Ethnographia • 1. évfolyam (1890)

II. TANULMÁNYOK - Réthy László: A svájczi bunnok

E hunnok a chalons-sur-marnei nagy ütközet után húzódtak volna meg Piemont szomszédságában, Wallis kanton hegycsoportjainak rej­tettebb völgyeiben s állítólag ma is olyan nyelvet beszélnek, melybe egy ismeretlen idióma szavai vannak vegyülve. Nem nagy várakozással indultam útnak, midőn Lausanne-ból a genfi tó északi parthosszán, Wallison át Szent-Gotthárd felé közlekedő pályára ültem. Horváth Mihály emléke forgott eszemben, ki az emigráczió idejében (1853-ban) már megjárta volt ez utat, de az anniviersi lakosság eredetéről csak határozatlan tudomást tudott szerezni ... S hátha! mégis! Vevey, Vernex, Montreux-Giron s Byron Chillon-ja alatt haladva el, nemzeti történetünk előkorszakának problémáin tűnődtem, s újból s újból jegyzeteimet vettem elő, szinte hitegetve magamat, hogy utamat nem fogom hiába megtenni. Többször elolvastam Horváth Mihály «A hunnok maradványai Schweizban, az anniviersi völgyben» czímű tanul­mányának s Botka Tivadar «Millenium»-ának (Századok 1878.) egyes kijegyzett passzusait, melyek némelyike igy szól: (Horváth M.) Bindel művéből: «Az anniviersi völgynek, miként hiszik, első lakosai azok a hunn katonák voltak, kik Olaszországból (!) menekülve, biztos helyet kerestek megtelepedésükre.» Boccard st.-mauricei szerzetes kanonok Valais kantonról irott könyvéből: «Némely irók azt hitték, hogy az anniviersi völgyet ama tatár hordák egyike népesítette meg, kik Attila halála után mindenfelől űzve s kergettetve, a legvadabb hegységek s legismeretlenebb völgyekben voltak kénytelenek menedékhelyet keresni.* E vélemények hatása alatt irta volt Horváth Mihály: «Sierre (né­metül Sieders) városából tehát, mely a Rhöne folyam jobb partján, épen szemközt fekszik a folyam túlpartján létező anniviersi völgy nyitásával, e völgybe egy vezető társaságában megindultam. Alig jutok a hegyháton oly magasságra, hogy a fenvölgy elejének egy részét átpillanthassam, teljesen meggyőződém, hogy egy megvert had menekülni vágyó csapata alig találhatott volna ennél rejtettebb zugot szabadulásra üldözői elől. A völgy nyilasa, vagy torkolata néhány száz lábbal magasabban fekszik a Rhöne nyilt völgyénél s ebből tekintve egy hegyhát által teljesen elfö­döztetik . . . Hogyan juthattak e valóságos pokolúton keresztül a völgy első lakói annak belsejébe? vagy mivel a bejutás ez oldalról csaknem lehetetlennek látszik, nem más, szomszéd, több ezer lábnyi magas tetőkről ereszkedtek-e le, keresve biztos menhelyet, ki tudná megmon­dani?* A­mi a nyelvet illeti, Horváth Mihály azt vélte, hogy azt megy

Next