Ethnographia • 95. évfolyam (1984)

Tanulmányok - Burke, Peter: A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia mezsgyéjén. 362—373

Peter Burke A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia mezsgyéjén* 1. A fogalomalkotás problémái E beszámoló célkitűzése tudatosan elhamarkodott: arra törekszik, hogy összefoglalja történészek és etnológusok eddigi kutatásait az európai populáris kultúráról, közelebbről pedig, hogy leírja és elemezze annak változását a XIV. századtól napjainkig terjedő hosszú korszakban. E cél több okból is elhamar­kodott. Egyrészt, mert történész tűzi maga elé — bár az etnológusok már hosszabb ideje tanulmányozzák a populáris kultúrát, a történészek viszont (eltérően a régiséggyűjtőktől) csak mostanában fedezik fel. Másrészt, mert a használt fogalmak — nevezetesen a „populáris" és a „kultúra" — maguk is kultúrához és korhoz kötöttek. A populáris kultúrát átfogóan tárgyaló könyvemben (BÜRKE, 1978) a kultúrát „közös jelentések, attitűdök és értékek, valamint az őket kifejező és megtestesítő szimbolikus formák (megjelenítések és termékek) rendszere"­ként határoztam meg. Ez a meghatározás meglehetősen szűk, nem telje­sen szakadt el a kultúrának attól a „magas" felfogásától, mely a művé­szetben, irodalomban, zenében látja a kultúrát, azaz egyfajta felépítmény­ben a társadalmi alapokon. A „termékeket" (artifacts) és „megjelenítéseket" (performances) itt tág értelemben kell felfogni, kiterjesztve a termékeket olyan kulturális fogalmi szerkezetekre, mint a betegség, a piszkosság, a rokon­ság vagy a politika kategóriái, a „megjelenítéseket" pedig olyan kulturálisan sztereotipizált és ritualizált viselkedésformákra, mint amilyen az ünneplés és az erőszak. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az „értékek" nem feltétlenül tudato­sak: a legfontosabb értékek olyannyira részei annak, amit az etnológusok egy kultúra „mélyszerkezetének" neveznek, hogy a szereplők annak aligha vannak tudatában (FRYKMAN és LÖFGREN, 1979). A „kultúra" egyre kevésbé külön­böztethető meg a „társadalom"-tól, minthogy a társadalmat is egyre inkább kulturális képződménynek tekintik. Természetesen a legtöbb, amit elmúlt kultúrákról tudunk, a pontosabb és hagyományosabb értelemben vett termékekből és megjelenítésekből ered. A populáris kultúrára vonatkozó információink nagy részét a XIX. századi rendszeres kutatásokat megelőzően szükségképp olyan megjelenítésekből, elő­adásokból meríthetjük, mint énekek, történetek, színjátékok és rituálék. A * A „populáris kultúra" (popular culture) terminus, ahogyan Peter BURKE ebben a szövegben és könyvében (BURKE, 1978) használja, részben fedi ugyan a korábbi magyar és más közép-európai néprajztudományokban kialakított „népi kultúra" fogalmat, azzal azonban sem tartalmi, sem társadalmi körülhatárolásában nem azonos. Jobb nyelvi megoldás híján a szerkesztőbizottság ezért, hosszas eszmecsere után, félreértések meg­előzése végett, a populáris kultúra kifejezés használatát tartotta célravezetőnek, ezzel a magyarázó megjegyzéssel. Szerk.

Next