Ethnographia • 107. évfolyam (1996)
Tanulmányok - Balassa Iván, Budapest: A fejbenézés (Playful hair scraping) 41—51
dett és a művelet folytatására buzdított. A másik példa: Kislány unokám (Tamási Dóra sz. 1983) arra ösztönözte esténként édesanyját, hogy a könnyebb elalvás elősegítésére vakargassa a fejét, a haja tövét." E szokást a magyar nyelvterület különböző részeiről feljegyezték. A Székelyföldön így szólt az ember a feleségéhez: Nézz a fejembe! (Kilyén Háromszék m., Konsza-Faragó 1957, 80). Székelyföldről más adatokat is feljegyeztek. Volt, amikor a leány kérte az anyját: anyám, nézzen a fejembe. Máskor a férj kérte a feleségét: nézz a fejembe (Viski 1934, 174). Ez a szokás az erdélyi románok körében is megvolt századunk elején, amint azt Viski leírja: „Az erdélyi nagyrészt romány lakosságú Mezőségen tett sokszori utazásom alatt nem egyszer láttam különösen vasárnap délutánonként hogy az udvar gyepén ül az asszony, mellette heverő férjének fejét az ölében tartja 'keres benne'. Történik ez az országút mellett, a teljes nyilvánosság előtt." Szamosháton (Szatmár m.) jegyezte fel Csűry Bálint: Babrikáld még egy kicsit a fejeimet (SzamSz. 1:56), ugyaninnen egy másik helyen ezt olvashatjuk: Had' nézzek a fejedbe (hadd keresek tetűt. Uo. 2:159). A Bereg megyei Hetéről örökítette meg Luby Margit: "...volt ott egy asszony, annak a lánya meg akarta tanulni a boszorkánymesterséget. Azt mondja az anyja, gyere velem, hozzál magaddal egy tányéron vajat. Keresztúton leültek, letették maguk mellé a vajat. Nézz egy kicsit a fejembe, mondta az asszony. Mire egy kicsit fejébe nézett a lány, már nem volt az anyja tányérján a vaj" (Luby 1928, 51; kiemelés BI). Magáról a műveletről ábrázolással is rendelkezünk. Heshátról (Szolnok-Doboka m.) a múlt század első feléből származik az a román szentkép, melyet Pop Onaszie festett, aki ilyen képekkel az egész környéket ellátta. Ennek egy példánya a budapesti Néprajzi Múzeumban található (lek. sz.: 38282) és rajta többek között egy paradicsomi jelenetet láthatunk. Ádám Éva ölébe hajtja a fejét, aki abban keresgél. Felettük a nap, a hold és a csillagok között az Atya. A földet és az eget keret választja el, míg a tengert két nagy hal jelképezi. Kétségtelenül a Világ teremtését ábrázoló kép alkotója a fejbenézéssel azt a nyugalmat akarta kifejezni, mely a nagy mű, a Világ megteremtése után az embernek is kijárt (Viski 1934, 175-176). A fejbenézés nyomát a XIX-XX. században Dunántúlon is megtaláljuk. Bibirkál 'vakargat, keres a fejben' (Kisdörgicse, Veszprém m. UMTSz); babirkált a fejemben (Göcsej, Tsz., Mtsz); biberkél 'a fejben keresgél" (Mtsz). Ez a néhány adat arról tanúskodik, hogy a fejbenézést az utóbbi két évszázadban Erdélyben, a Partiumban, az északkeleti területeken, illetve Dunántúl nyugati felében jegyezték fel, de minden valószínűség szerint még a városi lakosság is ismeri. 2. A fejbenézés műveletét a XVI-XVIII. században néhány feljegyzés, szórványos adat segítségével nyomon tudjuk kísérni. Haladjunk ez alkalommal is időben visszafelé. 1772: Bibirkel, ujjaival motoz (NySz. 1:228.) A forrás Vajda Sámuel (1718-1795) munkája, aki Zalában született, Pannonhalmán, Tihanyban, Szombathelyen élt); 1759:... maga beszélte nékem Albertné, hogy b. Apor László Ur mikor mostani feleségivel Mátkás lett volna ő vélle a fejibe nézetett (Háromszék m. SzT. III, 778); 1759: Benkő Anna asszony párnát vitt ki, melyre valami fa alá leültek és fejti br. Apor József úr a Benkő Anna asszony ölében hajtván... Benkő Anna asszony e szerint br. Apor József úr fejében nézett (Demény 1993:147). 1758: Semmi Paráználkodást nem látom, meg tsak igyekezetet is hanem azt Láttam Sok versen hogy Fejébe nézetet hol edgyik hol másik Lienkal (!) a töbi közöt Kirilla szolgálójával is láttam hogy nézetet az fejében (Cintos, Alsó-Fehér m. SzT. III, 777). 1724....Pekri a Kamaráb(a) Pokróczot vitt, h(ogy) ott nézessen a fejében véle, a Leány így mondta, vette eszéb(en) a dolgot, h(ogy) mit akar Pekri el Szalattonan (Magyarkirályfalva, Kis-Küküllő m. SzT. III, 777); 1750: a Menyetske a fejébe nézett Daninak mintha az Ura lett volna (Kál, Maros-Torda m. SzT. III, 777); 1716: sokszor halottam az szájából (földesuráról vall Elisabeth a Hajnal) mikor fejében néztem, már megházasulása után (Nagyida, Kolozs m. SzT. III, 777). 1718:...vasárnap és egyes ünnepnapokon a fejét a legény mindgyárt hajtotta az eliben a leánynak és ugy nézett a fejiben és többet nézetett a leánnyal a fejiben mint a felesivel (Békés m. Mny. 57: 489). 1659: Babirkálj már a fejedben (NySz. 1952. A forrás Czeglédi István munkája (1620-1671). Perényben (Abaúj m.) született, Sátoraljaújhelyben, Beregszászon, Kassán élt, könyve Sárospatakon jelent meg); 1615: Az megholt oroszlánnak szakállában az félénken nyulak is babirkálhatnak (NySz. 1:153); 1614: Láttam azt hogy az megholt fejedelem Bathori Gábor feknt Imrephine is ott ült abban az Agyban, eölelgette Bathori Gábort es fejében nézett (Medgyes, Nagy-Küküllő m. SzT. III, 777).