Észak-Magyarország, 1984. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

Az atomsorompó-megállapodást következetesen be kell tartani Erich Honecker fogadta a kanadai miniszterelnököt . A nemzetközi feszültség csökkentése, a fegyverkezési hajsza megállítása, a nukleá­ris háború veszélyének elhá­rítása volt a központi témája Erich Honecker és Pierre El­liott Trudeau keddi hivatalos tárgyalásainak. A kanadai kormányfő hét­főn este érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Berlin­be Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnöké­nek a meghívására. Trudeau több gyakorlati kezdeményezést javasol a kelet-nyugati dialógus fel­újítására. Kedden délelőtt Honecker és Trudeau először négy­­szemközti megbeszélést tar­tott, majd megkezdődtek a hivatalos tárgyalások, ame­lyek a délutáni órákban fe­jeződtek be. Trudeau ismertette a nem­zetközi feszültség csökkenté­sére szolgáló elképzeléseit. Kanada híve annak — mon­dotta —, hogy a világ öt atomhatalma tárgyaljon a nukleáris fegyverzetek globá­lis korlátozásáról. Az atom­sorompó-megállapodást kö­vetkezetesen be kell tartani, egyezményben kell megtilta­ni a műholdak megsemmisí­tésére szolgáló fegyverrend­szerek elhelyezését a világ­űrben. Most elsősorban a jövőre kell gondolni — mondotta. — Elviselhető viszonyt kell ki­alakítani a különböző társa­­dalmi rendszerű országok kö­zött. Nem a múlt hibáiról és mulasztásairól kell beszélni, hanem helyre kell állítani a bizalmat. Erich Honecker ismertette a Német Demokratikus Köz­társaság békepolitikájának célkitűzéseit és ebben az ös­­­szefüggésben megvilágította a Varsói Szerződés tagállamai­nak prágai és moszkvai kez­deményezéseit, am­elyek reá­lis alternatívát kínálnak a konfrontációval szemben. Erich Honecker Berlinben fogadta perelnököt Pierre Trudeau kanadai minisz- KGST-kutatás a villamosenergia-iparban A Villamosenergia-ipari Kutató Intézet szoros kapcsolatban áll a KGST társintézeteivel. A tagállamok az egyeztetett témák alapján fejlesztéseket, kutatásokat végeznek az erősáramú villamosipar részére. Képünkön: a nagyfeszült­ségű laboratóriumban kísérletet készítenek elő. -V-e^Vr AT. MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉn­­ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 24. szám Ara: 1,4« Ft Szerda, 1984. február 1. A madridi tábornoknyilkosság újabb fellemsfiv el­ lenőrzik. A terroristaellenes csoport tagjai az ETA fel­tételezett búvóhelyeinek kör­nyékén átkutatják a lakóhá­zakat. A lakosság mindenütt megértően, segítőkészen mű­ködik közre. Az állambiztonsági hivatal legfrissebb jelentése szerint az ETA titkos fegyvergyárá­ból január közepén nagy mennyiségű robbanóanyag érkezett Madridba. Ezért hét­főn délután a polgári vé­delmi alakulatok egy részét is riadó­készültségbe helyez­ték. A hadügyminiszter elren­delte a tábornoki kar tag­jainak személyes őrzését. Er­re azért volt szükség, mert a korábbi utasítással ellen­tétben több főtiszt — köz­tük a vasárnap meggyilkolt Guillermo Quintana — „ran­gon alulinak” tartotta, hogy vigyázzanak rá. Az altábor­nagy hétfői temetését a szél­sőjobboldal kormányellenes tüntetésre igyekezett felhasz­nálni. A fasiszta suhancok „a hadsereg csináljon ren­det” jelszóval este a főváros több pontján tüntettek. Táb­láikon annak a 32 katoná­nak a neve volt olvasható, akiket az ETA az elmúlt öt esztendőben meggyilkolt. A baszk rádió jelentette, hogy az ETA központi pa­rancsnoksága halálra ítélte azt a hat — korábban a ter­roristákhoz tartozó — sze­mélyt, akik letették a fegy­vert, és büntetlenséget kér­tek a spanyol hatóságoktól, őket Madridba szállították, és különleges biztonsággal őrzik.­­ Csaknem húszezer rendőr, csendőr, katona kutat a spa­nyol fővárosban az ETA baszk terrorszervezet madri­di kommandójának rejtekhe­lye után, keresve a vasárna­pi tábornokgyilkosság tette­seit. A repülőteret, a vasút­állomásokat, a Madridból ki­vezető utakat szigorúan el­ A MEZŐGÉP RÖVID TÁVÚ CÉLJA (3. oldal) NÖVELNI A TÁRSADALMI BÁZIST (3. oldal) BEJUTNI AZ EGYETEMRE, FŐISKOLÁRA (4. oldal) A megyei tanács-vb napirendjén: Földhasználat és földvédelem a megye mezőgazdasági üzemeiben Köztudott, hogy a termő­föld a mezőgazdaság legfon­tosabb és mással nem pótol­ható eszköze. A termőföld értéke nemzeti vagyonunk 18 százalékát teszi ki és több, mint kétszerese az ös­­­szes ismert ásványvagyo­­nunk értékének. Megyénk­ben, ahol a 725 ezer hektár­nyi összes területből 466 ezer hektárnyi a mezőgazdasági­lag művelt terület, s ebből is csak 270 ezer hektárnyi a szántó, a rendkívül változa­tos tagoltság, a domborzati viszonyok, a nagy térségeket érintő eróziós károk, vala­mint ár- és belvízveszély miatt is rendkívül fontos a termőterületek megbecsülése, fokozott védelme. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tegnap, január 31-én megtartott ülésén is behatóan foglalkozott a föld­­használat, a földvédelem helyzetével, s határozatot ho­zott az e területen jelentke­ző feladatok eredményesebb megoldása érdekében. Amint az a Kopasz Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya vezetője által előterjesztett jelentésből is kitűnt, az utóbbi években — a termőföld hatékonyabb védelmére hozott rendeletek hatására is — jelentősen ja­vult megyénk mezőgazdasá­gi üzemeiben a földhaszná­lat és a földvédelem. A ked­vező változások közé tarto­zik, hogy számottevően csök­kent a parlagterület, s a ta­vaszi határszemlék idejére, május 31-ig be nem vetett terület nagysága. Az öt évvel ezelőtti 7200 hektárról 2000 hektárra csökkent a parlag­terület, s felényire csökkent — a különböző okok, így például a művelési ág válto­zás, az ültetvénytelepítés, meliorációs munkák miatt — a vetetlen terület. A mező­­gazdasági nagyüzemek tavaly összesen csak 446 hektárnyi határrészeket nem műveltek meg, s ennek oka is a tar­tós ár- és belvízborítottság volt. A helyi sajátosságoknak megfelelő racionális föld­használat alapelvei is jobban érvényesülnek a mezőgazda­ságban, s kedvezően befolyá­solják a földhasznosítást a földcserék, amelyeket tovább kell gyorsítani a hatékonyság növelése érdekében. Míg a szigorúbb földvédelmi ren­delkezések életbelépése előtt évente 1000—1100 hektárnyi mezőgazdasági rendeltetésű földet vontak ki véglegesen a termelésből — ipari létesít­mények, bányászat, építési telkek, utak és más célok megvalósítása érdekében — az utóbbi években már csak ennek alig több, mint felé­vel csökkent évente a termő­terület. A szigorított föld­védelmi rendelkezések a be­ruházókat takarékosabb te­­rületfelhasználásra ösztönzik. A megyei tanács vb-ülésé­­nek vitájában felszólaló Lu­kács Béla, a MÉM főosztály­vezetője hangsúlyozta, hogy földhasználat és földvédelem helyzetében az utóbbi évek­ben jelentős előrelépés tör­tént megyénkben, s a megyei földhivatal eredményes mun­kája biztosíték arra, hogy a még meglevő problémák is megoldódnak. A parlagok jelentős csökkenése mellett az is örvendetes változás megyénkben, hogy javult a rekultivációs tevékenység. Az utóbbi három évben a mezőgazdasági nagyüzemek 1607 hektárnyi területet re­­kultiváltak, illetve ennyi ed­dig műveletlen földet (uta­kat, árkokat, tanyahelyeket, bányatavakat stb.) állítottak vissza szántóföldi művelésbe. Az idén a megye nagyüzemei — a földvédelmi alapból kapott állami támogatást is igénybe véve —, összesen 36 (Folytatás a 2. oldalon) Érezteti-e halás és a Miskolc napi ivóvízfo­gyasztása 103 ezer köbméter körül van, és a szakemberek szerint a meglevő tartalékok már elégségesnek mutatkoz­nak az olvadásig. A közel­múltban leesett csapadék ugyanis egyelőre még nem érezteti közvetlenül a hatá­sát a karsztforrások hoza­mának alakulásában. Csak három, négy fagymentes éj­szaka után jelentkezne olyan mélységekben a csapadék, ami megmozdíthatná a föld alatti szifonok vízkészletét. A nappali olvadásokat kö­vető fagyok miatt egyelőre csak a legfelsőbb rétegek nedvesednek át. A magas hegyekben található hó ko­moly tartalékokat jelent, tartósabb enyhülés után a hólé átjárja a sziklaürege­ket, járatokat, és csak egy bizonyos töltődési szint el­érése után kezdenek majd bőségesen buzogni a forrá­sok. Mivel a kilátások kedve­zőbbre fordultak, újra meg­nyitották az Augusztus 20. Idillit! csapadék? fürdőt, valamint a tapolcai termált is. Ez utóbbinak a fogyasztását az első napok­ban kisebb mértékben még megérezte a­ hálózat, ám je­lenleg az első fokú korláto­zás fenntartása mellett egy kicsit nyugodtabb időszak­nak nézhetünk elébe A karsztok és a városkör­­­nyéki víznyerő helyek ezek­ben a napokban 44 ezer köb­méter jó minőségű ivóvi­zet adnak a megyeszékhely hálózatába — tájékoztatott a Miskolci Vízművek főmérnö­ke. A megyei vízművektől ka­pott információ szerint ná­luk még a korábbi tartós szárazság sem okozott gon­dokat, ugyanis többnyire mélységi vizeket juttatnak a hálózatba, így Szerencs, Sá­toraljaújhely, Sárospatak, Leninváros, Tokaj és Ricse körzetében zavartalan a víz­ellátás. Az ÉRV-t­ől vásárolt vízzel látják el Ózdot, Ka­zincbarcikát és Mezőköves­det, Betűvetés falra, fára... Több millió forint értékű mun­kát végeznek évente a Mis­kolci Építőipari Vállalat cím­­festő üzemében. Rendszeresen kapnak megrendeléseket más megyékből is. A műteremben boszorkányos ügyességgel bánnak a finom tollecsettel, ami csakis mókus- vagy co­bolyszőrből készülhet. Képün­kön: Csongor Istvánné munka ?

Next