Ethnographia • 131. évfolyam (2020)
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK ÉS KÖZLEMÉNYEK - Varga Sándor: Adatok egy bánáti falu változó tánckultúrájához
Varga Sándor Adatok egy bánáti falu változó tánckultúrájához BEVEZETÉS A magyar néptánckutatás szempontjából a Temesvártól 35 kilométerre, délkeletre fekvő Végvár különösen figyelemre méltó település, hiszen a magyar nyelvterület több, egymástól messze eső területéről érkeztek ide telepesek a 18-19. században. Kutatásom során többek között arra is kerestem a választ, hogy a kibocsájtó területek táncfolklórjának milyen maradványai voltak megtalálhatók a település tánckultúrájában, és hogy a falu szervesen kapcsolódik-e az alföldi, alsó-Tisza-vidéki táncdialektushoz. Érdekes volt számomra továbbá a bánáti település szervezett revival táncéletének 20. századi alakulása, és a magyarországi színpadi tánc- és táncházmozgalom intézményrendszerével fennálló kapcsolatának feltérképezése is. A FALU VÁZLATOS BEMUTATÁSA Végvár (románul: Tormac) hányattatott sorsú lakosságának ősei meglehetősen későn, a 18-19. századi telepítések során kerültek az akkor még Rittberg nevű településre. A mostani magyar lakosság ősei Arad, Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Szabolcs, Szatmár, Tolna és Torontál vármegyék területéről idetelepített magyarok voltak. A második világháború után erdélyi magyarok, illetve kisebb számban környékbeli románok is érkeztek a faluba. A község jó infrastruktúrája, a végváriak szorgalma és tehetsége nyomán jelentős gazdasági fejlődés indult el, melynek eredményeit már a 19. század végétől tapasztalni lehetett.4 A településen a növénytermesztés és állattenyésztés mellett a kereskedelem is virágzott.5 A község anyagi lehetőségeit mutatja, hogy 1900-ban egy kisdedóvót, 1911- ben pedig egy új iskolát tudtak felavatni.6 A gazdasági előrelépések jelentősen hozzájárultak a falu kultúrájának gyors polgárosulásához, a művelődési élet virágzásához. A 19-20. század történeti, néprajzi összefoglalói Végvárt a környék jelentős magyar Köszönöm Barabási-Mocsári Erikának, Both Józsefnek és Pástean Erikának a tanulmány megírásához nyújtott segítségét. A tanulmány a K 124270 számú projekt keretében a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a KV 17 kutatási pályázati program finanszírozásában készült. 2 Végvár történetéhez lásd Borovszky [1914]: 124-125; Balázs-Gutai 2014: 26-29; Szmida- Nikolényi 1901: 1-25, 4556. 3 Balázs-Gutai 2014: 18-24, 29, 39, 42, 47, 49, 51, 58. 4 Lásd Szmida-Nikolényi 1901: 27. 5 Pataki 2013: 32-33. 6 Pastean [2002]: 6. ETHNOGRAPHIA 131/2020. 2. sz.