Észak Magyarország, 2020. március (76. évfolyam, 52-73. szám)

2020-03-14 / 63. szám

2020. MÁRCIUS 14., SZOMBAT ÉSZAK Megyénk szülötte a legnagyobbak közt Szemere Bertalant műveltsége, tudása, emberi magatartása tette Magyarország miniszterelnökévé. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN: Azt a történelmi személyt keres­tük, aki az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc ide­jén Kossuth mellett megyénk legjelentősebb alakja volt. A kutatást természetesen a tör­ténészeknél kezdtük, utunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárba vezetett. Itt Rózsa György főlevéltáros hangsúlyozta, egyértelmű­en Szemere Bertalan az, aki­ről mindenképpen érdemes megemlékezni. Igaz, még mindig kevés szó esik róla, pedig ő nemcsak politikus volt, hanem Borsod várme­gye közigazgatásának egyik vezéralakja. Egészen fiatalon­ ­ Az 1848-as korosztálynak tulajdonképpen két kiemel­kedő személyisége volt Mis­kolcon, az egyik Szemere Ber­talan, a másik Palóczy László. Kettőjük közül Szemere volt a fiatalabb. Borsodban, Vattán született 1812-ben, elszegé­nyedett nemesi család sarja­ként. Az iskolai tanulmányait Sárospatakon, Miskolcon és Késmárkon végezte, majd visszatért Sárospatakra, ahol jogi diplomát szerzett. Egé­szen fiatalon bekapcsolódott az országgyűlés munkájába. Az országgyűléseket ekkor Pozsonyban tartották, és Szemere az országgyűlési ifjak munkájában vett részt. Királyi táblai jegyző volt, de Pozsonyban Palóczy mellett „kisköveti” feladatokat is el­látott. 1834-ben ügyvédi vizsgát tett, majd visszatért Miskolc­ra, ahol a vármegye aljegyző­je, később táblabírája lett. Ezt követően jelentős utazásokat tett Nyugat-Európa különbö­ző országaiban. Ezekről útle­írásaiban számolt be. 1841-től 1847-ig szintén a borsodi köz­­igazgatásban vállalt fontos szerepet, főszolgabíró volt, majd másodalispánná válasz­tották. Az 1843-44-es országgyű­lésen már országgyűlési kö­vetként Pozsonyban találjuk, ahol az ellenzék vezetői közé emelkedett, a reformpárti politikusok egyik vezére lett. Később, az 1847-48-as, szin­tén pozsonyi országgyűlésen is követként képviselte Bor­sod vármegyét - sorolta a fő­levéltáros. Felfelé ívelő pálya Úgy folytatta: Szemere Ber­talant 1848 márciusában a forradalmi események Po­zsonyban érték. Tagja volt az úgynevezett felirati küldött­ségnek, ami Pozsonyból Bécs­­be vitte a magyar országgyű­lés felirati javaslatát. Szemere 1848. március 17-én levelet írt a borsodi nemesi közgyű­léshez, amiben tájékoztatta őket a pozsonyi és bécsi ese­ményekről, a Batthyány-kor­­mány megalakulásáról, a forradalmi események sike­réről. Ezek a fontos, korabeli dokumentumok a levéltárban megtalálhatók, és rendkívüli ritkaságnak számítanak.­­ Szemere Bertalan 1848 márciusában bekerült Bat­­thyány-kormányba mint bel­ügyminiszter. Ezután még magasabbra ívelt a politikai karrierje. 1848. október 2-ig volt belügyminiszter, amikor megalakult az Országos Hon­védelmi Bizottmány Kossuth vezetésével. Ebben szintén kiemelkedő szerepet kapott. Miniszterelnök lett Életének fontos epizódja volt 1848. december közepén a felső-magyarországi teljha­talmú kormánybiztosi megbí­zás, aminek kapcsán Pestről Miskolcra költözött. 1849. május elejéig a városban tartózkodott azzal a céllal, hogy a hadászatilag is fontos Miskolcot és a környékét irá­nyítsa és szervezze a szabad­ságharc érdekében. Májusban megválasztották az új magyar kormány élére, így lett Sze­mere Bertalan Magyarország második független miniszter­­elnöke egészen 1849­ augusz­tus 11-éig, ami után emigráci­óba kényszerült. Segítségével ásták el a magyar Szent Ko­ronát Orsovánál. Később tá­vollétében halálra ítélték, de 1865-ben visszatérhetett Ma­gyarországra. 1869-ben hunyt el Budapesten. Sírja az avasi református temetőben talál­ható Palóczy László korábbi országgyűlési képviselővel együtt - vázolta Szemere élet­útját Rózsa György. Kiemelte: Szemere Ber­talan a politikai életben és a közigazgatásban is a leg­magasabb rangig vitte. Jogi műveltségével, tudásával, személyiségével, emberi ma­gatartásával méltó volt arra, hogy Magyarország minisz­terelnöke legyen. HEGYI ERIKA erika.hegyi(5)eszak.hu Szemere Bertalan rendkívül értékes leveleit mutatja Rózsa György főlevéltáros fotó: bujdos tibor A kormány határozata 10 ezer önkény Franciaország: forradalom Párizsban, tes toborzásáról. il H­­ i ) A párizsi forradalom híre megérkezik Az erdélyi országgyűlés kimondja Ma­ Pozsonyba. _____________­gyarország és Erdély unióját._________ Kossuth felirati javaslatában Magyar- V. Ferdinánd szentesíti az erdélyi uniót, ország és az örökös tartományok ré- és felfüggeszti Jellasicsot báni hivata­­szére is modern alkotmányt követel. fából. Az országos ülés egyhangúlag elfogad- A karlócai ütközet az első fegyveres ja Kossuth felirati javaslatát. összeütközés a Délvidéken. Irinyi József megfogalmazza a tizenkét Forradalom Prágában. pontot. __________________________ i[:M.T.rcray­i l:M.IT­ irr,’JT­fraM Kossuth Lajos pénzügyminiszter A bécsi forradalom. Az Ellenzéki Kör el­ szerződést köt a Pesti Magyar be­­fogadja a tizenkét pontot. Petőfi Keg­­reskedelmi Bankkal önálló magyar írja a Nemzeti dalt. bankjegy kibocsátására. A pénzek a „Kossuth-bankó” elnevezést kapták. Forradalom Pest-Budán. Az ország­gyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe Kossuth előterjesztésére az ország­indul. gyűlés 200 ezer újoncot és 42 millió forintot ajánl fel az ország védelmére. Az uralkodó István főherceg nádort ITTE TiTPEffHíTfTn­B teljhatalommal ruházza fel. Batthyány Lemond a Batthyány-kormány az Lajos gróf miniszterelnöki kinevezése, udvarral való megegyezés kudarca miatt. Az országgyűlés Kossuthra és Az országgyűlés elfogadja a jobbágy- Szemerére bízza a kormányzást. Jell a­­felszabadítást. Berlinben és Milánc­­sics csapatai másnap átlépik a Drávát, ban forradalom tör ki, és a magyar főváros, Pest-Buda ellen indulnak. Újabb tömegtüntetések Pesten. IEEElPEffHiTHIEW Batthyány elrendeli a honvédtábor- A Batthyány-kormány eskütétele. V. zász. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti törvényeit. Kossuth elindul alföldi toborzóútjára. A kormány határozatot hoz az önkén­­t pákozdi győzelem. A körülbelül tes őrsereg kiállításáról. 17.000 főt számláló magyar sereg a ikVHüJEJH Pákozd és Sukoró közötti csatában le-Batthyány Lajos kieszközöli a Magyar- győzi a horvát sereget._______________ országon állomásozó sorkatonaságot iliEKimuriflflyM a magyar hadügyminiszternek aláren­­dz ozorai diadal. Az első olyan győze­­delő királyi kéziratot, sem, amelyet magyar részről népfel­kelők és nemzetőrök vívnak ki. 1848. március 15-én, a forradalom napján Látogasson el hírportálunkra! BOON.hu Március 15. 7 A Miskolci Értesítőben Rózsa György érdekességként említette, hogy Miskolcnak már 1848-ban is volt újságja, melynek címe Miskolci Érte­sítő volt. A lap is foglalkozott a szabadságharc eseménye­ivel, illetve amikor Szemere Bertalant 1848 decemberé­ ben megválasztották Fel­­ső-Magyarország teljhatalmú kormánybiztosává, akkor az újságon keresztül tette köz­zé rendeleteit és parancsait. Ebben az időszakban ugyanis haditörvényszéket állítottak fel, és mindazokat, akik meg­szegték a Szemeréék által közzétett parancsokat vagy kollaboráltak az osztrákokkal, rögtönítélő bíróság elé állítot­ták, és akár halálbüntetést is kaphattak. A Miskolci Értesí­tő utolsó lapszámai 1848. de­cember végén jelentek meg. Mitől állt talpra anno a magyar? Kortárs költőket kér­deztünk: vajon tényleg jó vers a Nemzeti dal? ÜNNEP. Petőfi Sándor talán legismertebb műve két nap alatt született: a költő 1848. március 13-án fogalmazta meg forradalmi gondolatait egy versben, amit eredetileg egy népgyűlésre szánt. Az esemé­nyek azonban felgyorsultak: végül a fővárosi forradalom napján, a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak olvasta fel versét, a többi már történelem, illetve irodalom. Ha pedig iro­dalom, akkor bizony - még egy ilyen jelentőségű mű esetében is - képbe kerül az esztétika, a hatását leszámítva, vajon tényleg jó vers a Nemzeti dal? Kortárs költőket kérdeztünk a témában. Sok izgulni valónk azért nincs, a választ előre is elárulhatjuk: igen, baromi jó versről van szó. Csúcspont Pion István költő, slammer, a kortárs kultúralét egyik meg­határozó alakja is kifejtette véleményét: „A szabadságköltészet csúcspontja. Pont. Ez rövi­den a Nemzeti dal, de persze ennél jóval, és még annál is: több. Vers, amelynek megszü­letése a magyar történelem egyik legfontosabb pillanata, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc gyújtópontja. Alkalmi szöveg, ami ott és ak­kor elérte célját, refrénjét óri­ási tömeg skandálta Petőfi ve­zényletével, és tudjuk, ennek mi lett a vége. Ha pedig az iro­dalom hatott és hat a történe­lemre, akkor természetesen ez fordítva is igaz: a forrada­lom és szabadságharc kirob­banásában alakított alapvető szerepe miatt fontos ennyire ma (és holnap) is a Nemzeti dal. A szöveg ellentéteken át felmutatott alapmoralitása, a jövőre utaló víziója és irodal­mi esztétikája pedig minden­ki által könnyen dekódolható és befogadható. Lehet, hogy ez az örök élet receptje?” Kemény Zsófi - akit nem­csak költőként, de íróként, krimiszerzőként, rapperként és modellként is ismernek a fiatalok - arra a kérdésre pró­bált meg választ adni, hogy miért lett ekkora sikere a Nemzeti dalnak. Van benne remény­ ­ Petőfi eleve meglévő szemé­lyi kultusza, a ritmus, a rím, az ismétlés lehet az oka, meg az, hogy az „a magyarok iste­nére esküszünk” sorral a mű konkrétan a saját maga olva­sójává, hallgatójává, közön­ségévé válik, azonosul velük. Addig is többes szám első sze­mélyben szól persze, de ez a refrén maximálisan átélhető­­vé teszi: lehet skandálni, van benne remény. Pion István és Kemény Zsófi egyébként aláírói voltak annak a nyílt levélnek, amit 2014- ben a Pilvakeres fellépésüket lemondó slammerek fogal­maztak. A Pilvaker - melynek célja volt, hogy közelebb hoz­za a mai szóforradalmárokat a ’48-as költőkhöz - idén szintén elmarad, a koronavírus miatt. BÁJER MÁTÉ mate.bajer@eszak.hu Pion István Kemény Zsófi fotók: ém Az erő, a Mit jelent, és mióta piros, fehér, zöld a ma­gyar lobogó színe? ÜNNEP. A piros jelentése az erő, a fehér a hűség, a zöld a remény. Biztosan mindenki ismeri a híres Wágner Sándor festményét, ami a Nándor­fehérvár ostrománál hősies tettet végrehajtó Dugovics Tituszról készült. Dugovics Titusz a várfokra mászó jani­csárt saját életének feláldozá­sával akadályozta meg abban, hogy kitűzze a török zászlót, hűség és a a törököt magával rántotta a falról a mélybe. Egyesek azt hinnék, hogy a festményen látható magyar zászló már helyesen van ott, és hiteles az ábrázolás, azon­ban ők nagy valószínűséggel tévednek, ugyanis ez az ost­rom 1456-ban volt, a triko­­lóros zászlók használatáról pedig csak 1601-ből, a gorosz­­lói csatából vannak az első feljegyzések. A ma is hasz­nálatos zászlót egyébként az 1848-as áprilisi törvényekkel tették hivatalossá, később a remény... szabadságharc után tiltott jelképnek minősült, és 1867- től használhatjuk újra hiva­talosan; a Monarchia idején a zászló közepén szerepelt a címer a Szent Koronával, két angyal által közrefogva. A mai állapot Az 1919 után használatos zász­lón már csak a címer maradt meg. Ezután az 1956-os forra­dalomig a vörös csillagos zász­lót használták, majd 1957-től a ma is használatos háromszínű lobogó vált hivatalossá. stb Piros, fehér, zöld színből készít kokárdát Magda Blanka fotó: áj

Next