Észak-Magyarország, 1983. augusztus (39. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

IT*0 PROLETÁRJAI, EOYISUUETEKI XXXIX. évfolyam, 181. szám Ara: 1,40 Ft Kedd, 1983. auguMtng 2, FajüMözés és Ean­ megkü­lönböztetés k a m # eíteni vtiaprcersra Holtai Imre felszólalása Hollai Imre, az ENSZ-köz­gyűlés jelenlegi, 37. üléssza­kának elnöke hétfőn Genf­ben felszólalt a fajüldözés és a faji megkülönböztetés el­leni II. világkonferencián. Beszédében kiemelte an­nak jelentőségét, hogy a vi­lág számos népe és kormá­nya a fajüldözés és faji meg­­k­ülönböztetés elleni harcnak szentelt évtized alatt elköte­lezte magát az apartheid minden formájának megszün­tetése mellett. Fontos feladatként jelölte m­eg, hogy a világ valamen­­­nyi tisztességes emberét moz­gósítsák erre a küzdelemre. A fajüldözés és a faji meg­különböztetés időnként a fa­ji felsőbbrendűségre vonat­kozó elképzelésekben, vagy a faji alapon, illetve a bőr­szín, vallás, illetve nemzeti identitás alapján történő el­zárkózásban nyilvánulhat meg. A megkülönböztetés irányulhat nemzeti kisebb­ségek, etnikai csoportok, il­letőleg idegen munkások el­len is. Mindennek hangsúlyo­zása azért szükséges — mon­dotta Hollai Imre —, mert léteznek olyan kényelmes il­lúziók, mintha a faji megkü­lönböztetés csak a Dél-afri­kai Köztársaságban, az in­tézményesített fajüldözés bástyájában léteznek. Ez távolról sem igaz — mondotta. — A fajüldözés, il­letve a faj, a bőrszín, vallás és a nemzeti és etnikai hova­tartozás , alapján történő megkülönböztetés sajnos mindennapos jelenség számos országban, több, magasan fej­lett országban is. * * * Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke üzenetet intézett a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni harc második vi­lágkonferenciájához, amely augusztus elsején kezdte meg munkáját Genf­ben. Szovjet felhívás IS helsinki záróokmány aláírásának évfoulóján A helsinki záróokmány alá­írásának nyolcadik évfordu­lója alkalmából Moszkvában hétfőn nagygyűlést rende­zett az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottsága. Előadói beszédében Alekszej Sityikov, a bizott­ság elnöke, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának elnöke mél­tatta a nyolc évvel ezelőtti esemény és a záróokmány je­lentőségét. A nagygyűlésen elfogadott felhívás a többi között meg­állapítja: a szovjet nép sen­kinek sem engedi meg a vi­lágban és az Európában ki­alakult egyensúly megbontá­sát, országa fenyegetését. A szovjet közvélemény teljes mértékben támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a kialakult helyzetben a Szov­jetunió és szövetségesei vé­delmi erejének szükséges szinten történő fenntartását tűzik ki célul. A dokumentum hangsú­lyozza: az új amerikai raké­ták nyugat-európai telepítése — akárhány rakétáról is le­gyen szó —, csapást mérne a fegyverzetkorlátozásról már folyó tárgyalásokra, újabb súlyos károkat okozna az ál­lamok közötti bizalom légkö­rének, megnövelné egy eset­leges katasztrófa kirobbaná­sának veszélyét — akár a vé­letlen következménye lenne az, akár azoknak rosszindu­latú tevékenységéből követ­keznék be, akik katonai fö­lényre törnek és az első csa­pással akarják megnyerni a nukleáris háborút.. A szovjet közvélemény egyetért az Európában, az Egyesült Államokban és az egész világon kibontakozott békemozgalom résztvevőinek követelésével: azonnal, amíg nem késő, hagyjanak fel a nukleáris háborúra történő felkészüléssel az egész vilá­gon. A dokumentum végezetül felhívással fordul a békéért aggódó valamennyi ember­hez: tegyenek meg mindent, fokozzák erőfeszítéseiket an­nak érdekében, hogy az 1983- as esztendőben sikerüljön for­dulatot elérni a katonai eny­hülés irányába. A Igllp-ad­eriksi országok külü­ysinii­szteretek tanácskozása Kilenc latin-amerikai or­szág külügyminiszterei szom­baton Panamavárosban be­fejezték a közép-amerikai válságos helyzet békés, po­litikai eszközökkel történő rendezéséről tartott tanács­­kozásaikat. A háromnapos megbeszéléseken n­em­ sike­rült olyan diplomáciai át­törést elérni, amely lehetővé tenné a Honduras és Nica­ragua közötti háború veszé­lyének elhárítását. A tanácskozásokat a Con­tadora-csoporthoz­­ tartozó Mexikó, Kolumbia, Venezue­la és Panama kezdeményez­te, és Salvador, Guatemala, Costa Rica, Honduras és Ni­caragua külügyminiszterei vettek rajta részt. A panamai megbeszéléseken az Egyesült Államokkal szoros szövet­ségben levő Salvador, Guate­mala, Costa Rica és Hondu­ras nem volt hajlandó elfo­gadni azt a felhívást, hogy a térségben számolják fel a külföldi katonai jelenlétet. Nicaragua viszont bejelentet­te, hogy elfogadja a felhí­vást. A Panama városban ki­adott rövid közlemény hírül adja, hogy a tárgyalások homlokterében Nicaragua, va­lamint a Washingtonnal szö­vetséges­ Honduras, Costa Rica, Salvador és Guatemala ellentétei álltak és bejelenti, hogy a legközelebbi tanács­kozást a jövő hónapban tart­ják. San José Amado panamai külügyminiszter szombaton újságíróknak kifejtette: a csoportnak fokoznia kell dip­­­­lomáciai erőfeszítéseit ,mi­­­­előtt a katonai válság vis­­­szafordíthatatlanná válik”. Bernardo Sepulveda mexikói és Rodrigo Bloreda kolum­biai külügyminiszter megál­lapította: az amerikai flot­ta ki­vezénylése a közép-ame­rikai partok közelébe ellen­tétes a­­ Contadora-csoport erőfeszítéseinek szellemével és tartalmával. NSZK vélemény A genfi tárgyalások kilátá­sait nagymértékben javíta­ná a madridi találkozó si­keres befejezése — jelentet­te ki Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter a luxemburgi rádiónak adott nyilatkozatában. Gen­scher kifejtette, hogy a ma­ga részéről mind a genfi tár­gyalások, mind a madridi ta­lálkozó eredményeit illetően bizakodó, s úgy véli, hogy mindkét helyen van lehető­ség a konkrét megállapodás­ra. Genscher megismételte, hogy a bonni kormány öröm­mel üdvözölne egy „mielőb­bi, jól előkészített” szovjet— amerikai csúcstalálkozót. A Szovjetunióhoz, az NDK-hoz és a Varsói Szerződés más tagállamaihoz fűződő keres­kedelmi kapcsolatokat az NSZK a politikai stabilizálás jelentős elemének tekinti — mondotta. Ami Genfet illeti, a nyugatnémet külügyminisz­ter ismét kifejtette, hogy ha a tárgyalásokon nem sike­rül elérni az optimális célt, vagyis a kölcsönös lemondást a közepes hatótávolságú ra­kétákról akkor a két kül­döttségnek közbülső megol­dásba kell tülekedni«. Az acélgyártó Nincs könnyű dolguk a melegüzemek dolgozóinak. Munkahelyükön sokszor 80 Celsius-fok KA­­séget is ki­érnek. A munka azonban nem állhat meg. Az Ózdi Kohászati Üzemekben, az acél­ műüzem naponta 3100 tonna acélt állít elő. Képünk egy próbavétel alkalmával készült. Ifjúsági szeminárium nyílt Aggteleken Környezetü­nk védelméért Grósz Károly nyitotta meg a tanácskozást Tegnap jelentős esemény színhelye volt megyénk egyik ter­mészeti szépségekben bővelkedő tájegysége, Aggtelek. Augusz­tus 1-től 5-ig itt kerül megrendezésre az első aggteleki ifjúsá­gi környezetvédelmi szeminárium. Az ország különböző részé­ről már a délelőtti órákban érkeztek a vendégek, köztük ne­ves tudósok, kutatók, egyetemi tanárok, országos főhatóságok vezetői, hivatásos természetvédők, gazdasági szakemberek és természetesen megyénk e témakörben érdekelt vezetői és kép­viselői is. A szeminárium közel száz résztvevővel, többségük­ben fiatalokkal kezdte meg egyhetes munkáját. A tanácskozás szervező­­i az Ipari Minisztérium, az Or­szágos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal, a TIT Országos Központja és Bor­­sod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete — gazdag, válto­zatos, tudományos és gya­korlati igénnyel megfogalma­zott programról gondosko­dott. A szervező bizottság a következőképpen fogalmazta meg a szimpozion célkitűzé­seit és lényegét: Borsod- Abaúj-Zemplén megye ipari fejlődése, nem vitathatóan fontos növekedése az elmúlt évtizedekben jutott el olyan fokra, amely — alapot és célt közvetlenül és közvetve ma­gába foglaló — az emberi környezetet veszélyezteti. A fejlődés tényezőinek ezért új minőségi kapcsolatrendszer­ben kell szerveződnie. Ebben az új rendszerben való tájo­lást kívánja szolgálni és elő­segíteni a környezetvédelmi szeminárium. E meghatározásból egyér­telműen következik, hogy a tanácskozáson az üzemek környezetkárosító hatásairól és azok elhárítására tett in­tézkedésekről is sok szó esik. E téma vitájának egyik szín­helye például a Borsodi Ve­gyi Kombinát lesz, ahol az üzem vezetői tájékoztatják a vendégeket a gyár és a ter­mészetvédelem összefüggései­ről, „viszonyáról”. A program szerint miről esik még szó a szemináriu­mon? Többek között a hazai élővilág védelméről, a biosz­féra-rezervátumok létrehozá­sának jelentőségéről és cél­járól, a nemzeti parkok és természetvédelmi körzetek helyzetéről, a hazai termé­szetvédelem szervezeteinek jogi és hatósági működésé­­­ről, fő célkitűzéseiről, ered­ményeiről és még nagyon sok, a közvéleményt érdek­lő, mindennapi életünket érintő és befolyásoló témák­ról. A megnyitóra tegnap dél­után került sor, az aggteleki Cseppkő-szállóban, a megje­lenteket dr. Bánky Géza, a TIT Műszaki Választmány alelnöke üdvözölte. Ezt kö­vetően Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg a környezetvédelmi szemináriu­mot. Megnyitó beszédének első részében a megyei párt- és állami vezetés nevében szeretettel köszöntötte a kör­nyezet- és természetvéde­lemmel foglalkozó tanácsko­zás résztvevőit. Örülünk — mondta többek közt —, hogy megyénk egyik legszebb he­lyén adhatunk otthont, e számunkra igen fontos ese­ménynek. Majd arról szólt, hogy az emberiségnek terv­szerűen kell törekednie a környezet- és természetvéde­lem fokozására, de ezt több (Folytatás a 4. oldalon) A résztvevők egy csoportja

Next