Ethnographia • 26. évfolyam (1915)
III. Népköltészet és népzene - Kodály Zoltán: Három koldusének forrása 307
Földhöz vágta magát, Nagyot kiáltott. Most már Dutko hisz. (Zsemlér, Bars vin, 1912.) Kodály Zoltán: Három koldus-ének forrása. Harsányi István „Két koldus-ének forrása" czímű czikkében kimutatta, hogy a dr. Sztripszky Hiador közlésében megjelent koldusénekek ketteje XVIII• XVIII-ik századbeli műköltőktől ered. Az alábbi néhány megjegyzés alapján talán sikerül valakinek ugyanazon sorozat 1., 2. és 7. sz. darabjainak forrását hasonló pontossággal megjelölni. 1. „Egykor a Szűz Mária . . . ." Ennek az 52-sornyi versezetnek, első látszatra, semmiféle szabályos strófaszerkezete nincs, a mint hogy általában mind a hét koldusének egybe van nyomatva, strófára tagolás nélkül. Pedig valamennyi, úgy ez az 1. számú is, strófás szerkezetű ; a versszakok körvonalai keresztültetszenek még az erősen megromlott szöveg alaktalanságán is. Első 15 sora még világosan mutatja a strófák 5—5 sorát (amely öt sorból kettőt elő, hármat utótagnak vehetünk), de a 16—18-ik, 19—21-ik sor, két csonka versszak, előtag nélkül; a 22—23-ik sor pedig csonka versszak utótag nélkül. Megint rendesen folynak a strófák a 24 — 28., 29—33., 34—38 ik soron keresztül. A 39—42-ik sor csonka ismétlése a megelőző öt sornak. A 43—44-ik sor (= 22 — 23.) csonka előtag. A 45 —47-ik (= 50—52.) valószínűleg rossz helyre tévedt utótag. Dr. Sztripszky e versnek dallamát is közli , s a strófaszerkezet szabálytalanságát előadásbeli sajátosságnak magyarázza: „Az utána (az első vsz. után) következő szakaszok dallamai azonban nem teljesen ugyanazon hangrendben következnek. Előadójuk őket tetszés szerint alakítja, nyújtja, rövidíti, úgy, hogy bár alapjában véve mindegyikben ugyanaz ismétlődik, tulajdonképen minden szakasza más-más változat. Mintának azonban ez az egy is elég, minthogy egyetlen változata se megyen túl ennek a hat hangnak keretén". Tehát reczitáló, strófátlan, alig verses ősköltészeti emlékkel volna dolgunk ? Ritka becses lelet volna, ha az volna. Eddig alig egy-kettő ismeretes a fajtájából. Mert a szichikus szerkezetű székely balladák egyrészt izometrikusak , egyenlő sorokból állanak, másrészt úgylátszik, inkább csak a dallamot mellőző lejegyzésnek köszönhetik strófátlanságukat, mert máig élő testvéreik mind strófásak. Ha azonban az alábbi változatot Sándor kolduséval összevetjük, kiderül, hogy az ő recitálása csak romlás : a szöveget rosszul tudja, összezavarja s hogy 1 Ethnographia, 1915. 138. 1. 2 Ethnographia, 1908. 345—353. 1. 3 Ethnographia, 1908. 348. 1. A dallam leírásában alighanem hiba esett, a végződése legalább is szokatlan ; a 3-ik ütem bé-je helyett aisz-t kell javítani.