Ethnographia • 84. évfolyam (1973)
Tanulmányok - Dobos Ilona: Petőfi mondák 418—429
Dobos Ilona Petőfi mondák Költőink közül kétségkívül Petőfi Sándor alakjához fűződik a legtöbb monda és emlékezés. Mivel a szóhagyományban a Petőfi-emlékek viszonylag újkeletűek, a szövegeknek csupán egy része tekinthető népköltészeti alkotásnak, többsége igénytelenebb, formátlanabb emlékezés csupán, akkor is, ha a valósághoz már kevés köze van. Nagyobb, egységesebb mondakör az Alföldön, Jugoszlávia magyarlakta vidékein, Erdélyben és Szabolcs-Szatmár megyében fűződik alakjához. A centenárium alkalmával az Egyetemi Néprajzi Intézet munkatársai ORTUTAY Gyula vezetésével nagyszabású, az egész országra kiterjedő gyűjtést szerveztek. A szabadságharc emlékeit kutatták fel. A megkérdezettek Kossuthon kívül Petőfit emlegették a legtöbbet. A legtöbb Petőfi-mondát ez a nagy kéziratos gyűjtés tartalmazza. DIENES András munkásságának középpontjában állt a Petőfi-legendák összegyűjtése. Kötete kiterjedt gyűjtőmunkára támaszkodik, a nemesi-polgári családok tradíciói mellett azonban — amelyek a teljes Petőfi-képhez feltétlenül hozzátartoznak — a népi emlékezet háttérbe szorul. A mondabeli Petőfinek természetesen kevés köze van az élőhöz: a hozzáfűződő sztereotip cselekmény-típusok, folklór-motívumok többsége korábban az európai és magyar történelem más személyeihez kapcsolódtak. A legtöbb monda születésével, halálával és álruhás megjelenésével foglalkozik: ezek a mondák szervesen illeszkednek bele az európai . A teljes kéziratos gyűjtés az Egyetemi Néprajzi Intézet (továbbiakban: Népr. Int.) adattárában van elhelyezve. Ebből eddig csupán néhány témakör került publikálásra, írod.: Vezérfonal ... 1947; — ORUJTAY Gy. 1952; — DÉGH L. 1952; — SÁNDOR I. 1953; — Uő. 1948. — Kéziratok: DEME László: A szabadságharc vezéralakjai a néphagyományban. — BANÓ István: Negyvennyolc a népköltészetben. — DÖMÖTÖR Sándor: A betyárok 48-as szerepe a néphagyományban. — DIENES A. 1957.: Uő. 1958. Romantikus, átköltött szövegeket közöl PÉTERFY T. 1910; HATVANY L. az emlékezéseken kívül a költő születésével és halálával kapcsolatosan mondákat is közöl I. 61 — 104, II. 835-866.; DÖMÖTÖR S. 1954. — Kiss B. 1956. — LÁSZLÓ Gy. 1959. — FARAGÓ J. 1973. — Kéziratok: sok Petőfi-mondát őriz a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára (továbbiakban EA.) — Az utóbbi tíz évben történeti mondák gyűjtése során magam is több Petőfi-mondát följegyeztem. — A költő születésének 150. évfordulója alkalmából az országhatáron belül és kívül nagyarányú gyűjtőmunka bontakozott ki. Szabolcs-Szatmár megyében MOLNÁR Mátyás, a jugoszláviai magyarok közt PENAVIN Olga, Erdélyben FARAGÓ József irányításával.