Ethnographia • 34-35. évfolyam (1923-1924) /Népélet I-II./

Néprajzi hírek - „A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára" 51 - A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a Néprajzi Múzeumról 51

gyűjtő szövetségről", dr. Lajtha László n.. n. múzeumi őr, dr. Mol­nár Imrének, a Nemzeti Zenede ta­nárának közreműködésével „Fejeze­tek a magyar népdal történetéből" (ének- és zongorakísérettel) címen adtak elő. Előadások után dr. Mada­rassy László főtitkár köszönte meg Mohács társadalmának megértő ál­dozatkészségét, amely lehetővé tette a Magyar Néprajzi Társaságnak, hogy az országnak ezen a néprajzi szempontból olyan kiváló területén tanulmányokat végezhetett és tö­rekvéseit hirdethette. Este az Iparos Olvasókör tágas kerthelyiségének lombsátorai alatt népes, számos felköszöntővel fű­szerezett társasvacsora volt. Más­nap d. e. a vándorgyűlés tagjait és a helybeli társadalom vezetőit a „II. Lajos" nevű csavargőzös a Csele patakhoz és a II. Lajos-emléhez vitte. Itt Aggházy Kamill őrnagy és dr. Bartucz Lajos titkár beszéltek II. Lajos tragédiájának eddig föl­derítetten részleteiről, illetve a csatamezőn lett emberi csontok összegyűjtésének és szakszerű meg­vizsgálásának fontosságáról. A meg­beszélés a Himnusz hangjaival vég­ződött; délután, eloszlóban a ván­dorgyűlés tagjai Teleki Sándor vil­lányi szőlőbirtokos mintaszőlészetét tekintették meg, illetve annak ma­gyaros vendégszeretetét élvezték. NÉPRAJZI HÍREK. „A Magyar Néprajzi Társaság Könyvtára." A Magyar Néprajzi Társaság választmánya, 1923. évi február hó 28-án tartott ülésén el­határozta, hogy nagyobb, önálló ta­nulmányok közlése céljából fenti cím alatt tudományos könyvsoroza­tot indít. A Táraság e legújabb vál­lalkozását 1 1 - 11 fokozottabb érdek­lődés keltette életre, amely a nép­élet és néplélek tárgyai és kérdései iránt, különösen a világháború óta hazánkban is megnyilvánul. Ezt a fokozottabb érdeklődést nem tudják többé kielégíteni a szakfolyóira­tokban, a napisajtóban és képesújsá­gokban megjelent és megjelenő nép­rajzi részletmunkák; az olvasó­közönség összefoglaló műveket ke­res, amelyekből gyorsan és alapo­san tájékozódhat. A Magyar Nép­rajzi Társaság Könyvtárában első­sorban tehát olyan művek fognak megjelenni, amelyek az eddigi meg­figyelések és eredmények megrostá­lása után a népélet és néplélek — elsősorban a magyar népélet és nép­lélek — főbb jelenségeiről adnak összefoglaló képet. Az egyes kötete­ket arra hivatott szakemberek fog­ják összeállítani és megírni. A vál­lalat szerkesztésével a választmány Dr. Madarassy László főtitkárt bíz­ta meg. A kiadás és forgalombaho­zatal munkáját a „Stúdium" Rt. végzi. A vállalat I. köteteként, a tél folyamán megjelent „A magyarság táncai" című néprajzi és művelő­déstörténeti monográfia Dr. Réthei Prikkel Marián bencés tanár tollá­ból, számos képpel, hangjeggyel és 6 műmelléklettel. (A 311 lapra ter­jedő, 1 és eléli kiállítású mű részle­tes ismertetésével következő szá­munkban foglalkozunk. Szerk.) A vállalat legközelebbi kötete „A ma­gyarság szokásai" lesz. A Magyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatója a Néprajzi Múzeumról. A Magyar Nemzeti Múzeum új fő­igazgatóját, Dr. Román Bálintot, december 22-én iktatták hivatalába ünnepies keretek között. A főigaz­gatónak ez alkalommal tartott nagy­szabású beszédjéből kiragadjuk a következő fejezeteket: „A magyar kultúrának egyik legfájdalmasab­ban égő sebe, a magyar államnak és társadalomnak arcpirító szégyen­folt j él él Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi tárának mostoha, sőt két­ségbeejtő sorsa ... Szakkörökben régóta ismeretes, a napisajtó és a múzeum járó közönség révén széles körben tudott dolog, hogy ha gyors segítség nem jön, a magyar tudo­mánynak komolyan számolnia kell az Iparcsarnok muzeális célra tel­jesen alkalmatlan, az időjárás min­den viszontagságának kitett, pajta­szerű épületében, emberfölötti erő­vel védelmezett milliárdokat érő néprajzi kincseink teljes pusztulá­sának szomorú lehetőségével."

Next