Esze Tamás Népe, 1976 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

A tarpa-gulács-tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,— Ft 1976. JANUÁR HÓ A LAP TARTALMÁRÓL: Az Esze Tamás Népe a lap 2. oldalán értékelést közöl az évzáró beszámoló taggyűlésekről. Egy másik cikk a politikai, szakmai képzés jelentőségével foglalkozik. Lapunk 3. oldalán folytatjuk azt a beszélgetést, amely a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével, feladataival kapcsolatos. Ugyanezen oldalon adunk hírt az erdészet munkájáról. A 4. oldal összeállításában beszámolunk egy sikeres vadászkalandról és bemutatjuk a cukorrépatermelés, a cukorgyártás történeti fejlődését. Eredményeink alapja a hatékonyság fokozása Az 1976. évi tervekről és feladatokról TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK vezetősége meghatározta az 1976-os tervfaladatokat — erről egy későbbi cikkünkben részletesebben szólunk. — A feladatok teljesíthetők, reálisak. Ennek ellenére megvalósításukhoz nagy erőfeszítésekre van szükség minden ágazatban, minden munkaterületen. A tervek teljesítéséhez, túlteljesítéséhez nélkülözhetetlenek a tartalékok hasznosítása, a hatékonyság fokozása. A hatékonyságnövelés feltételei: emelkedjék az egységnyi állóeszközre jutó jövedelem, a jövedelem növelése viszont elsősorban az egységnyi állóeszközre jutó termelés növelésétől függ. Szövetkezetünkben mindez úgy oldható meg, hogy az extenzív fejlesztési módozatok helyett az intenzív módozatok kerültek előtérbe. Üzemünk nagysága minden lehetőséget biztosít a korszerű termeléshez, a modern termelési eljárások alkalmazásához. AZ IPARSZERŰ TERMESZTÉSI módot már, több ágazatban alkalmazzuk. Annak ellenére, hogy eddig nem értünk el minden ágazatban kimagasló sikereket — a napraforgótermelés 10 mázsa volt hektáronként — a rendszergazdálkodás magában hordozza annak lehetőségét, hogy a termelés mennyisége, minősége fokozódjék. Azokban az ágazatokban, amelyekben már korábban modern termelési eljárásokat alkalmaztunk, a termelésnövelés feltétele, hogy szigorúbban betartsuk a technológiai fegyelmet. Ilyen ágazatok: a kalászosok (őszi búza), kukorica, napraforgó, cukorrépa. Az eszközhatékonyság, illetve a termelésnövelés a többi ágazatokban úgy növelhető, hogy 1976-ban fokozatosan bevezetjük az iparszerű termesztési módot. Ilyenek: a lucerna, vöröshere, füveshere, rét, legelőgazdálkodás, szójabab. Az erre vonatkozó intézkedési terv, illetve intézkedés már megtörtént. A hatékonyság, az egységnyi állóeszközre jutó jövedelem csak azzal, hogy iparszerű termesztési módot alkalmazunk, még nem jelenti a termelés fokozását. Az intenzitás azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket, erőforrásokat a termelésnövelés érdekében jobban ki kell használni. Vonatkozik ez a termőterületekre (a földre), a gépekre és nem utolsósorban a földet művelő, az eszközöket kezelő, felhasználó termelőszövetkezeti tagokra. Példaként említhetjük, hogy a meglévő szálastakarmány-termő területekről fokozni kell és lehet a hozamok nagyságát és elérhető, hogy a korábbi évek gyenge minőségétől lényegesen jobb minőségű takarmányokat takarítsunk be. A TAKARMÁNYTERMELÉS mennyiségének és minőségének fokozása, javítása nemcsak a közös állattenyésztés érdekében jelentős, de tökéletesebbé teszi a háztáji szarvasmarha-állomány takarmányozását is. A nagyobb tömegű és jobb minőségű szálas takarmány felhasználásával abraktakarmány takarítható meg, s ezzel más ágazat, például a baromfihizlalás fejleszthető tovább. A közelmúltban elkészített szarvasmarha intézkedési terv minden részletének pontos végrehajtására van szükség. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a férőhelyek kihasználására. A hízómarha férőhelyeket sürgősen fel kell tölteni hízóalapanyaggal, mert csak így biztosítható az egységnyi állóeszközre jutó nagyobb jövedelem. Az állóeszközök szerkezetét (géprendszert) úgy kell alakítani, hogy a gyorsabban megtérülő gépek aránya növekedjen. Ezt a célt igyekszik szolgálni többek között az is, hogy 1976-ra megrendeltünk két JD-traktort. A hatékonyság növelésének nélkülözhetetlen és jelentős része az anyagok ésszerű, takarékos felhasználása. Ma már valamennyi mezőgazdasági üzem, így a mi termelőszövetkezetünk is nagy volumenben használ fel ipari eredetű anyagokat. A hatékonyság a szakszerű felhasználással fokozható. A műtrágya felhasználása például akkor a leghatékonyabb, ha nem túlzott és aránytalan adagolásra törekszünk, hanem a talaj és a növény tápanyagszükségletének megfelelően a kiszórás pontosan történik. Az ipari eredetű anyagoknál jelentős mértékben csökkenthetők a szállítási és tárolási veszteségek, ezért is tervezzük, hogy rövid határidővel megépítünk egy szilárd burkolatú, gépesíthető műtrágyatárolót. A JÖVŐBEN következetesen nagy gondot fordítunk arra, hogy az egyes növények termesztéséhez szükséges adagok nagyságát és arányát műtrágyából laboratóriumi vizsgálat alapján határozzuk meg. További lehetőségeket kínál és igen nagy figyelmet érdemel a jelenleg fel nem használt istállótárgya hatóanyag-tartalma is. Sem a közösből, sem a háztájiból származó istállótrágyából nem maradhat felhasználatlanul a legminimálisabb mennyiség sem. Népgazdaságilag is, de termelőszövetkezeti szinten is fontos az energiával történő takarékos gazdálkodás. Az energiafelhasználás csökkentésének számos lehetősége és módja van. Ilyen többek között, hogy megszüntetjük a gépek felesleges üresjáratát. Be kell vezetni a szigorú üzemanyagnorma-elszámolást, s ez ösztönzi dolgozóinkat a takarékos, hatékony felhasználásra. Bármennyire is furcsán hangzik, a villanyvilágítással is jelentős energia takarítható meg. Éppen ezért éjszakai világításra csak a nagyon szükséges égőket hagyjuk fogyasztásra kapcsolva. A HATÉKONYABB gazdálkodás alapvető része a munkaerővel történő jobb, szervezettebb gazdálkodás. A munkaidő jobb kihasználását fokozni kell. Ennek egyik eredményes és járható útja, hogy csökkentsük az egységnyi termék előállításához szükséges időt. A munkaidő jobb kihasználásához ösztönző a kereseti arányok javítása. A kereseti arányok kialakításában figyelembe kell venni a munkahelyi körülményeket, a szakma iránti igényességet, a végzett munka mennyiségét. Erre vonatkozóan tett ajánlást 1975- ben a TOT. A TOT ajánlását termelőszövetkezeti vezetőségünk megtárg >ta és bevezetését elhatározta. Termelőszövetkezetünk dinamikus fejlődését az 1974-es rendkívüli csapadékos időjárás hátrányosan befolyásolta. Az időjárás, a természeti csapások nem tervezhetők, de az okozott veszteségek, károk elkerülhetők, szervezettebb munkával csökkenthetők. A vezetők és a tagok kölcsönös megértése, a munkában megnyilvánuló szorgalom továbbra is garancia a jövedelem növelésére, a termelés fokozására, a hatékonyság növelésére. Győri Endre főmérnök Megkezdődött a téli gépjavítás. A javításban részt vevő dolgozóknak többek között 63 erő- és a hozzájuk tartozó munkagépet kell úgy kijavítani és karbantartani, hogy azok a tavaszi munkában eredményesen, üzemzavar nélkül dolgozhassanak. (A lapban megjelent képek Sipos László felvételei.) Rövidesen a termelőszövetkezet 1975. évi gazdasági eredményének értékelésére, elemzésére kerül sor. A zárszámadás minden évben többet jelent egyszerű számvetésnél. Különösen most, amikor nem egyetlen esztendő eredményei a mérvadóak a gazdálkodás egészére vonatkozó értékelésben, de bizonyos határok között számot kell adni a negyedik ötéves tervben végzett munkáról, a meghatározott feladatok teljesítéséről, vagy nem teljesítéséről. Jelentős az ez évi zárszámadó közgyűlés azért is, mert a népgazdasági tervekhez igazodva termelőszövetkezetünk is egy újabb, középtávra szóló tervidőszakot kezd. Az ötödik ötéves terv feladatai alapvetően az eddig elért eredményekből fakadnak, illetve az elmúlt esztendők gazdasági fejlődéséből — azoknak folytatásaként — kiindulva határozzák meg a termelésnövelést, a termelékenység fokozását, a jövedelmezőbb gazdálkodást. Termelőszövetkezetünkben a zárszámadó közgyűlések ma már eltérnek az öt évvel ezelőttitől, a hagyományostól, amikor még mód volt arra, hogy szinte az egész tagság ott legyen a vezetőség beszámoló- zárszámadás előtt ján. Az egyesüléssel, a taglétszám magas száma miatt, a hagyományos zárszámadó közgyűlést helyiség hiánya miatt képtelenség megtartani. A szövetkezeti demokrácia ezzel azonban nem szenved és nem is szenvedhet csorbát. A zárszámadó közgyűlést kisgyűlések előzik meg, így a termelőszövetkezet valamennyi tagja értesül a szövetkezeti gazdálkodást kifejező számokról, véleményekről, ugyanakkor arra is mód van, hogy a termelőszövetkezeti tagok elmondhatják véleményüket, s a központi közgyűlésre a küldöttek ezeket a véleményeket, észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat elviszik. Bár lapzártáig a zárszámadó közgyűléshez szükséges értékelő adatokkal a könyvelés még nem készült el, az már megfogalmazható, hogy az 1974. évinél a termelőszövetkezet eredményei jobbak. A nehéz évnek számító 1974 után az elmúlt év időjárása sem könnyítette meg a munkát, a feladatok, a tervek teljesítését. Az időjárás okozta veszteségeket némiképp enyhítette, hogy az iparszerű termesztési mód a hozzá fűzött reményeket beváltotta, egyes területeken ez az átlagosnál nagyobb hozamokban realizálódott. A gazdálkodás jó oldalai mellett szólni kell azonban arról is — foglalkozzanak ezzel a kisgyűléseken is —, hogy a természeti tényezőtől függetlenül a gazdálkodásra káros hatással volt néhány emberi megnyilvánulás is. Nem mindig és nem mindenütt volt egyforma a munkához való viszony, az a törekvés, hogy többet, minőségileg jobbat termeljünk. Ez is oka, hogy egyes ágazatok nem érték el a tervezett vagy elvárt eredményeket. Mint már utaltunk rá, a mostani zárszámadó közgyűlés sokban különbözik a korábbi évekétől. Lényegesen abban, hogy a gazdálkodás új szakasza kezdődik. Termelőszövetkezetünk a rá váró és háruló feladatoknak csak akkor tud majd eleget tenni, ha a közgyűlés értékelésében, határozataiban a valóságos helyzetnek megfelelően dönt.