Észak Magyarország, 2018. február (74. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-05 / 30. szám
6 Fiatalok / Hirdetés ÉSZA* Megvan a boldogság kapujának kulcsa A gyakorlatok célja egy spirituális állapot elérése. MISKOLC: A jóga egy indiai eredetű bölcselet, amit nyugaton leginkább a testmozgással azonosítunk. Azonban ennél sokkal többről szól, igazi üzenete sokkal mélyebben hat - sőt a gyakorlatok célja is végső soron egy spirituális állapot elérése. Nem divat A jógáról számos emberben él az előítélet, hogy ez valami neo-hippi divat, amivel unatkozó emberek ütik el az időt. Ugyanakkor egyre többen vannak azok, akik egy új életfilozófiát találnak ebben a testmozgással egybekötött keleti bölcsességben. Kovács Flóra jógaoktató segítségével próbáltuk kideríteni, hogy mi is van a dolog hátterében. Hogy a legelején kapjunk egy képet arról, miről szól a jóga, kezdjük magával a szanszkrit eredetű szó jelentésével: összekapcsolódni, egyesülni. Flóra úgy foglalja össze, hogy „összekapcsolódni önmagunkkal”. Boldogság a monotonitásban Maga a jóga egyébként nyolc lépcsőfokból áll, és ebből csupán a harmadik a testmozgásos rész, ami nálunk a legismertebb. Vannak még életvezetési tanácsokkal, vagy éppen légzéstechnikával foglalkozó szintek is. Az egyik lényeges fokozat a megelégedettség, állítólag jógás értelmezésben ez a boldogság kapuja. És Flóra pont itt tudja összekötni a nyugati értelmezéssel: mint mondja, a cél a test, az elme és a lélek egysége. A jóga-alkalmakkor kikapcsolnak a résztvevők, az érzékszerveiket befelé fordítják, és önmagukra koncentrálnak. Igazából ez még mindig elég elvont, és azt Flóra is elismerte, hogy akkor fogja tisztán megérteni az ember, ha eléri ezt az állapotot a jóga vagy valami más segítségével. Egy kicsit segített azért konkrét példával, az óra „értelmezésével”, amin vendégeskedtünk. A tanítványaival minden alkalommal ugyanazokat a gyakorlatokat csinálják, olyan feladatokat, amik összpontosítást követelnek meg tőlük. Még az is leszabályozott, hogy melyik pontra kell nézniük. A sokszori ismétlés után valószínűleg egyszer csak eljutnak arra a „monoton” pontra, ahol az agyuk kikapcsol, és gondolkodásmentes pihentető állapotába lendülnek át. Egy nyugodt létállapotba. A jóga mindenkit vár Ez mindenképpen vonzó, amit szeretnék én is átélni, viszont általában kifulladok, mire felérek a harmadik emeleti irodába. Flóra megnyugtatott, hogy ez nem feltétlenül akadály, mert a jógának is több irányzata van. Nem előfeltétel a hajlékonyság vagy a testi erő. Típusonként változik a gyakorlatok intenzitása, és végső soron mindenki rátalál a neki legmegfelelőbb formára. ÉM-KCS Elmélyülve fotó: tóth István 2018. FEBRUÁR 5., HÉTFŐ „A macska, aki a ház urának érzi saját magát” Cseperke első lett egy regionális rajzpályázaton, ahol a macska volt a téma. Miskolc. Én, a Macska. Ez volt a címe annak a regionális képzőművészeti pályázatnak, melyet a Premier Alapfokú Művészeti Iskola hirdetett meg nemrég, és melynek középiskolai kategóriájában Somorjai Kinga Cseperke lett a legjobb. A tehetséges diáklány a Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium rajztagozatos tanulója, és nem kisebb feladat vár rá a tanév végén, mint az érettségi. No, de ne szaladjunk ennyire előre, mert először is azt kérdeztük Cseperkétől, milyen alkotást készített a pályázatra. Mint mesélte, rajztanára, F. Pollner Erika írta ki a közösségi oldalra, hogy meghirdették ezt a versenyt. - Igazából az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy beadom a pályázatomat, és egy este alatt készítettem el a rajzot. Tetszett a téma. Igaz, nem vagyok macskás, inkább a macska-életérzés fogott meg. Másnap elvittem a művészeti iskolába a pályamunkámat, és nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy az egyik kategória nyertese lettem. Nem számítottam a győzelemre, arra pedig főleg nem, hogy nagy értékű ajándékot kapok. A jutalmam egy 30 ezer forint értékű rajzos ajándékcsomag volt, és egyéves bérlet a Csodamalom Bábszínház minden előadására - sorolja Cseperke, hozzátéve, hogy a bérletnek is nagyon örül, mert érdeklik a bábok, melyeket rajzos szemmel vizsgálgat. Néhány előadásra majd ellátogat az unokatesóival, a többi előadásra pedig ismerős gyerekeknek adja oda a nyereménybérletet. Mindig rajzolt A pályamunkáról pedig megtudjuk, Cseperke a macskák azon tulajdonságát hangsúlyozta alkotásában, hogy azt hiszik, ők a ház urai. Rajzán egy nagy macska látható, alatta pedig sok kis ember. A macska kezében egy pamutgombolyag, melynek egyik szála össze-vissza tekereg a rajzlapon, gúzsba kötve az embereket. A kép elkészítésekor vegyes technikát használt: pasztellt, akvarellt, a háttér fotókarton, a gombolyag pedig igazi pamutból van. Cseperke azt meséli, hogy sohasem volt kérdés, merre vezet az útja. Ő ugyanis, amióta az eszét tudja, állandóan csak rajzolt. Már óvodás korában is játszás helyett, aztán az általánosban ő volt a „rajzos lány”, így nem volt kérdés, hogy a középiskolában rajztagozaton folytatja. Legfőbb vágya, hogy jövőre már a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója lehessen. A képgrafika szak tetszik neki a legjobban. De előtte még ott az érettségi. Cseperke úgy látja, nem kell tőle túlságosan megijedni. Már írtak kisérettségiket, és neki a magyar és a történelem is ötösre sikerült. A matek már nem megy ilyen jól, de szerinte az is meglesz. A művészeti egyetemeken egyébként nem is a tanulmányi eredmény számít igazán, hanem a tehetség. Ha valaki jól teljesít a gyakorlati felvételin, akkor van esélye, hogy bejusson - magyarázza. HEGYI ERIKA erika.hegyi@eszak.hu Somorjai Kinga Cseperke alkotás közben FOTÓ: ÁDÁM JÁNOS HIRDETÉS A családból hozta Cseperke megállapítja, hogy a művészetekhez való vonzódását valószínűleg a családjából hozta. Az édesanyja zenetanár, az édesapja történész, és mindketten játszanak egy együttesben, aminek a népzene és a régi korok zenéje a fő profilja. A nagymama és a nagypapa is zenetanár, Cseperke keresztapja pedig karmester. A képzőművészeten kívül azonban még sok minden érdekli, többek között a zene. Hét évig tanult zongorázni, de aztán abbahagyta, mert nem volt ideje a gyakorlásra, „anélkül meg nem ér semmit” - mondja. Szeretne megtanulni guitalelén játszani. Ez egy különleges hangszer, úgy néz ki, mint egy kicsi gitár. Aztán ott van a gyűjtőszenvedély. Amikor azt kérdeztük Cseperkétől, hogy mit gyűjt, visszakérdezett, hogy mit nem. Mert tulajdonképpen mindent, ami megtetszik neki a formája, a mintája vagy a színe miatt. A szobája ezáltal állandóan rendetlennek látszik, pedig csak gyűjteményeinek sokszínűsége uralja a teret. Uniós fordítási verseny A szakmai előmenetel és a személyiségfejlődés szempontjából egyaránt elengedhetetlenül fontos. BRÜSSZEL: Az Európai Bizottság kihirdette a 2017-2018-as Juvenes Translatores középiskolai fordítási verseny nyerteseit. Magyarországról Tóth Emese, a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákja a győztes. Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2007 óta minden évben megrendezi a Juvenes Translatores versenyt, melynek neve latinul annyit tesz: fiatal fordítók. A kezdeményezés arra irányul, hogy ösztönözze az iskolai nyelvtanulást és hogy ízelítőt adjon a fiataloknak a hivatásos fordítók munkájából. A versenyen 17 éves középiskolások indulhatnak. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, hogy a nyelvtanulás a szakmai előmenetel és a személyiségfejlődés szempontjából egyaránt elengedhetetlenül fontos, a többnyelvűség pedig meghatározó jelentőséggel bír. Mindegyik győztes - tagállamonként egy diák, összesen tehát 28 tanuló - meghívást kapott Brüsszelbe, ahol április 10-én vehetik majd át a nyerteseknek járó emléktárgyat és oklevelet. A 2017-ben megrendezett versenyen több mint 3300 középiskolás indult Európa-szerte. A diákoknak az Európai Unió fennállásának 60. évfordulójával kapcsolatos szövegeket kellett fordítaniuk. Az EU 24 hivatalos nyelve összesen 552 nyelvkombinációt tesz lehetővé. A résztvevők ezek közül bármilyen nyelvpárosítást választhattak. A versenyen összesen 144 nyelvkombinációban születtek fordítások. Tóth Emese, a Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium diákja olasz-magyar nyelvű fordítási feladatot választott. MTI A díjátadáson FOTÓ: MATEY ISTVÁN