tóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke, dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyet­tes és dr. Medve László, az MSZMP Központi Bizottsá­gának alosztályvezetője — a képviselők megvitatták az Egészségügyi Minisztérium, valamint a SZOT társada­lombiztosítási, illetve üdülé­si és szanatóriumi főigazga­tóságának jövő évi költség­­vetéstervezetét. Cserha László minisztériumi főosztályveze­tő beszélt a költségvetésről. A művelődésügyi ágazat jövő évi költségvetésének tervezetét vitatta meg szer­dán a Parlamentben az or­szággyűlés­­ kulturális bizott­sága. A dr. Ortutay Gyula elnökletével megtartott ta­nácskozáson részt vett és fel­szólalt dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter el­ső helyettese, dr. Garamvöl­­gyi Károly, a pénzügyminisz­ter első helyettese, dr. Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese, Fazekas László, a Magyar Rádió és Televízió gazdasá­gi igazgatója és dr. Ha­rangozó Ede, a Magyar Test­­nevelési és Sportszövetség elnökhelyettese. Ott volt az ülésen Dancs István, a Ma­gyar Nemzeti Bank ügyveze­tő igazgatója is. Dr. Polinszky Károly, mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes tartott tájékoztatót. Sándor József elnökletével szerdán a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés men­telmi és összeférhetetlenségi bizottsága, s megvitatta az országgyűlés legközelebbi ülésszakával kapcsolatos te­endőket. Erdei Ferenc emlékülés Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében rendezett ülésen em­lékeztek meg Erdei Ferenc­ről, a magyar politikai és tudományos élet tavaly el­veszített nagy egyéniségéről, az Akadémia elhunyt főtit­káráról. Az emlékülésen részt vett Kállai Gyula és Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Cseter­­ki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Beresztóczy Mik­lós, az országgyűlés alelnö­ke, valamint a társadalmi és a tudományos élet sok más ismert személyisége, jelen volt az elhunyt özvegye, Er­dei Ferencné, Majláth Jolán, és testvéröccse, Erdei Sán­dor is. Jubilál a magyar űrkutatás tál A tízéves magyar űrkuta­eredményeiről nyilatko­zott dr. Jávor Ervin, a Ma­gyar Űrkutatási Bizottság el­nöke. A tudományos techni­kai forradalom egyik élen­járó, fejlődést diktáló tudo­mányága az űrkutatás. Az ország adottságainak figye­lembevételével hazánkban éppen tíz évvel ezelőtt, 1962- ben kezdődött meg a kutató­munka, s 1966-ban a ma­gyar űrkutatási kormánybi­zottság megalakulásával ka­pott nagyobb lendületet. A bizottság a Szovjetunióval és más szocialista országokkal együttműködve részt vesz a világűr békés célú felhasz­nálása érdekében kifejtett tevékenységben. Az űrkutatásban a baráti országokkal való együttmű­ködésünk régóta ismeretes. A kozmikus fizikában, a meteorológiában, az orvos­biológiában és a hírközlés­ben széles körű munka bon­takozott ki. A nemzetközi együttműkö­désben erőnkhöz mérten részt veszünk. Többek között mű­szereket építünk a tudomá­nyos célú műholdakba. Nagy elismerést szereztek a ma­gyar mérnökök által készí­tett és kifejlesztett mikro­­meteorit csapdák, amelyek­kel a Vertikal—1 és Vertikal —2 elnevezésű mesterséges bolygókat szerelték fel. A tudósaink iránti megbecsü­lést és elismerést mutatja, hogy a Luna–16 automatikus űrrakéta által hozott hold­kőzetből a Központi Fizikai Kutatóintézet is kapott min­tát elemzés céljaira, a szov­jet szervektől. Az országban a nemzetkö­zi figyelőlánc egy-egy tagja­ként több obszervatóriumunk veszi és követi a műholdak jelzéseit, és a kapott ada­tokat rendszeresen kicserélik más országok obszervató­riumaival. Hazánkban is készülnek már a földi űrtávközlési ál­lomás tervei. Felépülése után az állomás a Szovjetunió ál­tal felbocsátott Molnyij hír­közlő mesterséges égitest útján telefon-, rádió-, tv-, telex- és képtávíró-informá­­ciókat kaphat, illetve juttat­hat el a rendszerhez tartozó állomásoknak. 1972. dec. 7., csütörtök Ú Mustársárga plü­ssfotelek­ ­ tanácstermet avattak a NATO brüsszeli székhá­zában, az Atlanti Szövetség szerdán megnyílt há­romnapos miniszteri tanácsülésén. Egy nappal ko­rábban bemutatták a sajtónak. Ebből tudjuk, hogy bár az épület kívülről barakkszerű, ablaktalan, komor feke­tére festett, belül azonban szép az új tanácsterem, ké­nyelmes és modern, süppedő szőnyegekkel, káprázatos fényt árasztó rejtett világítóberendezésekkel, mustársárga színű plüssfotelekkel. Mert állítólag ez mutat a legjob­ban a színes televízió képernyőjén. S úgy látszik, a NATO most sokat ad „arculatára”, publicitására, „magyarul”: reklámjára. Legalább a külsőségekben. Talán azért, hogy a tv-né­zők millióinak gondolatait ez a színvonalas látvány vonja el a lényegtől. Mert azzal nincs sok dicsekedni való, azon nincs nagy reklámozni való. A NATO katonai erő­sítése szerepel a napirendben? Éppen most, amikor az egész világon, de különösen Európában enyhülési folya­mat megy végbe. Az európai „illetőségű” NATO épp ezt nem veszi figyelembe, az enyhülési áramlattal helyezkedik szembe? A NATO-országok közül különösen Anglia közvélemé­nye háborog. Bejelentették ugyanis, hogy London jövőre 5 százalékkal növeli katonai költségvetését. Tér és idő iróniája, mutat rá több angol lap, hogy ez a bejelentés és a brüsszeli döntés éppen Helsinkivel és­­ a NATO- nak a csapatcsökkentésekre vonatkozó tárgyalási aján­latával esik egybe. Fiigyelemre méltó viszont a francia állásfoglalás, Mi­chel Debré francia hadügyminiszter a nyugat-európai unió közgyűlésén leszögezte: Franciaország kitart eddigi katonapolitikai koncepciója mellett. Ami azt is jelenti, hogy a NATO katonai szervezetébe — ahonnan öt évvel ezelőtt kilépett — nem tér vissza Párizs. A szerda a hadügyminiszterek napja volt (Debré mel­lett Izland képviselője is hiányzott, mert a szigetnek nincs hadserege). Csütörtökön már teljes NATO-ülés lesz, a külügyminiszterek foglalják el a mustársárga plüssfozsléket. Hír szerint ők már konkrét európai prob­lémákról tárgyalnak majd: a két német állam alapszer­ződéséről, az új SALT-fordulóról, a helsinki tanácskozás eddigi eredményeiről. Sőt, úgy hírlik, foglalkoznak Leo­­nyid Brezsnyev budapesti beszédének azzal a részével is, amely a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésé­ről szóló tárgyalások megkezdését érintette. Vajon, ha pozitíven kívánnak reagálni rá, miképp egyeztetik össze a NATO katonai kiadásainak növelésé­vel? * Tanácskozás Sárospatakon (Folytatás az 1. oldalról) hanem nagyjából azonos mér­tékben nőtt a termelési költ­ség is. Ezzel kapcsolatosan a gazdasági vezetők figyelmébe ajánlotta, hogy ha a növe­kedő ráfordítás nem hoz nö­vekvő nyereséget, nem gazda­ságos a termelési hozamok minden áron való növelésére törekedni. Gondos réssel kell dönteni mérlege­a helyi adottságoknak leginkább megfelelő optimális beruhá­zásokról. Ez azonban semmi­képpen nem jelentheti a vál­lalkozási kedv visszafogását. Hangoztatta, hogy a beruhá­zás csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az üteme­zés feltételeiről, tehát a szük­séges forgóeszközökről is gondoskodnak. A helyes arányérzék meg­őrzésére figyelmeztetett min­den területen. Például a gé­pesítés nagyarányú fejlődése közben se feledkezzenek meg a gazdasági vezetők hogy a gazdálkodásban róla, még hosszú ideig a hagyományos módszerek részaránya lesz a nagyobb. A közvetlen pénzügyi fel­adatokról szólva javasolta: a bevételi igazgatósággal való viták elkerülése végett taná­csos a szövetkezeti belső el­lenőrzés fejlesztésével idejé­ben feltárni a problémákat, s megfelelő intézkedésekkel létrehozni a szükséges össz­hangot. Befejezésül az idő­szerű zárszámadási felada­tokkal foglalkozott a TOT elnökhelyettese. Délután Fejes László, a megyei tanács elnökhelyet­tese elemezte megyénk gazdasági helyzetét. A köz­ismert kedvezőtlen termelési körülmények között minden­képpen figyelemre méltó a mezőgazdasági termelés sze­rény mértékű, de egyenletes fejlődése. Ágazatonként is­mertette a termelési eredmé­nyeket. Az idén a gabonafé­lék termésátlaga meghaladta a tavalyi rekordot is. Növe­kedett a kukorica termésát­laga is. Sikerült megszüntetni a cukorrépa és a dohány, valamint a zöldségfélék ter­mőterületeinek csökkenését, s e növényeknek termésát­laga is javult. Szükséges azonban a zöldség­ellátás ja­vítására bázisgazdaságok ki­alakítása, az iparvárosok — Miskolc, Ózd, Kazincbarcika — térségében. Az állattenyésztés eredmé­nyeit mérlegelve kiemelten foglalkozott a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztése érdeké­ben hozott intézkedésekkel, a szükséges helyi, szakmai ten­nivalókkal. Befejezésül a szö­vetkezeti társadalmi tulajdon védelméről szólt. Figyelmez­tető, hogy a legutóbbi két évben fokozódott a társa­dalmi tulajdon, szándékolt vagy hanyagságból eredő megkárosítása. Intenzív in­tézkedések szükségesek a megelőzés érdekében. Ez ügyben a területi szövetség revizori irodáinak szakértői is sokat s**gíthetneek. Ma, december 7-én dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese ismerteti Sá­rospatakon, a vezető szakem­berek előtt az 1973. évi gép­­gazdasági terv főbb mező­­gazdasági célkitűzéseit.

Next