Észak-Magyarország, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-06 / 55. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A levél címzettje Kass János grafi­kusmű­vész " KEDVES BARÁTOM! Megnéztem legújabb kiál­lításodat­­ a miskolci Mini­ Galériában, s mert a meg­nyitó előtti, sokféle ideges­séggel teli, a tárlatrendezés izgalmaitól zaklatott órákban csak néhány közömbös szót válthattam Veled, a tárlatot akkor még áttekinteni, sem tudtam, utána meg elsodród­­tunk egymástól, másnap vis­­­szamentem és csendes, nyu­godt körülmények között új­ra, meg újra megnéztem mu­nkáidat és mindazt, amit a szűk helyen kissé agyon­­zsúfoltan bemutatni kívánsz Miskolc művészet iránt ér­deklődő közönségének, köztük nagy számban régi tisztelőid­nek és barátaidnak. A plakát és a meghívó ke­reset árult el előre abból, mi is várja a látogatót a Mini­ Galériában. Igaz, a nyomtatványok Kass János grafikusművész kiállítására invitáltak és ebből logikusan következnek, hogy a tárlaton a grafika legyen a domináns elem. Ám én — s ebben nem vagyok egyedül — élénken emlékszem az 1974-ben ren­dezett miskolci tárlatodra, amely a mostaninál jóval na­gyobb szabású volt, s ame­lyen műanyagból készült em­berfejekkel, azok feliratozá­sával, egyéb módon történő megváltoztatásával kívántál elmondani valamit a világ­ról, kifejezni az akkoriban benned munkáló gondolatod­­kat. E kiállítás plakátja az­óta is itt van szerkesztőségi szobámban, s ha más nem is lett volna, ez figyelmembe idé­­zi, hogy Kass János újabb miskolci tárlatán ne elsősor­ban szokványos grafikai la­pokat várjak. Ilyen lelki felkészüléssel mentem hát el a tárlatodra, s hogy most e szokatlan for­mában vetem papírra észre­vételeimet, amikor egyben minden érdeklődőt buzdítok rá, hogy nézze meg dolgai­dat, annak alapvető oka, hogy nyugtechansággal hagytam el a kiál­li­tóteret. Mit is láttam*? A seűk térbe eső ® rft bemo­­sható szaite teljesen ketté «nanthato. Az egyik részébe sorolom azt a néhány — szám szerint hat — grafikai lapot, amely fehér dombor­nyomással kínálja kisplaszti­kai munkáid tükörnyomatát, meg magukat a réz és acél hengerekből, huzalokból komponált alkotásokat. Ezek a kisplasztikák a legkülönbö­zőbb emberformákat idézik a maguk szűkszavú stilizált­­ságában, különféle csoporto­sításuk pedig emberi kapcso­latokat, összetartozásokat, családi és egyéb közösségeket asszociálhat a látogatóban. Igen jó térhatásúak ebben a felállításban, lehet, hogy más csoportosításban, vagy egye­denként másként, hatnának. Én így láttam, így­­ érdekesek, megkapok, s mint mondtam, bennem emberi kapcsolatok kifejezését is megéreztetik. A kiállítás­ nagyobbik felé­vel már nehezebb a dolgom, s gondolom, más tárlatláto­­gatónak is. Betonelemek, tér­díszítő alkotások makettjei, fémből és márványból ké­szült térelemek, réz és már­vány térplasztikák, továbbá műszaki rajzok az egyik cso­portban, s köztük a Beton- és Vasbetonipari Művek ajánló katalógusa. A Képző­­és Iparművészeti Lektorátus egyes vezetőivel folytatott le­velezés féloldalú bemutatása, újságkivágások, noteszből va­ló feljegyzések, régi miskol­ci szereplések emlékei, fény­képek, kották, a Térforma ’75 című korábbi kiállításodra utaló dokumentumok sorából valahol az sejlik, hogy tér­elemekkel kapcsolatos plasz­tikai törekvéseid valamilyen hivatali ügyködés miatt meg­akadtak, netán zsákutcába jutottak, elképzeléseid nem teljesedhettek ki. Az itt be­mutatott modellekből és plasztikákból mindez igen vázlatosan következtethető rá — mond­ják, akik látták a Csók Galériában a kiállítá­sodat, hogy ott több tered volt mondandód értékelteté­­sére, de én, meg más mis­kolciak­ra néznek —, s «zért jöttem el n­ugtalankodva. E kiállításon igen sok a sze­­m urukra megfejthetetlen ti­tok . Jánakt Avass be minket, tisztelő nézőidet a titkaidba. Mert ennek hiányában nem egészen érthetünk meg, örülnék, ha így­­ mind többen néznék meg tárlato­dat. Régi barátsággal kö­szönt: Benedek Miklós Tudományos művek négy témakörben Az Akadémiai Kiadó leg­újabb kötetei közül mutatunk be érdeklődő olvasóinknak az alábbiakban négy külön­böző művet: ■Újra közreadta a kiadó Horváth Jánosnak a húszas évek elején elkészült össze­foglaló munkáját, ,A magyar irodalom fejlődéstörténetét, amely a kezdetektől Arany János haláláig tekinti át iro­­dalmunk­ fejlődését. E műben az addigi kutatás részletered­ményei rendeződnek el a szintézis egységében, legtel­jesebb megvalósulásaként annak az irodalomszemlélet­nek, amelynek alapelveit a szerző már 1908-ban — a kötet elején is szereplő prog­ramtanulmányában — meg­fogalmazta. A magyar­­ iro­dalom fejlődéstörténete Hor­váth János hagyatékának, s egész életművének központi jelentőségű fejezete, amely az eddiginél teljesebb képet ad a szerző irodalomfelfogásá­ról, megvilágítja munkássá­gának arányait. Magyar adóztatás a török hódoltságban a címe Szakály Ferenc munkájának, amely azt vizsgálja, hogy a török megszállás idején is megtar­totta fennhatóságát a magyar állam, az egyház és a roa­­gán földesúr:­a törökkel pár­huzamosan adóztatott, jog­szolgáltatási és közigazgatási tevékenységet folytatott, s hogy ennek sut ecetemet, tör­ténetben is szinte egyedülálló jelenségnek mik voltak az okai, milyenek a formái és kihatásai. A végvári rendszer kiépí­tése és fénykora Magyaror­szágon (1541—1593) címmel jelent meg Szántó Imre könyve, amely a magyar vég­vári rendszer gazdaság-, tár­sadalom- és hadtörténetét mutatja be Mohácstól a ti­zenöt éves háború kezdetéig, ismerteti annak kiépítését és fenntartását, az ezzel kap­csolatos pénzügyi szervezeti és politikai kérdéseket A szerző a marxista történe­lemszemlélet alapján, gazdag forrásanyag és szakirodalom felhasználásával mutatja be a védelmi vonal szervezetét és az ezzel összefüggő kérdé­seket Garai László tanulmány­gyűjteményének címe: Sza­­badságszü­kséglet és esztéti­kum, s a benne olvasható írások a szabadságszükséglet hipotézisét kínálják a tárna iránt érdeklődőknek. - 1981. már­ci­us 6., péntek Ma este bemutató Lear király­­ Miskolcon Ma este 7 órakor újabb pre­mier lesz a Miskolci Nem­zeti Színházban: Shakes­peare Lear király című tra­gédiáját Csiszár Imre ren­dezésében mutatják be. A sok feldolgozást megért Shakespeare-i színmű mis­kolci­ előadását nagy vára­kozás előzi meg: a játékte­ret meghívott vendég, Szlá­vi­k István tervezte, a kísé­rőzenét Selmeczi György komponálta, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. Kitűnő színészek egész so­rát láthatja majd a közön­ség a Lear király miskolci előadásain. Képünkön Ma­jor Tamás és Igó Éva lát­ható. Fotó: Jármay György A Fórumon kérdezték A Magyar Rádió miskolci stúdiójának legutóbbi Fórum­műsorát Nyugdíjasoknak — nyugdíjasokról címmel ren­dezték meg, amelyben az adásidő korlátozott volta mi­att néhány kérdés válasz nél­kül maradt. Ezekből póto­lunk most néhányat. — A rokkantakat vagy a mozgássérülés miatt leszáza­lékoltakat a munkahelyeken nem tekintik nyugdíjasok­nak és az egészségügyi intéz­ményekhez irányítják, állás­­vállalási gond­jukkal, ahon­nan egyébként ugyancsak visszaküldik őket a vállala­tokhoz. Kihez fordulhatnak tehát segítségért? — kérdez­te Gulyás Lajos miskolci hallgató. IV. Szabó István megyei főorvos válasza: — A csökkent munkaké­pességűek, rokkantak foglal­koztatásánál a fő problémát az jelenti, hogy a vállalatok nem alkalmazzák a Művelő­désügyi, Egészségügyi és Pénzügyminisztérium által kiadott együttes rendeletben foglaltakat, amelynek értel­mében elsősorban vállalati körben kell megfelelő mun­kahelyeket biztosítani « csökkent munkaképet cégüei­­­nek Ereded munkakörbeft. a m­unkaköríltvények arodosttá­sa val, más K*»g­ereB munka­helyen vág? m­a&s iRtfídiavég­­zésre történő betanítással. E megvalósíást hivatott előse­gíteni az úgynevezett csök­kent­ munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottság, azonban ilyen bizottság sok vállalatnál nem is működik. Ugyancsak a megyei fő­nevet ® válaszolt a „Szociális foglk­oztató” jeligével beér­kezett kérdésre, amely a kö­vetkezőképpen hangzott: — Hány órát lehet dolgoz­ni nyugdíjasként a miskolci Blaskovics utcai szociális foglalkoztatóban? Ugyanis van aki sérelmesnek tartja, hogy egyesek évi 840 órát, mások pedig 1260 órát dol­gozhatnak. Miért ez a meg­­különböztetés? — A szociális foglalkozta­tóban egységesen évi 12 ezer forintig terjedő összegért dol­gozhat minden nyugdíjas. Amennyiben indokolt, és a bedolgozó képes a további munkavégzésre, és a foglal­koztató is alkalmazni tudja, úgy lehetőség van arra, hogy a Nyugdíjfolyósító Intézettől személyre szóló engedélyt kérjék­ a 12 ezer forintot meghaladó éves kereseti ös­­­szeg túllépésére. Természete­sen a szociális foglalkoztató­ban azoknak javasolják az engedély megkérését, akiknek munkájára tartósan számít­hatnak, betegség vagy egyéb körülmény nem akadályozza munkavégzésüket. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa Társadalom­­biztosítási Igazgatóságának elnöke, dr< .Erdős Lajos vá­laszolt a következő kérdésre: — Hallottuk, hogy az üze­mekbe bevezette a díjtalan szakszervezeti jogsegélyszol­gálatot. Mi nyugdíjasok kis­­ keresetűek vagyunk és ne­künk is akadnak jogi prob­lémáink, de­ ügyvédre nem telik. Igénybe vehetjük-e a szakszervezeti jogsegély szol­gálatot? — kérdezte Sarkadi Elemér diósgyőri hallgató. — A kérdésre a válasz egyértelmű: igen. Saját vál­lalatnál lehet kérni a jogse­gélyszolgálat segítségét. Ahol erre nincs lehetőség, ott a nyugdíjasok a Szakszervezet tek Megyei Tanácsának jog­segélyszolgálatához fordul­hatnak. Minden héten ked­den 12—16 óra között, pén­teki napokon pedig délelőtt 9-től 11 óráig kaphatnak fel­világosítást problémáikra. (monos) ttom vagyunk testvéreik, nem állunk só­­tpxiságban egymással, sem másféle rokoni kapcsolatban, csak kolégák vagyunk, akik ugyanazon az osztályon dolgoznak. A tó­­pdkora meg én. Ragyogóan megértjük egymást Köztünk kénes nézeteltérés. Mindig egységesek va­­gyunk. Mindig helyes álláspontot képvisel és én kétes helyzetben is kitartok a főnö­köm mellett Én vagyok a jobbkeze. Az osz­tály oszlopa. A mondataim úgy kezdődnek, hogy főnök véleménye szerint­*, „mint azt a főnök már igen helyesen kifejtette” isc már mindnyájan egységben is vagyunk. Ugyanolyan öltönyt, nyakkendőt és zok­­nkt viselünk a legszívesebben. Ugyanolyan fílésünk és érdeklődési körünk van. Ha a főnök nevet, én is vele nevetek. Ha borús, én is az vagyok. Ha a főnök humoros megjegyzést tesz, szívből elkez­d­ek nevetni, még akkor is, ha sem a kol­légák, sem én nem egészen értjük. Ha a munkaértekezleteken és brigádgyű­léseken a kollégáknak még van kérdése. A főnök kimerítően kezdjük idézni a klasszikusokat, részletesen tárgyaljuk az aktuális határoza­tokat és kongresszusokat, végül szóról szóra idézzük a felső vezető véleményét. Követ­kezésképpen, minden kérdést átfogóan és mindenki számára érthetően megválaszo­lunk és ezzel tartjuk a helyes vonalat. Ha a főnök szabadságon van, nem­so­kára utána utazom és részletesen tájékoz­tatom a vállalat’ eseményeiről, így a­ főnök mindig azsúrban van. Munkaidő után is minden tekintetben a főnök véleményét képviselem. Családomat teljesen a főnök tapasztalatainak megfe­lelően nevelem. A családi asztalnál — majd később az ágyban — részletesen tolmácsolom a főnök nézeteit. A főnök nagy élettapasztalatokra tett szert a jó jobbkeze kollektíva kiakakításában és nevelésében. Ezeket én felaasználom gyermekeim peda­­­gógiai formálásában és iskolázásában, vé­gül is a főnöknek vannak mindig a leg­jobb ötletei és sose téved. A főnök számára a nap minden szaká­ban elérhető vagyok. Amit ő mond, az végre lesz hajtva. Nincs olyan, ami a szá­munkra megoldhatatlan és amit munkaidő alatt meg ne lehetne oldani. Amióta a főnökkel dolgozom — ennek már három éve — háromszor lettem kiváló dolgozó. A prémiumosztáskor mindig fi­gyelembe vesznek. Holnap a főnökömet egy más városba helyezik át, de engem nem visz magával. Mi lesz ezután? LÁNYOK, ASSZONYOK márciusi számából A lányok, Asszonyok e ha­vi számában érdekes riportot olvashatunk Pest vármegyénk, Vologda és Borsod kapcsola­táról. Az írás a két terület lakóinak barátságáról, mun­kakapcsolatairól szól. szovjet nép azzal az el­határozással lép a következő évtizedbe, hogy azt a nagy tettek évtizedévé teszi” — olvashatjuk az SZKP KB egyik dokumentumában. Ho­gyan készülnek a cél megva­lósítására a­ szovjet embe­rek? Erről tájékoztat A hol­napra gondolva című írás. A nemzetközi nőnapot két, 1978. március 8-án született kislány — a magyar Kati és az orosz Natasa — „párhu­zamos életrajzával” köszönti a lap szerkesztősége. Bartók Béla születésének 100. évfor­dulója tiszteletére a moszk­vai Nagyszínház bemutatja A kékszakállú herceg vára című operát. Az előkészüle­tekről nyilatkoznak az elő­adás szereplői. A magyar internacionalis­ták szovjetunióbeli tevékeny­ségéről sokat hallottunk, ám arról, hogy a Magyar Nép­­köztársaság­­ megsegítésére megalakult az I. nemzetközi orosz zászlóalj, már keveseb­bet. A magyar kommün orosz katonáinak történetét eleve­níti fel a lap egyik írása. Hallgassanak meg! címmel új Majakovszk­ij-kötet jelent meg 1980-ban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A versek többsége először ol­vasható magyar nyelven — adja hírül a Lányok, Asszo­nyok márciusi száma. A moszkvai olimpiai falu csak néhány hétig maradt lakók nélkül ... Az ősz folyamán 14 ezren költöztek a minden igényt kielégítő lakásokba. ..Az új olimpikonok honfog­­­­lalását” mutatja be a Lakás­avatás című riport. A ritmikus sportgimnaszti­­ka — a NOB döntése petel­mében — már szerepel az 1984-es olimpia műsorán. A sportág múltját, jelenét és jövőjét, nagy egyéniségeit is­merteti az Új verseny című cikk. A Szovjetunió ma — ez a címe a Somogy megyei termelőszövetkezetek vetél­kedőjének. A döntőt 1981 áp­rilisában rendezik — tudósít a lap. A melléklet kötés- és szabásmintákat, valamint rejtvényeket közöl. Mezőgazdasági nagyüzemek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szakcsoportok részére ajánljuk az alábbi termékeinket: «—to _ keveréktakarmányok: juhok, nyúlak, sertések, baromfik részére iniiliiimilimiimiiiiiiiiimimiiiiiiiiinmiiimiiii - TETRA-H napos- és 3-4 hetes előnevelt csibe- TETRA-H tenyésznyúl Telefon: Szendrő 18 és 56­­ Telex: 64-84 Címünk: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Szendrői Gazdasága 3752 Szendrő Ügyintézők: Nagy Lajos és Szőke László

Next