Esztergom és Vidéke, 2003 (18. évfolyam, 1-52. szám)

2003-05-08 / 18. szám

10 Anyák napi diákmise a Kerektemplomban (Pálos) A Mindszenty iskola diákseregének hagyományosan vasárna­ponként 9 órakor kezdődik a miséje a Szent Anna Plébániatemplomban. Vasárnap az Anyák napi mise kedves műsorral és ajándékozással gazda­godott. Cserny Szilvia igazgató-helyettes összeállításában verseket mondtak a kisdiákok. Szerepeltek: Szendrő Márton, Jónás Barbara, Iván Attila, Kőműves Márk és Sárdi Gyula, valamennyien elsősök. Lász­ló atya a mise során, a hívek könyörgését követően felkínálta az oltár előtt hatalmas kosárban elhelyezett több száz szál rózsát a jelenlévő édesanyáknak. Gyermekeiket, hozzátartozóikat kérte fel egy-egy szál virág átnyújtására. A plébános jól ismeri a híveket, hiszen csak néhány szál rózsa maradt a kosárban, amit a ministránsok a templom Mária-ol­tárára helyeztek. A szép ünnepre megújult a Mindszenty iskola díszud­vara is. Helyükre kerültek a tavaszi virágok, amit Kiss-Rigó László teo­lógiatanár, plébános büszkeséggel mutatott be az iskolájukban gyakran megforduló kedves vendégeiknek (fotónkon Meggyes Tamás polgármes­ter, Ladocsi Gáspár püspök és Kápolnai Dezső kulturális egyesületi el­nök társaságában). Gerendás János hentesmester emléke (Pl) Ősi esztergomi család Gerendáséké, és arról is híres, hogy a az elsőszülött fiúk generációkon át a János keresztnevet kapták. Nem­csak az esztergomiak, hanem vissza-visszatérő kirándulók is meg­­ ismerhették a Kossuth Lajos utca 69. szám alatti Gran Húsboltot, an­nak szakértő tulajdonosát, Geren­dás János feldolgozómestert, vala­mint a boltban szorgoskodó Zsu­zsanna asszonyt (fotónkon). Geren­dás János a vendéglős nagyapa és a gazdálkodó édesapja sugallatára vá­lasztotta a hentes mesterséget. Az azóta megszűnt dorogi vágóhídon Gál János, Gálicz László, a perbáli Kreisz Tamás társaságában együtt tanulták a mesterséget. Katonasága alatt a Gundel főszakácsától ezt a mesterséget is megtanulta. A családi vendéglőt államosítot­ták, a város határában lévő földjei­ket téeszesítették. A vágóhíd Tata­bányára került, így Gerendás János rövid időre eltávolodott szeretett szakmájától. A város akkori vezető állami nagyvállalatában, a Labor MIM-ben az értékesítési csoport ve­zetője lett. Másfél évtizedet szolgált ott. Ezidőtájt a város közismert hen­tesmestere, Guzsi Sándor nyugdíjba vonult a ferences rendház húsfeldol­gozó konyhájáról. Őt követte Geren­dás János, majd családi házukban létrehozta a feldolgozót és hűtőkam­rát, megnyitotta 1992-ben a Gran Húsboltot. Híres volt arról is, hogy mindig voltak a szakmában tanulói, mindig volt kinek átadni mesterség­beli tudását. A húsfeldolgozás együtt jár a hű­tőkamrás léttel, itt szerezte hosszú évtizedek alatt alattomos betegsé­gét, a tüdőfibrosist. Az évek során szerzett betegsége elhatalmasodott, ám kemény jellemével jól tartotta magát. Hetekkel ezelőtt a húsvéti sonkát a boltjuk részére ő személye­sen készítette, minden finomság kapható volt náluk. Ezért is érte vá­ratlanul a családtagjait, az ismerősö­ket, a vevőkörét április 27-ei halála. Temetésén tisztelőinek százai vet­tek részt a Belvárosi Temetőben, ahol Michels Antal plébános búcsúz­tatta, a Gazdakör nevében dr. Ba­logh Zoltán elnök beszélt. Többek között ezeket mondta: Nem könnyű nekünk tudomásul venni, elfogadni a távozást, amikor tegnap még veled együtt készültünk a Terménybemu­tatóra, a Karácsonyra, a Borverseny­re, a Húsvétra, amikor azt reméltük, hogy újra találkozunk a Búzaszente­lőn, és majd megbeszéljük a világ fo­lyását, dolgaink alakulását. Geren­dás János olyan ember volt szá­munkra, aki ebben a városban, a vá­rosért, értünk tudott élni, és képes volt egyesületekben, és így a Gazda­körben is az ő nyílt és egyenes termé­szetével, szókimondásával közössé­get befolyásolni, formálni. Nála és vele beszéltük meg mindig az egyesü­let működésének lényeges céljait, irá­nyait, és otthont adva szervező tagja­inknak, neki köszönhetjük sokban és nagyban, hogy az általa most elha­gyott közösségek az ő nyílt szellemi­ségét követve működhetnek tovább. Emlékét megőrizzük. Esztergom és Vidéke A vetések megáldásának szertartása Esztergomban Az Esztergomi Városi Gazdakör, valamint az Esztergom Szent­györgymezői Kertbarátkör május 2-án a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségével együttműködve országos búzaszentelőt tartott. Az ünnepség a Bazilikában szentmisével kezdődött, melyet Beer Miklós segédpüspök celebrált Varga Lajos szentgyörgymezői és Michels Antal belvárosi plébános közreműködésével. Dr. Beer Miklós prédikációjá­ban Márk evangéliumából a „mag­vető" példabeszédre és ennek ma­gyarázatára hívta fel a figyelmet, mely szerint „A magvető az isteni tanítást veti. Akikben útszélre hull a tanítás, meghallgatják ugyan, de rögtön jön a sátán, s kitépi szívük­ből az elvetett igazságot. Ugyanígy, akikben köves talajra hull a mag, amikor hallják a tanítást, szívesen hajlanak rá, de nem vet bennük gyökeret, mert csak a pillanatnak élnek. Ezért, ha szorongatás vagy üldözés éri őket az igazságok mi­att, hamarosan megbotránkoznak. És mások, akikben a bogáncsok kö­zé hullik, hallják ugyan a tanítást, de a világ gondjai, a csalóka gaz­dagság és a többi vágy szívükbe ha­tol, elfojtja az isteni szót, úgyhogy terméketlen marad. Végül, akikben jó földre hull, azok hallják a taní­tást, magukévá is teszik és har­minc-, hatvan-, sőt százszoros ter­mést hoznak". A szentmise befeje­zésekor F. Schubert Ave Mariájának csodálatos dallamai csendültek fel. Ezt követően a Ba­zilikából • autóval és gyalogosan a szentgyörgymezői határba - a bú­zaszentelés helyszínére - mentek a résztvevők. A szertartás előtt Koditek Pál köszöntötte a megje­lenteket (jobboldali fotónkon). A vetések megáldásának szer­tartását az ökumenia szellemében Beer Miklós segédpüspök, Németh Lajos református és Szabó László evangélikus lelkész végezte (fenti fotónkon). Az ünnepség után ki-ki tépett néhány búzaszálat szentelvényként elvitte magával, és Régen szokásban volt, hogy a legények a kalapjukra, a lányok, asszonyok pedig az imakönyvbe helyezték el a búzaszálakat. Oly­kor az állatnak is adtak, hogy meg­óvják a betegségtől. A néphit, mint minden más szentelvénynek, a bú­zaszálaknak is különös erőt tulaj­donított. Könyörgésünk: „Jóságos Istenünk, hozzád fohászkodunk, hogy e zsenge vetéseket, amelyeket a meleg és eső által nevelsz, áraszd el áldásoddal és őrizd meg a ter­més beéréséig. Ad meg népednek, hogy mindig hálás legyen ajándé­kaidért. A föld terméséből az éhező­ket is bőven részesítve, a szegény szűkölködő is áldja jóságodért szent neved. Krisztus, a mi Urunk által. Amen." A búzaszentelés befejezésekor dr. Balogh Zoltán, a Városi Gazda­kör elnöke meghívta a jelenlévőket a Gazdakörben tartandó fogadás­ra, melynek igen sokan tettek ele­get. A Gazdakör épületében a ven­dégeket először Balogh Zoltán kö­szöntötte, majd Jakab István, a Magyarországi Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetségének vezetője szólt az egybegyűltekhez, aki örömének adott hangot, hogy 17 megye képviseltette magát az esztergomi országos búzaszentelő ünnepségen. Ezután tájékoztatást adott az Európai Unióval kapcso­latos gazdálkodási gondokról, fel­adatokról. A fogadás - ahol kitűnő étele­ket, italokat szolgáltak fel - jóked­vű, baráti beszélgetéssel folytató­dott, és a jövő évi viszontlátás re­ményében zárult. Klotz József Május 10-én nyit a strand! (I.) Mint azt Heer Lajostól, a Szent István Fürdő vezetőjétől megtudtuk, május 10-én végre megnyílik a strand. Közel egy hónapig tartott, amíg eltá­volították a nagymedencéről a „buborékot", kimeszelték a medencét, felújí­tották a kabinokat, öltözőket, elvégezték a karbantartási munkálatokat, nagyrészt társadalmi munkában. Tavalyhoz képest húsz százalékkal emel­kedtek a belépődíjak. A felnőtt napijegy például 350 forint lesz, míg a nyugdí­jas belépő mindössze 200 forint. Idén sem lesz szünnap, reggel kilenc órától este hétig tart nyitva a strand, ah­ol most minden csupa virág, és csalogatóan kéklik a tiszta, 26 fokos víz.­­ Bizony jó lenne beleugrani, idén a hosszú tél után korán beköszöntött a nyár - mondom Rábai Magdolna „törzsúszónak", aki nélkül nincs strandnyitás, nincs uszoda. - Sokan átjárnak Párkányba fü­rödni - mondja - de én már csak ragaszkodok a jó öreg esztergomi strandhoz. Már alig várom a nyitást, hogy leúszhassam a szokásos háromezer métere­met! Az úszás éltet és életerőt ad! 2003. március 13. Készül az elektronikus munkakártya 2004-től munkakártya tájékoz­tathatja a munkavállalókat járulék­fizetésük alakulásáról vagy arról, hogy főnökük bejelentette-e őket a társadalombiztosítási hatóságok­nál. A plasztiklap a szakemberek sze­rint alkalmas lesz a szabálytalan foglalkoztatás visszaszorítására, sőt a későbbiekben különböző szolgál­tatások igénybevételére is. A munkavállalók járulékfizetésé­nek nyomon követésére és a fekete­munka visszaszorítására alkalmas munkakártyát várhatóan 2004 első felétől használhatják az érintettek -jelentette be Burány Sándor foglal­koztatáspolitikai és munkaügyi mi­niszter. A miniszter elmondta, az új elektronikus eszköz bevezetéséről szóló törvényjavaslatot ősszel tár­gyalhatja az Országgyűlés. Pin-kóddal lesz elérhető a nyilvántartás A munkakártya segítségével az állampolgárok végre napra pontos információkat kaphatnak a munka­viszonyban eltöltött idejükről és a befizetett járulékok nagyságáról. Az adatok a foglalkoztatottak és a foglalkoztatók számára egyaránt elérhetőek lesznek, ezeket a társa­dalombiztosítási azonosító jel (taj-szám) és egy személyi azonosító (PIN) kód alapján lehet majd lekér­dezni. A kártya másik oldalról átlát­hatóvá teszi a munkakönyv 1992-es eltörlése óta meglehetősen kaotikus munkaerő-piaci mozgásokat. Már nincsenek adatvédelmi aggályok A rendszer lelke egy társadalom­biztosítási és egészségbiztosítási adatokat tartalmazó nyilvántartás, amelyet azonban csak a Munka tör­vénykönyvének őszi módosítása után lehet létrehozni. Az adatvédelmi biztos a koncep­ció átvizsgálásakor egyébként kifo­gásolta, hogy az adatbázis elvileg le­hetőséget adott volna a munkaválla­lók adózási és más törvényes kötele­zettségeire vonatkozó információk megszerzésére. Az ombudsman azt is szorgalmazta, hogy az állampol­gárok személyes dokumentumaik segítségével akkor is hozzájuthassa­nak saját adataikhoz, ha a számító­gépes azonosító kódot elvesztenék. A hamarosan kormány elé kerülő előterjesztés már kiküszöböli ezeket a problémákat. Négy ütemben vezetik be a kártyát A rendszer az elképzelések sze­rint négy ütemben valósul meg. Elsőként, várhatóan jövő év ele­jén­­ a munkaügyi tárca bevezeti a virtuális munkakártyát, amelyet összekapcsol a munkahely változta­tásra vonatkozó azonnali bejelenté­si kötelezettség intézményével. Utóbbi annyit jelent, hogy a munka­viszony keletkezését haladéktala­nul be kell majd jelenteni a munkál­tatónak a munkaügyi kirendeltsé­geken. Ezzel a módszerrel csak az állás­változtatásokról lehet majd infor­mációt szerezni, ezért a többi mun­kavállaló adatait - fokozatosan - a nyugdíjbiztosítási szervezetektől kell majd elkérni - közölte a Ma­gyarország.hu-val Simon Gábor, az Országgyűlés foglalkoztatáspoliti­kai, valamint informatikai bizottsá­gának tagja. A második ütemben már fizikai valójában is megjelenne a munka­kártya egy taj-vonalkóddal, az adat­bázis tartalma pedig többek között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentéseivel bővülne. A harmadik körben a kártyával már bizonyos szolgáltatások, gyógy­szertámogatások vagy gyógyfürdő­belépők is elérhetőek lesznek. A negyedik ütem a funkciók to­vábbi kiterjesztését, valamint új, nem a taj-számra épülő kártyák be­vezetését tűzi ki célul - tette hozzá Simon.

Next