Észak Magyarország, 2020. március (76. évfolyam, 52-73. szám)
2020-03-14 / 63. szám
2020. MÁRCIUS 14., SZOMBAT ÉSZAK Megyénk szülötte a legnagyobbak közt Szemere Bertalant műveltsége, tudása, emberi magatartása tette Magyarország miniszterelnökévé. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN: Azt a történelmi személyt kerestük, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth mellett megyénk legjelentősebb alakja volt. A kutatást természetesen a történészeknél kezdtük, utunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárba vezetett. Itt Rózsa György főlevéltáros hangsúlyozta, egyértelműen Szemere Bertalan az, akiről mindenképpen érdemes megemlékezni. Igaz, még mindig kevés szó esik róla, pedig ő nemcsak politikus volt, hanem Borsod vármegye közigazgatásának egyik vezéralakja. Egészen fiatalon Az 1848-as korosztálynak tulajdonképpen két kiemelkedő személyisége volt Miskolcon, az egyik Szemere Bertalan, a másik Palóczy László. Kettőjük közül Szemere volt a fiatalabb. Borsodban, Vattán született 1812-ben, elszegényedett nemesi család sarjaként. Az iskolai tanulmányait Sárospatakon, Miskolcon és Késmárkon végezte, majd visszatért Sárospatakra, ahol jogi diplomát szerzett. Egészen fiatalon bekapcsolódott az országgyűlés munkájába. Az országgyűléseket ekkor Pozsonyban tartották, és Szemere az országgyűlési ifjak munkájában vett részt. Királyi táblai jegyző volt, de Pozsonyban Palóczy mellett „kisköveti” feladatokat is ellátott. 1834-ben ügyvédi vizsgát tett, majd visszatért Miskolcra, ahol a vármegye aljegyzője, később táblabírája lett. Ezt követően jelentős utazásokat tett Nyugat-Európa különböző országaiban. Ezekről útleírásaiban számolt be. 1841-től 1847-ig szintén a borsodi közigazgatásban vállalt fontos szerepet, főszolgabíró volt, majd másodalispánná választották. Az 1843-44-es országgyűlésen már országgyűlési követként Pozsonyban találjuk, ahol az ellenzék vezetői közé emelkedett, a reformpárti politikusok egyik vezére lett. Később, az 1847-48-as, szintén pozsonyi országgyűlésen is követként képviselte Borsod vármegyét - sorolta a főlevéltáros. Felfelé ívelő pálya Úgy folytatta: Szemere Bertalant 1848 márciusában a forradalmi események Pozsonyban érték. Tagja volt az úgynevezett felirati küldöttségnek, ami Pozsonyból Bécsbe vitte a magyar országgyűlés felirati javaslatát. Szemere 1848. március 17-én levelet írt a borsodi nemesi közgyűléshez, amiben tájékoztatta őket a pozsonyi és bécsi eseményekről, a Batthyány-kormány megalakulásáról, a forradalmi események sikeréről. Ezek a fontos, korabeli dokumentumok a levéltárban megtalálhatók, és rendkívüli ritkaságnak számítanak. Szemere Bertalan 1848 márciusában bekerült Batthyány-kormányba mint belügyminiszter. Ezután még magasabbra ívelt a politikai karrierje. 1848. október 2-ig volt belügyminiszter, amikor megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány Kossuth vezetésével. Ebben szintén kiemelkedő szerepet kapott. Miniszterelnök lett Életének fontos epizódja volt 1848. december közepén a felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztosi megbízás, aminek kapcsán Pestről Miskolcra költözött. 1849. május elejéig a városban tartózkodott azzal a céllal, hogy a hadászatilag is fontos Miskolcot és a környékét irányítsa és szervezze a szabadságharc érdekében. Májusban megválasztották az új magyar kormány élére, így lett Szemere Bertalan Magyarország második független miniszterelnöke egészen 1849 augusztus 11-éig, ami után emigrációba kényszerült. Segítségével ásták el a magyar Szent Koronát Orsovánál. Később távollétében halálra ítélték, de 1865-ben visszatérhetett Magyarországra. 1869-ben hunyt el Budapesten. Sírja az avasi református temetőben található Palóczy László korábbi országgyűlési képviselővel együtt - vázolta Szemere életútját Rózsa György. Kiemelte: Szemere Bertalan a politikai életben és a közigazgatásban is a legmagasabb rangig vitte. Jogi műveltségével, tudásával, személyiségével, emberi magatartásával méltó volt arra, hogy Magyarország miniszterelnöke legyen. HEGYI ERIKA erika.hegyi(5)eszak.hu Szemere Bertalan rendkívül értékes leveleit mutatja Rózsa György főlevéltáros fotó: bujdos tibor A kormány határozata 10 ezer önkény Franciaország: forradalom Párizsban, tes toborzásáról. il H i ) A párizsi forradalom híre megérkezik Az erdélyi országgyűlés kimondja Ma Pozsonyba. _____________gyarország és Erdély unióját._________ Kossuth felirati javaslatában Magyar- V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót, ország és az örökös tartományok ré- és felfüggeszti Jellasicsot báni hivataszére is modern alkotmányt követel. fából. Az országos ülés egyhangúlag elfogad- A karlócai ütközet az első fegyveres ja Kossuth felirati javaslatát. összeütközés a Délvidéken. Irinyi József megfogalmazza a tizenkét Forradalom Prágában. pontot. __________________________ i[:M.T.rcrayi l:M.IT irr,’JTfraM Kossuth Lajos pénzügyminiszter A bécsi forradalom. Az Ellenzéki Kör el szerződést köt a Pesti Magyar befogadja a tizenkét pontot. Petőfi Kegreskedelmi Bankkal önálló magyar írja a Nemzeti dalt. bankjegy kibocsátására. A pénzek a „Kossuth-bankó” elnevezést kapták. Forradalom Pest-Budán. Az országgyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe Kossuth előterjesztésére az országindul. gyűlés 200 ezer újoncot és 42 millió forintot ajánl fel az ország védelmére. Az uralkodó István főherceg nádort ITTE TiTPEffHíTfTnB teljhatalommal ruházza fel. Batthyány Lemond a Batthyány-kormány az Lajos gróf miniszterelnöki kinevezése, udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Az országgyűlés elfogadja a jobbágy- Szemerére bízza a kormányzást. Jell afelszabadítást. Berlinben és Miláncsics csapatai másnap átlépik a Drávát, ban forradalom tör ki, és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak. Újabb tömegtüntetések Pesten. IEEElPEffHiTHIEW Batthyány elrendeli a honvédtábor- A Batthyány-kormány eskütétele. V. zász. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti törvényeit. Kossuth elindul alföldi toborzóútjára. A kormány határozatot hoz az önként pákozdi győzelem. A körülbelül tes őrsereg kiállításáról. 17.000 főt számláló magyar sereg a ikVHüJEJH Pákozd és Sukoró közötti csatában le-Batthyány Lajos kieszközöli a Magyar- győzi a horvát sereget._______________ országon állomásozó sorkatonaságot iliEKimuriflflyM a magyar hadügyminiszternek alárendz ozorai diadal. Az első olyan győzedelő királyi kéziratot, sem, amelyet magyar részről népfelkelők és nemzetőrök vívnak ki. 1848. március 15-én, a forradalom napján Látogasson el hírportálunkra! BOON.hu Március 15. 7 A Miskolci Értesítőben Rózsa György érdekességként említette, hogy Miskolcnak már 1848-ban is volt újságja, melynek címe Miskolci Értesítő volt. A lap is foglalkozott a szabadságharc eseményeivel, illetve amikor Szemere Bertalant 1848 decemberé ben megválasztották Felső-Magyarország teljhatalmú kormánybiztosává, akkor az újságon keresztül tette közzé rendeleteit és parancsait. Ebben az időszakban ugyanis haditörvényszéket állítottak fel, és mindazokat, akik megszegték a Szemeréék által közzétett parancsokat vagy kollaboráltak az osztrákokkal, rögtönítélő bíróság elé állították, és akár halálbüntetést is kaphattak. A Miskolci Értesítő utolsó lapszámai 1848. december végén jelentek meg. Mitől állt talpra anno a magyar? Kortárs költőket kérdeztünk: vajon tényleg jó vers a Nemzeti dal? ÜNNEP. Petőfi Sándor talán legismertebb műve két nap alatt született: a költő 1848. március 13-án fogalmazta meg forradalmi gondolatait egy versben, amit eredetileg egy népgyűlésre szánt. Az események azonban felgyorsultak: végül a fővárosi forradalom napján, a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak olvasta fel versét, a többi már történelem, illetve irodalom. Ha pedig irodalom, akkor bizony - még egy ilyen jelentőségű mű esetében is - képbe kerül az esztétika, a hatását leszámítva, vajon tényleg jó vers a Nemzeti dal? Kortárs költőket kérdeztünk a témában. Sok izgulni valónk azért nincs, a választ előre is elárulhatjuk: igen, baromi jó versről van szó. Csúcspont Pion István költő, slammer, a kortárs kultúralét egyik meghatározó alakja is kifejtette véleményét: „A szabadságköltészet csúcspontja. Pont. Ez röviden a Nemzeti dal, de persze ennél jóval, és még annál is: több. Vers, amelynek megszületése a magyar történelem egyik legfontosabb pillanata, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc gyújtópontja. Alkalmi szöveg, ami ott és akkor elérte célját, refrénjét óriási tömeg skandálta Petőfi vezényletével, és tudjuk, ennek mi lett a vége. Ha pedig az irodalom hatott és hat a történelemre, akkor természetesen ez fordítva is igaz: a forradalom és szabadságharc kirobbanásában alakított alapvető szerepe miatt fontos ennyire ma (és holnap) is a Nemzeti dal. A szöveg ellentéteken át felmutatott alapmoralitása, a jövőre utaló víziója és irodalmi esztétikája pedig mindenki által könnyen dekódolható és befogadható. Lehet, hogy ez az örök élet receptje?” Kemény Zsófi - akit nemcsak költőként, de íróként, krimiszerzőként, rapperként és modellként is ismernek a fiatalok - arra a kérdésre próbált meg választ adni, hogy miért lett ekkora sikere a Nemzeti dalnak. Van benne remény Petőfi eleve meglévő személyi kultusza, a ritmus, a rím, az ismétlés lehet az oka, meg az, hogy az „a magyarok istenére esküszünk” sorral a mű konkrétan a saját maga olvasójává, hallgatójává, közönségévé válik, azonosul velük. Addig is többes szám első személyben szól persze, de ez a refrén maximálisan átélhetővé teszi: lehet skandálni, van benne remény. Pion István és Kemény Zsófi egyébként aláírói voltak annak a nyílt levélnek, amit 2014- ben a Pilvakeres fellépésüket lemondó slammerek fogalmaztak. A Pilvaker - melynek célja volt, hogy közelebb hozza a mai szóforradalmárokat a ’48-as költőkhöz - idén szintén elmarad, a koronavírus miatt. BÁJER MÁTÉ mate.bajer@eszak.hu Pion István Kemény Zsófi fotók: ém Az erő, a Mit jelent, és mióta piros, fehér, zöld a magyar lobogó színe? ÜNNEP. A piros jelentése az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény. Biztosan mindenki ismeri a híres Wágner Sándor festményét, ami a Nándorfehérvár ostrománál hősies tettet végrehajtó Dugovics Tituszról készült. Dugovics Titusz a várfokra mászó janicsárt saját életének feláldozásával akadályozta meg abban, hogy kitűzze a török zászlót, hűség és a a törököt magával rántotta a falról a mélybe. Egyesek azt hinnék, hogy a festményen látható magyar zászló már helyesen van ott, és hiteles az ábrázolás, azonban ők nagy valószínűséggel tévednek, ugyanis ez az ostrom 1456-ban volt, a trikolóros zászlók használatáról pedig csak 1601-ből, a goroszlói csatából vannak az első feljegyzések. A ma is használatos zászlót egyébként az 1848-as áprilisi törvényekkel tették hivatalossá, később a remény... szabadságharc után tiltott jelképnek minősült, és 1867- től használhatjuk újra hivatalosan; a Monarchia idején a zászló közepén szerepelt a címer a Szent Koronával, két angyal által közrefogva. A mai állapot Az 1919 után használatos zászlón már csak a címer maradt meg. Ezután az 1956-os forradalomig a vörös csillagos zászlót használták, majd 1957-től a ma is használatos háromszínű lobogó vált hivatalossá. stb Piros, fehér, zöld színből készít kokárdát Magda Blanka fotó: áj