Észak-Magyarország, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
ÉSZAK-MAGYAORSZÁG 4m 1. Wbreae 4„ februári tévéműhely A tenger - Őrségváltás r Tizenhat később bemutatondó tévéműsor felvételei folynak február hónapban. Elsőként a drámai műsorokat említjük. Kiemelkedően nagy siker volt korábban Fehér Klára regénye, A tenger, amely egy hivatalnoklány életén keresztül mutatja be Magyarország életének egy nagyon nehéz időszakát: 1944. március 19-től kezdődően a felszabadulás utáni évekről ad izgalmas képet a történet. A nagyszabású regényből most hatrészes, folytatásos tévéjáték készül Mészáros Gyula rendezésében. Ennek felvételei előreláthatólag egy fél évig tartanak. Gaál Albert rendezésében készül Aleksander Scibor-Rylski Kényszerzubbony című művének tévéváltozata, amelyben egy váratlanul elhunyt nagy író özvegyének vallomásaiban elevenedik meg egy fordulatos, izgalmas történet. Kulin Fejtene A békíthetetlen című «nive Janus Pannoniusról W*>1 és Ruszt József rendezésében kerül forgatásra. Hollós ■Korvin Lajos Szürke eminenciás című művéből Hajdufy Miklós készít tévéjátékot, a mely Rudolf trónörökös általagos öngyilkosságának »pcsán rajzolja fel a kor eszméit a haladásról, a reformokról, a monarchia jövőjéről. Atlantisz címmel Rajnai András rendez tévéjátékot a titokzatos szigethez fűződő ősi legendák nyomán. Portréfilm készül a Telen#Európa francia tévétársaság- Iml koprodukcióban Róna Viktorról, a párizsi Operaház ^ő kétmesterének történt kinevezése alkalmából. A portréfilmet *findré Szőts rendezi. Ugyancsak portréfilm készül Sós Mária rendezésében Nagy Anna színészről, Monológ és dialóg címmel. A zenés műsorok közül megemlítendő Jakobi Sybill című operettjének tévéváltozata Seregi László rendezésében, a Csenterics Ágnes rendezésében készülő Karda Beáta minishow, s ugyancsak a zenés filmek között lesz, bár más kategóriában, az Operabarátok klubja , a la Rossini, ez két adásból áll majd és Rossini-művek részleteiből kínál válogatást. A rendezője Apró Attila Egy szövetkezeti elnök és egy színházigazgató-főrendező beszél majd az Őrségváltás című műsorban a nyugdíjba menetel okozta belső vívódásokról. Ízlések és pofonok a címe a Kútvölgyi Katalin rendezésében kéthavonta jelentkező, környezeti, és tárgykultúránk problémáival foglalkozó műsornak. Szakály István rendezésében a Néprajzi Múzeumról készül ismeretterjesztő film. A gyermekek számára is több adást készítenek elő. Ilyen lesz például a Móra Ferenc meséinek felhasználásával, Kende Márta rendezésében készülő Sündisznócska kalandjai, az óvodásoknak szóló Hipp-hopp magazinsorozat hatodik része, rendezője Kovács Kati, valamint Vadkerty Tibor rendezésében a kisdobosoknak szánt szórakoztató összeállítás, a Varázsgömb. fb) I He« halászata •• 1: 5 A Borsod megyei Múzeumi H..gatóság kiadásában megjelenő Borsodi Kismonográfiák sorában a napokban jelent meg Szilágyi Miklós munkája, A Hernád halászata. Jóllehet, e kötet a sorozat 10-es számát viseli, gyakorlatilag megelőzte a 9-esként jelölt és a közeljövőben várható, Szabadfalvi József írta Festett asztalosmunkák Megy a szóról című könyvet. A Hernád halászata bevezetőjében arról olvashatunk, hogy a kisebb észak-magyarországi folyókon történő halászatról nincs rendszerezett néprajzi képünk. S mivel az ilyen jellegű kutatómunka igen kevés korábbi eredményre támaszkodik, napjainkban sem lehet teljes értékű; a gyűjtési nehézségek miatt egyenetlen; nem minden faluban sikerült azonos mélységű ismereteket szerezni. Bemutatja a kötet a Hernád és mellékágai halászati lehetőségeit, a halászóvizeket, az itt fogható halakat, a halfogási bérleti viszonyok történetét, az itt élő halászokat és a köztökélt, vagy még ma is élő népi hiedelmeket. Nem érdektelen megemlíteni, hogy főfoglalkozású halászról itt nem beszélhetünk. A kötet egyik nagyobb fejezete a halászati technikát, a halfogás eszközeit mutatja be precízen, majd a fogási módok és eszközök összehasonlító elemzését olvashatjuk. A legfőbb tanulság, hogy a Hernád magyarországi szakaszának halászata egészében nem archaikusabb, mint más halászóvizek mentén megismerhető népi halászat: több fogási mód elemzéséből kitűnik a hernádi halászat „közbülső” helyzete, , a ma a sekély hegyi patakokra jellemző eszközök és módok elemei is feltalálhatók, ugyanakkor távolabbi halászvidékekhez is kapcsolódik ez a fajta halászat. Szilágyi Miklós kötete, a szorosabban vett halászati téma mellett, az alkalmi halászattal foglalkozók társadalmi helyzetét és kapcsolatait, népi életét is bemutatja. A szövőszéknél Zemplénagárdon a 75 éves Nagy Béláné hajdan az édesanyjától tanulta meg a szövőszék kezelését. Azóta minden évben felkerülnek a pászmák a szövőszékre ... Fotó: Laczó József Pedagógus képzőművészek kiállítása Miskolcon, az Avas-délen, a Közgazdasági Szakközépiskola aulájában látható a miskolci Pedagógus Képzőművészeti Stúdió tagjainak kiállítása. Hagyományos, visszatérő tárlat ez: a Zsignár István vezette stúdió tagjai — miskolci és borsodi rajztanárok — évente legalább egy alkalommal megrendezik közös bemutatójukat. De nemcsak a kiállítás hagyományos. Visszatérőek a bemutatkozó, a kiállító alkotók is. Velük, tizennyolcukkal szinte minden hasonló tárlaton találkozhatunk — és örömmel figyelhetjük meg művészi eszköztáruk gazdagodását, noha ez a gazdagodás korántsem azonos mértékű mindegyiküknél. Mindenesetre a tőle megszokott, igen színvonalas anyaggal jelentkezik a kiállításon Weisz József — rézkarcai egyre finomabb részletek kidolgozásával hívják fel magukra a figyelmet —, Borsos István, Goda Gertrud. Az utóbbi időben kiállításokon gyakran szereplő Borsos márványszobrai , éppen egyszerűségükkel tűnnek ki. A szürke köböl olykor csak félig bontja ki a figuráit, gondolunk itt a Sasmadárra, vagy a Kibontakozás című alkotására, s épp ez ad hangsúlyt alakjainak. E kiállítás egyébként arra is jó példa, hogy bepillantsunk a pedagógus képzőművészek törekvéseinek sokféleségébe. A hagyományos akvarellek, rajzok és rézkarcok mellett üdítő színfoltként hatnak Kovács Attila József erős színű, fényű tűzzománcai, Gál Ágnes és Raffai Kinga meleg színű butik képei. Külön érdemes talán szólni Asztalosné Barnóczky Lenke textilképeiről. Különösen tetszett Madaras és Halas című két textilmunkája. Kavicsból, zsinegből, vászonból komponálja alkotásait — mértéktartó dekoritásssal, mindig csak a legfontosabbat emelve ki. A legtöbb az akvarell, de a kiállított művek között egyre több a rajz és a rézkarc is. Ami önmagában is jelzi: a stúdiómunka a művészi önkifejezés egyre „újabb” módjaiban is jártassá teszi a képzőművészettel foglalkozó rajzpedagógusokat. les. aj Megkezdődött az adatbank feltöltése után az Hílkán Egyesülés tagjai Még formálódnak ugyan a szervezet keretei, de máris sok munkája van a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesztési Bank közös elhatározásával tavaly ősszel létrehozott Alkotó Ifjúság Egyesülés tagjainak. A vállalkozás a fiatalok újító, alkotó kedvét kívánja továbbfejleszteni, patronálni az Alkotó ifjúság pályázatot, és nem utolsósorban korszerűbb alapokon irányítani a hat éve élő, formálódó pályázatot. . A fiatalok alkotásainak hasznosítását segítő vállalkozás magja, az iroda, már működik. A társadalmi aktívahálózat tagjai hetek óta járják az országot, a vállalatoknál, szövetkezeteknél összegyűjtik az ötödik ötéves terv idején benyújtott és díjnyertes pályamunkákat. Első feladatuk ugyanis a Volán Elektronikánál már működő adattárak feltöltése. Ezerszámra érkeznek az irodába azok a kérdőívek, amelyeket a munkahelyekre január elején küldtek ki, és amelyek az ifjúsági alkotások legfontosabb adatait tartalmazzák. Külön figyelmet szentelve azoknak a pályamunkáknak, amelyek széles körben állíthatók a termelésfejlesztés és -korszerűsítés szolgálatába. A szakmai zsűri véleményezése után, februárban, számítógépre viszik az elmúlt öt év legsikerültebb pályamunkáit Ezt követően „nyílik meg a kapu” az érdeklődő vállalati, szövetkezeti szakemberek előtt. A konkrét termelési kérdések újszerű megoldásait kereső szakemberek tervek szerint lehívó berendezés segítségével is válogathatnak majd a pályamunkák között A fiatalok eddigi alkotásainak felmérésével egyidejűleg, az ágazati minisztériumok és az országos hatáskörű szervek február 15-ig közzéteszik az új ötéves tervidőszak feladataihoz igazított Alkotó ifjúsági pályázat felhívását. Ennek alapján, március végéig a munkahelyeken is meghirdetik az üzemi feladatokra építő pályázati témákat. Az országos pályázat arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a javaslatok, újítások elbírálásával ne várják meg a naptári év végét, hogy azokat mielőbb hasznosíthassák. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés tagjai egyébként folyamatosan gyűjtik majd a vállalatok, szövetkezetek igényeit, a fiataloktól beérkező értékes szellemi munkákat és az ország különböző vidékein élő, dolgozó, egy-egy témában jártas ifjú alkotókról névsort készítenek. Színház lóin Manci LILA AKIC-a Miskolcon (Beszéd részek. — Érdekes egy fiú maga — mondja Bizonyosné Csacsinszkinak. — Te kis piszok, úgy sajnállak — mondja Csacsinszki Tóth Mancinak. — Én magát nem értem. Mit szaval itten? — mondja Tóth Manci Csacsinszkinak.j A valahai varrólányból kaszinói táncos- és társalgónővé lett Tóth Manci imakönyvében őrzi a lepréselt lila ákácot. Valamint lelkében azt a ligeti első csókot, amit egy úriasszony szerelméért sóvárgó pesti bankfiú, Csacsinszki Pali a szájára erőszakolt... Mi készül itt? Páros boldogság? Vagy páratlan boldogtalanság? A Lila ákác szerzője, Szép Ernő sem az 1919-ben megjelent regényében, sem a két évvel később írt színpadi változatban nem hagy kétséget: ebből nem lesz szerelem, ebből a ligeti-csókás ákácemlékből nem lesz mézízű boldogság. Mert az úriasszony után epekedve is csak fantomoknak udvarló, a szerelmet csak kávéházi asztaloknál könyökölve, képzeletben átélő Csacsinszki Pali éppúgy boldogtalanságra ítélt , mint a tiszta valóságos szerelmet óhajtó Tóth Manci, a Casino de Paris érintetlen táncosnője. Fiatal rendező: Hegyi Árpád Jutocsa vállalkozott most arra, hogy — a pesti ősbemutató után közel hat évtizeddel — a Miskolci Nemzeti Színház színpadán is meggyőzzön erről bennünket. Bennünket, akik olvasmányemlékekből idézhetjük a század eleji Pest kaszinóinak gondmenekítő (vagy épp gondolatmenekítő) világát; a nappal helyett éjszakát választó kártyás, handabandás, kértek alássan művelt seregletét; a pecsétes úrinők meg a megpecsételt sorsú kaszinólányok életét. A bizonyítás-bemutatás sikerrel járt. Mert Hegyi Árpád Jutocsa nagyon jól beszél „színpadul”. Az ő színpadáról nemcsak szavakkal próbálják elhitetni: valójában is megcsap bennünket a Casino „zenés temetőjének” életet sápasztó lehelete. Ha lettek volna is illúzióink, itt megfosztatunk tőlük. Bizonyosak lehetünk benne, hogy Bizonyosé (Zsolnai Júlia) is egy olyanféle úriasszony ... Hogy nemcsak kettő van az olyan, úriasszony-szoknyák suhogása bon selypegő és „szerviteri”ifjoncokból, mint Mínusz (Agárdi László) és Majmóczy (Gáspár Tibor)... És nem egy az olyan alkohol-duhaj, mint a Lali úrfi (Körtvélyessy Zsolt)... És nem egy a lány, akit a század eleji Pest nem fogad nappalaiba, csak idetaszítja ebbe a test- és lélekfosztogató éjszakai zenés temetőbe. . . Mozgalmasak, látványosak, hatásosak a Lila ákác miskolci előadásának életképei. A korzó, a kávéház, a Casino „tömegjelenetei” az előadás egyik „tartóoszlopává” szerveződnek. (A rendező nem hagyatkozott csak a színpadi változatra, Szép Ernő regényéből is átemelt részleteket, ezek mindenekelőtt „háttéranyagként” erősítik az előadást.) A színpadi játék másik megtartó eleme egyetlen személyben keresendő, mégpedig a Tóth Mancit megélő színész személyében: Igó Évában. Mint kaszinói „második szám”: kitűnően táncol és énekel. Máskor mint született Tóth Margit, megajándékoz bennünket az igazán nagy színházi pillanatok élményeinél. Mozdulataiban, gesztusaiban, megszólalásában nincs semmi csináltság. Fájdalmában éppoly természetes, mint a zivatartól vert virág; a szerelemtől szivenütötten éppoly valóságos, mint fényben nyiladozó virág. Éppen ezért ígó Évának el tudjuk hinni, hogy Tóth Mancinak el kell mennie, itt kell hagynia Pestet, éppen akkor kell elmennie — „Sistem Csárdássá’* lennie —, amikor megérintette a boldogság, amikor szeret . .. Kivételes képesség« drámaivá avatja a búcsúzásban a Lila ákácot. De mi van a mi Csacsinszki Palinkkal? Nos, Szép Ernő szavait segítségül híva azt kell mondanunk: „egy kicsit olyan nagyon fájt”, hogy a miskolci előadásban Szirtes Gábor nem tudta megokolni és nem tudja elhitetni velünk az ő boldogtalanságát, a maga saját drámáját. Szirtes Gábor játékában a Bizonyosné utáni vágyakozás, majd az ezt követő kiábrándulás épen úgy betűmondó szavalás marad , mint a Tóth Manci távozásával megszólaló felismerés szívhangja: „Hiszen én itt boldog voltam! Csak nem vettem észre.’’ így van, hogy a Lila ákác miskolci előadása hiányt n hagy bennünk. S ezzel nem mondunk ellent a korábbi állításnak, hogy egészében sikerült, jó színházi játéknak lehettünk részesei. A szereplők méltatásakor elismerően szólhatunk valamennyi résztvevőről, az együttesbeli jelenlétért. Külön meg kell emlékeznünk Molnár Zsuzsa játékáról: szereposztási telitalálat; reméljük, tehetségével sokszor találkozunk még Miskolcon. Folyamatosan kínálkozó lehetőségeit jól használja ki Komáromy Éva (Zsüzsü, balettmester), rövidebbre „szabottan” ez mondható Varga Gyuláról (Direktor, artistaügynök) is. Fontos alakítás feladata várt Zsolnai Júliára. Legjobb pillanataiban ennek megfelelt, de két fontos jelenetben — a Casino-belire és a „Csacsinszki-lerohanásra’’ gondolva — a kelleténél harsányabbnak tetszett. A férj szerepében Fehér Tibor igyekezetét méltathatjuk: tolakodás nélküli, „képbeillő” jelenléttel vétette észre magát Somló Mária (Mili, virágárusnő) és Hídvégi Elek (Józsi, főpincér) is. Nagyon jól válogatott és interpretált zene fogta össze (Selmeczy György érdemeivel) a Lila ákác miskolci előadását, hasonló igényt támasztott a rendező a koreográfiával szemben. Móger Ildikó jól oldotta meg ezt a feladatot, nem csökkenti munkája értékét, ha megemlítjük a kar tagjaitól valamivel több „táncos levegőt’’ is elfogadnánk. A jelmezeket Fekete Mária, a díszleteket Khell Zsolt tervezte. A játéktér esetében ellenvethető lenne ugyan, hogy túlságosan nagy ürességgel „nyit rá” a páros jelenetekre, de éppen Igó Éva bizonyította e helyzetekben is, hogy „lapátolás” nélkül is be tudja tölteni a jó színész a nagynak tűnő teret. És ha már újólag Igó Évához értünk, hadd fejezzük be e méltatást azzal: azt a LILA ÁKÁC-ot, amit az ő Tóth Mancijától kaptunk, mi nézők, jó szívvel tesszük el „színházi imakönyvünkbe’’. Megőrzésre. Ténagy József Öh döntött! Mi azt gyárijuk, amire a BNV-n szavazott ------------jtmiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiimiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiuuHiuuiM Borneo szekrénysor, irányár: Szeréna szekrénysor, irányár: Kraszna szekrénysor, irányár: Szatmár VI., étkezős, kárpitozott garnitúra, irányár: Szerény kárpitozott garnitúra, 2 egyszemélyes heverővel, irányár: 17 300 Ft 15 900 R 14 900 Ft 11 000 R 12 500 R AZ IDÉN TEHAT CSAK SIKERBÚTORT GYÁRT A SZATMÁRI Várjuk Önöket a bútoráruházakban és a szak üzletekben.