Esze Tamás Népe, 1977 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

A tarpa-gulács-tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1977. JANUÁR HO JUBILÁL A MUNKÁSŐRSÉG A párt 1957-ben tett felhívására szerte az országban, így a mi községünkben is a munkások, a parasztok és az értelmiség legjobbjai jelentkeztek a proletárdiktatúra, a párt védelmére. Húsz éve, hogy létrejött, illetve megala­kult a munkásőrség, a párt fegyveres testületé. Pártszer­vezeteinkben mindenütt megemlékeztek a munkásőrség két évtizedes tevékenységéről. Ma a munkásőrség, így a mi szakaszunk is jól szerve­zett, fegyelmezett testület. Fel van készülve arra, hogy bár­mikor, bármilyen helyzetben a párt felhívására fegyveresen is védelmezze a proletárdiktatúrát, a szocialista forradalom vívmányait. A tarpai szakasz személyi állománya nemcsak a kikép­zésekben, hanem az elmúlt két évtizedben a munkahelyeken is bebizonyította, hogy méltóak erre a fontos pártmegbíza­tásra. Ma is forradalmi lelkesedéssel, kommunista fegyelem­mel tesznek eleget az állampolgári, a párt és a fegyveres testületi kötelezettségeiknek. Elismeréssel szólunk azokról az elvtársakról, akik 1957-ben az alakulás nehéz évében elsőnek kérték felvételüket a munkásőrségbe. öszöntjük a szakasz alapító tagjait és tisztelettel em­lékszünk rájuk. Az alapítók: Szabó József, Márton Elek, Torzsás János, Sütő Bertalan, Hegyes József, Fa­zekas Béla, Mihály János, Szalai Zoltán, Márton Zsigmond, Mihály Dezső, Túrai Zsigmond, Szabó Sándor, Czapp Fe­renc, Kozma Béla, Marcsó István, Jónás Imre, Paládi Zoltán, Mihalovics Bertalan, Janó Gusztáv, Szekeres László, Szőke Lajos, Simon Sándor, Máté József, Póti Sándor, Tiszavári Géza. Emlékszünk azokra is, akik az alakulás óta már eltá­voztak az élők sorából, így: Cserepes Béla, Egri József, Bánó Fülöp, Varga Ignác és Hupka István elvtársak. Az elmúlt két évtized alatt a munkásőrség tagjai közül igen sokan a munkásőrségben, a termelőmunkában végzett kiemelkedő teljesítményükért magas kitüntetéseket kaptak. Itt is köszöntjük azokat, akik a „Szocialista hazáért” érdem­érem kitüntetéssel rendelkeznek: Szűcs László, Zeke Imre, Hegyi Elek elvtársak. T­estületünk minden tagja kommunista, ez különös kö­telezettséggel jár a pártszervezetekre, de magára a testület egészére is. Mindig többet vártak tőlünk, pél­damutató tevékenységet, mint azoktól az egységektől, ahol pártonkívüliek is vannak. Szakaszunk a két évtized alatt többször volt kiváló egység, az egységen belül is több raj nem egyszer elnyerte a kiváló címet. Bármikor, bármilyen körülmények között szólította a párt az egységet, egy emberként indult kötelezettségének teljesítésére. Örökké emlékezetes marad az egység számára az 1970-es nagy árvíz idején az a helytállás, amelyet a tarpai szakasz 12 napon keresztül Nagyar község védelmében vég­zett. De a nyugodtabb időkben is a pártvezetés felhívására a munkásőrség tagjai az adott munkahelyeken mindig el­sőként csatlakoztak a szocialista versenymozgalomhoz. Két évtized alatt évről évre szilárdult a fegyelem, szi­lárdult az egység mint közösség, sokat fejlődött politikai és szocialista gondolkodásuk, hisz ez tette lehetővé, hogy az állandóan fokozódó testület előtt álló magasabb követelmé­nyeknek ma is maradéktalanul eleget tud tenni. Az emlékezésen túl mint kommunistáknak, mint a párt közvetlen katonáinak előre kell látni és gondolni a jövő ne­héz munkáira és a párthatározatok maradéktalan teljesítésé­re. Olyan feladat áll előttünk az 1977-es évben, mint a meg­emelt termelési terv teljesítése, a munkafegyelem további szilárdítása, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, mindemellett teljesíteni a testület előtt álló fokozott harcké­szültséghez szükséges kiképzési terveket, nagy munkák mellett szükséges, hogy kommunistáink gondoljanak arra is, hogy a XI. kongresszus határoza­tait csak akkor tudjuk végrehajtani és e végrehajtás­ban mind nagyobb tömeget mozgósítani, ha mi magunk is részt veszünk a szervezett politikai és ideológiai továbbkép­zésekben, valamint folyamatos önképzésünkkel járulunk hoz­zá a szocialista életformák minél nagyobb mérvű kitelje­süléséhez. Testületünk élvezi nemcsak a párt, hanem az egész la­kosság tiszteletét és megbecsülését. Ezt igazolja az, hogy a testület utánpótlása ma már nem olyan gond, mint a ko­rábbi években tarpai szakasz eddig is, de a jövőben is kész új tár­sadalmi alkotásainknak védelmére és társadalmi érté­keink gyarapítására. A jubileumi év alkalmából köz­ségünk pártvezetése azt kívánja minden munkásőr elvtárs­nak, családtagjainak és hozzátartozóiknak, hogy erőben és egészségben szolgálják tovább pártunk és szocialista hazánk ügyét. K E A ARA: 1,— Ft A LAP TARTALMÁBÓL A lap második oldalán elemző írást közlünk a párt­­szervezetek szerepéről a ter­melésben. A harmadik oldalon közöljük azt a cikket, amely az 1977. évi termelési terv főbb mutatóit tartalmazza. Ugyanitt a képes beszámoló a gépek téli nagyjavításáról, karbantartásáról szól. A ne­gyedik oldalon „A közművelő­dés mérlege” című cikk arról ad számot, hogy a művelődési ágazat mit tett az oktatás és közművelődés érdekében 1976- ban. MEGKEZDŐDÖTT A GÉPEK TÉLI NAGYJAVÍTÁSA. (A cikk a 3. oldalon.) Jó úton jártunk, ezt kell követni Beszélgetés Faggyas Jenővel, a termelőszövetkezet elnökével Új évet kezdtünk, új feladatokkal. Ahhoz, hogy a gazdálkodás hatékony, jövedelmező legyen, mélyrehatóan szükséges elemezni az előző év gazdálkodásának tapasztalatait. Január első napjaiban még korai lenne pontos mérlegadatok alapján összegezni az ered­ményeket, éppen ezért Faggyas Jenőtől, a termelőszövetkezet el­nökétől azt kértük, hogy általában mondjon véleményt az 1976. évi gazdasági, gazdaságpolitikai, szövetkezetpolitikai feladatok tel­jesítéséről. . — 1976 termelésfejlesztési tervét a Központi Bizottság, a megyei pártbizottság határoza­tai alapján készítettük el. Fi­gyelembe véve azokat az aján­lásokat is, amelyeket a TOT, illetve a területünk szövetsége tett. Mint az év elején a terv­ismertetőben közöltük, 1975-höz viszonyítva minden ágazatban jelentős fejlesztést irányoztunk elő. Termelőszövetkezetünk ös­­­szességében teljesíti a feladato­kat, ennek ellenére azt is meg kell mondani, hogy egyes terü­leteken, ágazatokban nem értük el a tervezett eredményeket. Az okok, amelyekre hivatkozha­tunk, elsősorban az időjárás. Területünk kedvezőtlen, s ezt tovább fokozta a késői kitava­szodás, a tartós aszály, az őszi érésű növények késői beérése. Az ebből keletkezett veszteségek elemzésére későbbiekben bő­vebben visszatérünk. — A gazdálkodás színvonalá­nak javítása érdekében erősí­tettük az ágazati gazdálkodást. Kritikai elemzés alapján ju­tottunk olyan döntésre, hogy az állattenyésztés jobb takarmá­nyozása érdekében létre kell hozni a takarmánytermesztő ágazatot, függetlenített vezető­vel. Bár az időjárás erre az ágazatra is kedvezőtlenül ha­tott, az 1975. évihez viszonyít­va eredményeink jobbak, javul­tak az állattenyésztés takarmá­nyozási feltételei. Erősítettük a háztáji ágazatot is. 1976-ban a háztáji ágazat terveinkben és az elbírálásban olyan súllyal sze­repelt, mint bármelyik ágazat. A két ágazattal kapcsolatban az a véleményem, hogy az új szer­vezeti felépítésben megfelelt, ezen változtatni nem szabad, nem is akarunk. — Termelőszövetkezetünkben a főbb ágazat a növénytermesz­tés. Növénytermesztésünkben a párthatározatnak megfelelően nagy jelentőséget tulajdonítot­tunk és tulajdonítunk a kenyér­gabona-termesztésnek. 1976 termésátlagait az időjárás ked­vezőtlenül befolyásolta, ennek ellenére eredményeink ilyen vo­natkozásban nem rosszak. Az őszi vetéseknél jó eredményeket értünk el, nagyobb területen ve­tettünk, számolva azzal, hogy a belvíz területeket pusztíthat ki. Az őszi vetés és szántás si­kerét biztosította, hogy új gé­peket vásároltunk, amelyek már részt vettek a munkában. Az 1977. évi nagyobb hozamok ér­dekében a jobb talajmunka mel­lett vetőmagváltás is történt, így minden reményünk megvan ar­ra, hogy teljesítsük, túlteljesít­sük ilyen irányú terveinket, s eleget tudjunk tenni rendszer­gazdálkodáson belüli kötelezett­ségeinknek. — A növénytermesztésnél a legnagyobb gondot a kukorica termesztése okozta. Itt volt a legnagyobb aszálykár. Ez ellen keveset tudtunk tenni. Tavas­­­szal a répatermesztéssel is volt probléma, ennek ellenére a ter­més több mint ezer súly­vagon, itt nagy gondot az elszállítás okozott, amellyel még január el­ső napjaiban is foglalkoztunk. Az őszi szállítási gondok figyel­meztettek bennünket arra, hogy a jövőben a szállításra megol­dást kell keresni. A termelőszövetkezet több növénnyel is tagja a KITE ipar­szerű termesztési rendszernek. Az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését miként lehet érté­kelni? — A KITE-nél igazgatósági tag vagyok, így jól tudom, hogy az 1976. évi feladatok teljesíté­sét még nem értékelték. Mi a rendszerben 600 hektár kenyér­­gabonával, 600 hektár kukori­cával, 300 hektár cukorrépával, 600 hektár napraforgóval és 100 hektár szójabab termelésével vettünk részt 1976-ban. A ke­nyérgabonáról, a kukoricáról már szóltam, a cukorrépa jó, lehetett volna jobb is, a nap­raforgó­­ elfogadható eredményt hozott, a szójababtermelés vi­szont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért a jö­vőben nem foglalkozunk ter­mesztésével. Összességében ez megközelítően pontos adat, növénytermesztésben az aszály­kár közel 11 millió forint és ez a rendszertermelésre is ha­tott.­­ Az aszálykárt némileg el­lensúlyozta, hogy a gyümölcs­kertészetben teljesült a terv, az állattenyésztés viszont a terven és várakozáson felül is túltelje­sített. Állattenyésztésben a két szakosított szarvasmarhate­lepünk hozta a legnagyobb ered­ményt. A tejtermelés és -érté­kesítés 40 százalékkal növeke­dett. Eredményes volt a hízó­marha-tartás és -értékesítés. Po­zitív, hogy az állattenyésztés termelése­ és árbevétele megha­ladta a növénytermesztés érté­két, árbevételét. — Szövetkezetünk gazdálko­dását segítette, hogy jelentős mértékben előreléptünk a gépe­sítésben. 1976-ban már négy olyan nagy gépünk dolgozott, amelyekkel a talajművelést idő­ben, a szükségletnek megfelelő­en tudtuk elvégezni. Gépesítés vonatkozásában azonban nem egyértelmű a fejlődés, mert nem rendelkezünk még elég szállító­ (Folytatás a 2. oldalon)

Next