Esze Tamás Népe, 1976 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

A tarpa-gulács-tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja III. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1,— Ft 1976. JANUÁR HÓ A LAP TARTALMÁRÓL: Az Esze Tamás Népe a lap 2. oldalán értékelést közöl az évzáró beszámoló taggyűlések­ről. Egy másik cikk a politikai, szakmai képzés jelentőségével foglalkozik. Lapunk 3. oldalán folytatjuk azt a beszélgetést, amely a szarvasmarha-tenyész­tés fejlesztésével, feladataival kapcsolatos. Ugyanezen oldalon adunk hírt az erdészet munká­járól. A 4. oldal összeállításában beszámolunk egy sikeres va­dászkalandról és bemutatjuk a cukorrépatermelés, a cukorgyár­tás történeti fejlődését. Eredményeink alapja a hatékonyság fokozása Az 1976. évi tervekről és feladatokról TERMELŐSZÖVETKEZE­TÜNK vezetősége meghatározta az 1976-os tervfaladatokat — er­ről e­gy későbbi cikkünkben részletesebben szólunk. — A fel­adatok teljesíthetők, reálisak. Ennek ellen­ére megvalósításuk­hoz nagy erőfeszítésekre van szükség minden ágazatban, min­den munkaterületen. A tervek teljesítéséhez, túlteljesítéséhez­­ nélkülözhetetlenek a tartalékok hasznosítása, a hatékonyság fo­kozása. A hatékonyságnövelés feltéte­lei: emelkedjék az egységnyi ál­lóeszközre jutó jövedelem, a jö­vedelem növelése viszont első­sorban az egységnyi állóeszköz­re jutó termelés növelésétől függ. Szövetkezetünkben mind­ez úgy oldható meg, hogy az extenzív fejlesztési módozatok helyett az intenzív módozatok kerültek előtérbe. Üzemünk nagysága minden lehetőséget biztosít a korszerű termeléshez, a modern termelési eljárások alkalmazásához. AZ IPARSZERŰ TERMESZ­­TÉSI módot már, több ágazat­ban alkalmazzuk. Annak elle­­nére, hogy eddig nem értünk el minden ágazatban kimagasló si­kereket — a napraforgótermelés 10 mázsa volt hektáronként — a rendszergazdálkodás magában hordozza annak lehetőségét, hogy a termelés mennyisége, mi­nősége fokozódjék. Azokban az ágazatokban, amelyekben már korábban modern termelési el­járásokat alkalmaztunk, a ter­melésnövelés feltétele, hogy szi­gorúbban betartsuk a technoló­giai fegyelmet. Ilyen ágazatok: a kalászosok (őszi búza), kuko­rica, napraforgó, cukorrépa. Az eszközhatékonyság, illetve a termelésnövelés a többi ága­zatokban úgy növelhető, hogy 1976-ban fokozatosan bevezetjük az iparszerű termesztési módot. Ilyenek: a lucerna, vöröshere, füveshere, rét­, legelőgazdálko­dás, szójabab. Az erre vonatko­zó intézkedési terv, illetve in­tézkedés már megtörtént. A hatékonyság, az egységnyi állóeszközre jutó jövedelem csak azzal, hogy iparszerű ter­mesztési módot alkalmazunk, még nem jelenti a termelés fo­kozását. Az intenzitás azt jelen­ti, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket, erőforrásokat a ter­melésnövelés érdekében jobban ki kell használni. Vonatkozik ez a termőterületekre (a földre), a gépekre és nem utolsósorban a földet művelő, az eszközöket ke­zelő, felhasználó termelőszövet­kezeti tagokra. Példaként említ­hetjük, hogy a meglévő szálas­­takarmány-termő területekről fokozni kell és lehet a hozamok nagyságát és elérhető, hogy a korábbi évek gyenge minőségé­től lényegesen jobb minőségű takarmányokat takarítsunk be. A TAKARMÁNYTERMELÉS mennyiségének és minőségének fokozása, javítása nemcsak a közös állattenyésztés érdekében jelentős, de tökéletesebbé teszi a háztáji szarvasmarha-állo­mány takarmányozását is. A na­gyobb tömegű és jobb minőségű szálas takarmány felhasználásá­val abraktakarmány takarítha­tó meg, s ezzel más ágazat, pél­dául a baromfihizlalás fejleszt­hető tovább. A közelmúltban elkészített szarvasmarha intézkedési terv minden részletének pontos vég­rehajtására van szükség. Külö­nösen nagy figyelmet kell for­dítani a férőhelyek kihasználá­sára. A hízómarha férőhelyeket sürgősen fel kell tölteni hízó­alapanyaggal, mert csak így biz­tosítható az egységnyi állóesz­közre jutó nagyobb jövedelem. Az állóeszközök szerkezetét (géprendszert) úgy kell alakíta­ni, hogy a gyorsabban megtérü­lő gépek aránya növekedjen. Ezt a célt igyekszik szolgálni többek között az is, hogy 1976-ra megrendeltünk két JD-traktort. A hatékonyság növelésének nélkülözhetetlen és jelentős ré­sze az anyagok ésszerű, takaré­kos felhasználása. Ma már vala­mennyi mezőgazdasági üzem, így a mi termelőszövetkezetünk is nagy volumenben használ fel ipari eredetű anyagokat. A ha­tékonyság a szakszerű felhasz­nálással fokozható. A mű­trágya felhasználása például ak­kor a leghatékonyabb, ha nem túlzott és aránytalan adagolás­ra törekszünk, hanem a talaj és a növény tápanyagszükségleté­nek megfelelően a kiszórás pon­tosan történik. Az ipari eredetű anyagoknál jelentős mértékben csökkenthetők a szállítási és tá­rolási veszteségek, ezért is ter­vezzük, hogy rövid határidővel megépítünk egy szilárd burko­latú, gépesíthető műtrágyatá­rolót. A JÖVŐBEN következetesen nagy gondot fordítunk arra, hogy az egyes növények ter­mesztéséhez szükséges adagok nagyságát és arányát műtrágyá­ból laboratóriumi vizsgálat alap­ján határozzuk meg. További lehetőségeket kínál és igen nagy figyelmet érdemel a jelenleg fel nem használt istállótárgya ható­anyag-tartalma is. Sem a közös­ből, sem a háztájiból származó istállótrágyából nem maradhat felhasználatlanul a legminimá­lisabb mennyiség sem. Népgazdaságilag is, de terme­lőszövetkezeti szinten is fontos az energiával történő takarékos gazdálkodás. Az energiafelhasz­nálás csökkentésének számos le­hetősége és módja van. Ilyen többek között, hogy megszüntet­jük a gépek felesleges üres­já­ratát. Be kell vezetni a szigorú üzemanyagnorma-elszámolást, s ez ösztönzi dolgozóinkat a taka­rékos,­ hatékony felhasználásra. Bármennyire is furcsán hang­zik, a villanyvilágítással is je­lentős energia takarítható meg. Éppen ezért éjszakai világításra csak a nagyon szükséges égőket hagyjuk fogyasztásra kapcsolva. A HATÉKONYABB gazdálko­dás alapvető része a munkaerő­vel történő jobb, szervezettebb gazdálkodás. A munkaidő jobb kihasználását fokozni kell. En­nek egyik eredményes és járha­tó útja, hogy csökkentsük az egységnyi termék előállításához szükséges időt. A munkaidő jobb kihasználásához ösztönző a ke­reseti arányok javítása. A ke­reseti arányok kialakításában figyelembe kell venni a munka­helyi körülményeket, a szakma iránti igényességet, a végzett munka mennyiségét. Erre vo­natkozóan tett ajánlást 1975- ben a TOT. A TOT ajánlását termelőszövetkezeti vezetősé­günk megtárg­ >­t­a és bevezeté­sét elhatározta. Termelőszövetkezetünk dina­mikus fejlődését az 1974-es rendkívüli csapadékos időjárás hátrányosan befolyásolta. Az időjárás, a természeti csapások nem tervezhetők, de az okozott veszteségek, károk elkerülhetők, szervezettebb munkával csök­kenthetők. A vezetők és a ta­gok kölcsönös megértése, a munkában megnyilvánuló szor­galom továbbra is garancia a jövedelem növelésére, a terme­lés fokozására, a hatékonyság növelésére. Győri Endre főmérnök Megkezdődött a téli gépjavítás. A javításban részt vevő dolgozóknak többek között 63 erő- és a hozzájuk tartozó munkagépet kell úgy kijavítani és karbantartani, hogy azok a tavaszi munkában eredményesen, üzemzavar nélkül dolgozhassanak. (A lapban megjelent képek Sipos László felvételei.) R­övidesen a termelőszövet­kezet 1975. évi gazdasá­gi eredményének érté­kelésére, elemzésére kerül sor. A zárszámadás minden évben többet jelent egyszerű számve­tésnél. Különösen most, ami­kor nem egyetlen esztendő eredményei a mérvadóak a gazdálkodás egészére vonatko­zó értékelésben, de bizonyos határok között számot kell ad­ni a negyedik ötéves tervben végzett munkáról, a meghatá­rozott feladatok teljesítéséről, vagy nem teljesítéséről. Jelen­tős az ez évi zárszámadó köz­gyűlés azért is, mert a nép­gazdasági tervekhez igazodva termelőszövetkezetünk is egy újabb, középtávra szóló terv­időszakot kezd. Az ötödik öt­éves terv feladatai alapvetően az eddig elért eredményekből fakadnak, illetve az elmúlt esztendők gazdasági fejlődésé­ből — azoknak folytatásaként — kiindulva határozzák meg a termelésnövelést, a termelé­kenység fokozását, a jövedel­mezőbb gazdálkodást. Termelőszövetkezetünkben a zárszámadó közgyűlések ma már eltérnek az öt évvel ez­előttitől, a hagyományostól, amikor még mód volt arra, hogy szinte az egész tagság ott legyen a vezetőség beszámoló- zárszámadás előtt ján. Az egyesüléssel, a taglét­szám magas száma miatt, a hagyományos zárszámadó köz­gyűlést helyiség hiánya miatt képtelenség megtartani. A szö­vetkezeti demokrácia ezzel azonban nem szenved és nem is szenvedhet csorbát. A zár­számadó közgyűlést kisgyűlé­­sek előzik meg, így a terme­lőszövetkezet valamennyi tag­ja értesül a szövetkezeti gaz­dálkodást kifejező számokról, véleményekről, ugyanakkor arra is mód van, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok el­mondhatják véleményüket, s a központi közgyűlésre a kül­döttek ezeket a véleményeket, észrevételeket, javaslatokat, bírálatokat elviszik. Bár lapzártáig a zárszámadó közgyűléshez szükséges értéke­lő adatokkal a könyvelés még nem készült el, az már meg­fogalmazható, hogy az 1974. évinél a termelőszövetkezet eredményei jobbak. A nehéz évnek számító 1974 után az elmúlt év időjárása sem kön­­nyítette meg a munkát, a fel­adatok, a tervek teljesítését. Az időjárás okozta vesztesége­ket némiképp enyhítette, hogy az iparszerű termesztési mód a hozzá fűzött reményeket be­váltotta, egyes területeken ez az átlagosnál nagyobb hoza­mokban realizálódott. A gaz­dálkodás jó oldalai mellett szólni kell azonban arról is — foglalkozzanak ezzel a kisgyű­­léseken is —, hogy a termé­szeti tényezőtől függetlenül a gazdálkodásra káros hatással volt néhány emberi megnyil­vánulás is. Nem mindig és nem mindenütt volt egyforma a munkához való viszony, az a törekvés, hogy többet, minősé­gileg jobbat termeljünk. Ez is oka, hogy egyes ágazatok nem érték el a tervezett vagy elvárt eredményeket. M­int már utaltunk rá, a mostani zárszámadó köz­gyűlés sokban különbö­zik a korábbi évekétől. Lénye­gesen abban, hogy a gazdál­kodás új szakasza kezdődik. Termelőszövetkezetünk a rá váró és háruló feladatoknak csak akkor tud majd eleget tenni, ha a közgyűlés értéke­lésében, határozataiban a valóságos helyzetnek megfe­lelően dönt.

Next