Ethnographia • 109. évfolyam (1998)

Ismertetések - Néprajzi Értesítő LXXVIII. (Báti Anikó) 777—778

Marosi Ernő a magyarok és a magyarság középkori ikonográfiáit tárja elénk. Kérdése az, hogy milyen kép alakult ki a magyarságról a középkori művészetben. Egyebek között kimutatja, hogy Szent László alakja a magyar vitézség ideáljának megtestesítőjévé vált. A külföldön feltűnő Szent László ábrázolások a magyarországi azonosságtudatot fejezik ki a XIV. században. Szintén a művészettörténet irányából közelíti meg írásával a megjelölt problémakört Cennerné Wilhelm­ Gizella és Keserű Katalin. A „Magyarország a kereszténység védőbástyája"-toposz előfor­dulási körülményeiről és gyökereiről ír Őze Sándor. Irodalomtörténeti megközelítésű Imre Mihály tanulmánya is, amely a „Magyarország panasza" toposz értelmezését végzi el. Továbbá a díszmagyar viseletről, mint a rendi nemzettudat szimbólumáról olvashatunk F. Dózsa Katalin írásában. A szerző bemutatja, mit jelent a díszmagyar szó illetve viselet, és hogy mit képvisel az. Sinkó Katalin a nemzet­test toposzának egy sajátos magyarországi XX. századi változatát gyűjtötte össze. A népművészet és iparművészet sajátos és egymást gazdagító hatásáról Zsolnay Vilmos és öt követő Zsolnay Júlia és Teréz, valamint Badar Balázs kerámiaművészetéről értesülhetünk két tanul­mányból (Kovács Orsolya és István Erzsébet). Zsolnay Vilmos a múlt század végén világhírűvé vált Zsolnay-kerámia atyja, leányai pedig Júlia és Teréz apjuk munkásságának szellemében a Zsolnay­kerámia művészeti arculatának kialakításához járultak hozzá. Kerámiájukat illetően mindkét szerző felfigyelt a magyar és a keleti motívumok magasrendű ötvözésére. Ez a stílusos kerámiaművesség a mezőtúri idősebb és ifjú Badar Balázs fazekasok tevékenységét is befolyásolja. Újításaik az országos kerámiaművészet kiteljesedését szolgálták. A protestáns történelemértelmezés problematikáját járja körül írásában Kósa László. Kovács Gábor a történelmet pragmatikus oldala felől vizsgálja, vagyis azt, hogy milyen út vezet a sírok meg­találásától a Mohácsi Történelmi Emlékhely kialakulásáig, amit 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján nyitottak meg a közönség előtt. Peterdi Vera pedig arra emlékezteti az olva­sókat, hogy még a XX. században is beszélhetünk kun származástudatról. Továbbá a felsoroltak mellett Basics Beatrix, Holló Szilvia Andrea, Vigh Annamária, Rózsa György és Szilárdfy Zoltán nem kevésbé izgalmas írásait is megismerjük. E kötet által az olvasó a téma változatos, gazdag skálájú feldolgozását tartja kezében. Évtize­dek és évszázadok óta érvényes kérdésekre keresik kutatóink a választ most a XX. század végén. Szinte bizonyos, hogy a második ezredforduló újabb nemzeti szimbólumok megjelenését fogja magá­val hozni, és a már ismert, nemzettel kapcsolatos toposzok újabb ábrázolásai fognak felbukkani. Remél­jük, hogy az új értelmezések, az újonnan felvetődő kérdések egy új kötet megjelenését készítik elő. Kolozsvár BORBÉLY ÉVA Néprajzi Értesítő LXXVIII. 1996. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila. Budapest, 1996. 260 p. Néprajzi Múzeum A Néprajzi Múzeum 1996-os évkönyve térben és időben széles területről meríti témáit. A kö­tet tanulmányainak nagy részét az 1995-ben, Berekfürdőn tartott, Középpontban a tárgy című muzeo­lógus konferencia előadásai teszik ki, melyek részben új kutatási technikákat is bemutatnak. A néprajztudomány alkalmazott módszereinek megújítására nyújtanak példát Szacsvay Éva, Kutas Eszter, K. Csilléry Klára tanulmányai. A múzeumi gyűjteményben található, fából készült, festett tárgyak történetének jobb megismeréséhez természettudományos módszereket is felhasználtak, megszólalt­atva az egyébként „néma" tárgyakat. Egy szobor restaurálása kapcsán a feltárt festékréte­geket kémiailag vizsgálva a tárgy eredetére, korára, használatára is választ kerestek. A kézi infrakamera használatával a festett fatárgyak felületén lévő több átfestés egymástól elkülöníthető. Füvessy Anikó egy mezőcsáti fazekascsalád és rajtuk keresztül a céhes élet, a motívumkincs múltját kutatta céhdokumentumok, anyakönyvek és névvel ellátott kerámiák alapján. A modern lakás­kultúra kialakulását vizsgálta P. Szojka Emese, két nemzedék otthonkultúráját, értékrendjét összeha­sonlítva.

Next