Esze Tamás Népe, 1988 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Érdektelenség? Aligha tagadható: ritka kellemetlen izgalom az, amikor egy közgyűlés előtt azt kell számítgatni, vajon összejön-e a kellő számú tag. Az se szívderítő, hogy a tag, a tsz tulajdonosa, aki már aláírta a jelenléti ívet, szépen elsomfordál, mintha semmi köze nem lenne az egész ügyhöz. Márpedig december 22-én ilyeneket tapasztalhattunk. Ez pedig elgondolkodtató, főleg olyan időszakban, amikor ugyancsak szükséges lenne a tulajdonosi felelősségből eredő ötlet, javaslat, elképzelés. Aztán az ember továbbgondolja a dolgokat. Kik is voltak a széksorokban? Igen, azok, akik a munkában is mindig, minden időben, rendszeresen ott találhatók. Más szóval a felelős, a kötelességtudó tagok. Kicsit csúfondárosan mondva, olyan ez, mint az a szülői értekezlet, amelyen az összes jó tanuló apja, anyja ott van, de aki bukásra áll, azt senki nem képviseli. Gondolom, ezt ismeri mindenki, mindig azok vannak távol, akiknek pedig kellene hallani a szót, akiknek ugyancsak szükségük lenne arra, hogy megtudják, miként is forog az élet kereke. Jó két héttel a történtek után, Tarpán járva, sokaktól hallottam: kicsi a pénz, keveset fizetnek a metszésért, lesz-e év végén valamiféle jutalom. Gondolkodóba estem. Vajon ezek az emberek ott voltak a közgyűlésen? Tudják-e, hogy miként alakult a 87-es év gazdálkodása? Mások kicsit gunyorosan mondták, minek nekünk szarvasmarhatelep-rekonstrukció? Kérdem én: hallották, hogy miért? Mert bizony erről is szó esett. De hát amikor hallani lehetett volna, amikor lehetőség volt a kérdezésre, sokan nem voltak sehol. Lassan el kell jutni oda, hogy aki itt él a szövetkezetünkben, itt akar boldogulni, hiszen más sok minden nem is kínálkozik, annak egyre kevesebb lesz az, ha csak éppen él, éldegél, s nem törődik saját gazdaságával. Az ember óhatatlan keresi a tarpai, beregi harcosságot, politikus hajlamot, mely mintha kiveszett volna. Vagy csak elhomályosítja a sok saját érdek, üzlet, vállalkozás? Érdemes ezen elmélkedni, hiszen a három falu határát felölelő több mint 7000 hektáros gazdaság aligha jut az ötről a hatra, ha a tagok érdektelenek maradnak. Meg aztán könnyű a vezetéstől számonkérni (ez is kell!), de ennek csak úgy van értelme, ha a kérdező is kibírja a kritikát. Beszélünk mi stabilizációról, kibontakozásról. Nem is keveset. Várja is mindenki, hogyan és mikor fordul jobbra a bizony most megnehezedett élet. De a csak várakozó igencsak megcsalódik majd. Csak a cselekvő, a felelősséget vállaló számíthat arra, hogy földdel, természettel, piaccal vívott küzdelem sikeréből részesedni fog, Így aztán különösen szomorú emlék a decemberi közgyűlés. Mert sokan lesznek nyilván, akik tartják a markukat, követelik a vélt jusst. Az élet azonban végül mindig igazságot szolgáltat. Részelni igazán az fog, aki tett a jobbért. Az érdektelennel mi lesz? Visszakapja azt, amit ő adott. És ez lehet a semmi. (burget) HELYIŐXVéHElÍ iülítlst-Ri A tarpa—gulács—tivadari Esze Tamás Termelőszövetkezet lapja XV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 2,30 Ft 1988. JANUAR A decemberi közgyűlésről fegyelmezettebb munkára van szünkség A múlt esztendő karácsonya előtt két nappal tartotta 1987. évi második közgyűlését szövetkezetünk. Délelőtt Tarpán, a kora délutáni órákban Gulácson került sor a beszámolóra, amit Nagy Zsigmondi, szövetkezetünk elnöke tartott. A közgyűlésen részt vettek a szövetkezeti vezetőkön kívül a nagyközségi pártbizottság, a tanács és a TESZÖV képviselői is. Az elnöki beszámolón kívül Hegyi Elek az ellenőrző bizottság munkájáról, Sütő Bertalanná a döntőbizottság tevékenységéről adott számot. A szarvasmarha meghatározó Az elnök elöljáróban indokolta, hogy miért az év végén van a közgyűlés, majd közölte, hogy az 1987. évi gazdálkodásról ad számot, jóllehet a pénzügyi és számszaki értékelésre még nem kerülhet sor. A beszámoló azonban segíthet abban, hogy a megtett utat értékeljük, s ebből a jövőre vonatkozó teendőket levonjuk. Beszámolóját így folytatta: — Ha megnézzük gazdaságunkat ágazatonként, akkor láthatjuk, hogy az állattenyésztésnél a szarvasmarha a meghatározó. Annál is inkább, mert a baromfiágazat veszteséget termelt, s így egyelőre leállítottuk. A veszteséget az okozta, hogy a naposcsibe iránti kereslet csőként, a keltetést korán le kellett állítani. Kevesebb lett a tojástermelés, kevesebb lett a csirke értékesítése. A vágótyúkok átvételi ára minimális volt. Gondolkoztunk azon, hogy csirkenevelésre visszaállunk, de meglévő épületeink csak rendkívül nagy ráfordítással, költséggel lennének alkalmasak a hizlalásra. Tudjuk, hogy az épületek, a keltető így nem maradhat, így mindent megteszünk annak érdekében, hogy rendeltetésének megfelelően mielőbb újra üzemeljen. A szarvasmarháról szólva abból a gondolatból indultunk ki, hogy ez a vidék — ahol több ezer hektár legelő, kaszáló van — szarvasmarha nélkül nehezen képzelhető el. Gazdaságunk tehénlétszáma 650, összes állománya pedig 1600 darab körüli. Az ágazat évek óta gondokkal küzd. A gondok egy része központi eredetű, másrészt helyi okai vannak. Központi gond, hogy évtizedek óta nem tudták eldönteni (és mi sem), hogy tej kell az országnak, vagy hús kell exportra. Nem tudták eldönteni, melyiket támogassák jobban. Most, amikor nehezen tudjuk az országot tejjel ellátni, talán rájönnek arra, hogy ezeket a termékeket jobban meg kell fizetni. Ezt a tevékenységet, ha valaki felszámolja, nem lehet az egyik évről a másikra újraindítani. Az állattenyésztés a dolgozóknak nem vonzó munkahely, a munkakörülmények, a lekötöttség, az állandó igénybevétel miatt.Mit tudtunk tenni? A következő években az ágazat érdekében végrehajtjuk a rekonstrukciót, amire évek óta készülünk. Megragadjuk a lehetőséget, hogy a kormányzat a költségek felét fedezi. Tervünk egy fejőház és tejház építése, ezen kívül két, egyébként 192 férőhelyes szabad tartású istálló beruházása. Ezen kívül tervünk a meglévő csereszeri épületek átalakítása. A beruházás tervezett költsége negyvenmillió forint. Egy istálló elbontása és a fejőház-tejház alapozása megtörtént, pillanatnyilag a terület feltöltését, földelését végzik. Elég nehéz időben kezdtünk a beruházáshoz. Úgy tudunk bizonyos költségeket lefaragni, és a beruházás költségén nem túllépni, ha jelentős részét saját kivitelezésben valósítjuk meg. A beruházás után jelentősen javulnak a munkalehetőségek és a telepen hat-nyolc fővel csökkenne a szükséges munkaerő. Megalakult a Beregi Tej Gazdasági Társulás, amely két év alatt tejfeldolgozót építene fel Beregdarócon, ahol a gáz kedvező feltételeket biztosít. Gazdaságunk 8,3 millióval vesz részt a vállalkozásban és az eredményből 19 százalékkal részesülhet. Indokoltnak látjuk az állattenyésztés támogatását, hiszen az egészséges táplálkozás elképzelhetetlen tejtermékek nélkül. Gyenge a — Szeretném azonban azt is hangsúlyozni, hogy a kormányzat részéről további támogatások válnak indokolttá, hiszen Magyarországon a felszabadulás óta a legkisebb tehénlétszám most található. Az ágazat eredményei nálunk sem a legjobbak. Az egy tehénre eső tejtermelés várhatóan 2600 liter lesz. A tervezett 600 darab borjúiból 560 születik meg. A mövedéküszőnél a havi súlygyarapodás várhatóan 18 kiló, s a hízósbikénál 27 kilogramm lesz. Pozitívum, hogy 12 vemhesüsző került értékesítésre a háztájiba, 30 ezer forintos átlagáron. A tehenészet eredményére kedvezőtlenül hatott az, hogy az 1987. év végéig létszámtartási kötelezettségünk volt, ami lejárt. Ebből eredően az állományt nem tudtuk kellően selejtezni, így a gyengén tejtermelés termelő egyedeket is állományban tartottuk. 1986 második felétől fajtaátalakító keresztezés folyik Holstein-Friz fajtával. —Elkerülhetetlen, hogy 1988 januárjától szigorúbb szelekcióval javítsuk az állomány termőképességét, még akkor is, ha ez átmenetileg a tehénlétszám csökkenéséhez vezet. Ahhoz, hogy az ágazat elmozduljon a mélypontról, a telepeken nagyobb fegyelmet kell tartani. Meg kell találnunk azokat a dolgozókat, embereket, vagy éppen vezetőket, akik nagyobb odaadással, elkötelezettséggel végzik munkájukat. Bátrabban kell a fegyelmezés eszközéhez nyúlni, jobban végre kell hajtani a mindenkori munkát, a jelentkező feladatokat. (Folytatás a 2. oldalon.) A résztvevők egy csoportja As elnök beszámol a közgyűlésnek Megkezdődött az alma metszése Almásainkban megkezdődött a metszés. Sok múlik ezen. Lapunk 4. oldalán cikket találnak a metszés korszerűsítéséről (Jávor László felv.)