Ethnographia • 95. évfolyam (1984)
Viták, vélemények - A Kárpátok és a Balkán betyárhagyományai. 289—315
VITÁK-VÉLEMÉNYEK A Kárpátok és a Balkán betyárhagyományai A Nemzetközi Kárpát Balkán Bizottság (МКККВ) Folklór Szekciója 1979-ben úgy határozott, hogy monográfiát készít a térség hajdú-betyár folklórjáról, mint az antifeudális társadalmi és a nemzeti függetlenségért vívott harc egyik, a nemzeti folklórban is megnyilatkozó formájáról. Ez a nemzetközi szintézis kellően rávilágíthatna a betyárságnak, mint társadalmi jelenségnek interetnikus vonásaira, valamint az egyes nemzetek történelmében és folklórjában játszott sajátos szerepére. A Folklór Szekció vezetője B. Ny. PUTYDLOV, valamint V. GASPARÍKOVÁ a nemzetközi együttműködést kívánó kutatásokra és a készítendő szintézisre programtervezetet készített, amelyet több hozzászólással és vitacikkel együtt a Slovensky Národopis közölt (1981 [29] 2-3). Az МКККВ Folklór Szekciójának bolgár, lengyel, magyar, macedón, szerb, szlovák és szovjet munkatársai — hol csökkenő, hol gyarapodó létszámban — évente találkoznak, hogy bemutassák nemzeti hajdú-betyár folklórjuk kutatásának eredményeit, összhangba hozva a nemzetközi betyár-monográfia szempontjaival. (A tervek szerint a román, albán betyárfolklór és az újgörög klefzisz-hagyomány is szerepel majd a nemzetközi monográfiában — annak ellenére, hogy az említett országokból egyetlen kutató sem vesz részt az MKKKB Folklór Szekciójának munkájában.) 1980 őszén, Smolenice-ben (Csehszlovákia) a szintézis-tervezet megvitatása s egy nemzetközi bibliográfia készítése volt a munkaértekezlet központi témája, 1981 tavaszán Moszkvában a betyárság, mint társadalmi jelenség, s ennek hatása a különböző népek folklórjára, s 1982 tavaszán Szentendrén a szintézis I. fejezetének megtárgyalására került sor. A Kárpát — Balkán terület hajdú-betyár hagyományait bemutató 20 íves tanulmánykötet felépítése B. Ny. PUTYILOV — a kötet főszerkesztője — elképzelései szerint a következő lesz: Bevezetés T. A betyárhagyomány szerepe és helye a Kárpátok és a Balkán egyes országainak folklórjában. (Rövid, országonként készítendő összefoglalások) II. A hajdú-betyár folklór fő témái és motívumai: 1. Általános mutatók 2. Összehasonlító elemzés III. A hajdú-betyár folklór hősei és szereplői IV. Poétikai kérdések V. A hajdú-betyár népköltészet zenei elemzése VI. A hajdú-betyár folklór különleges megnyilvánulási formái (színjáték, ábrázoló művészet, tánc stb.) VII. A betyárfolklór és a valóság viszonya VIII. A betyárfolklór hatása a nemzeti kultúrára (irodalom, film, színház, képzőművészet stb.) IX. Zárszó) Az összehangolt munkát kívánó közös kötet megírásának gyorsítása érdekében minden fejezetnek egy-egy nemzeti szerzői kollektíva a „gazdája". Feladata a kézhez kapott nemzeti folklóranyagok feldolgozása és megszerkesztése. A magyar kutatók a VIII. fejezet összeállítását kapták feladatul. A közeljövőben jelenik meg az a nemzetközi betyárbibliográfia (V. GRŠPARÍKOVÁ szerkesztésében), amely a közös, összehangolt kutatás első eredményeként az egyes ország