Ethnographia • 131. évfolyam (2020)

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK ÉS KÖZLEMÉNYEK - Pál-Kovács Dóra: A magyarózdi csárdás (többlet)érintései

Pál-Kovács Dóra A magyarózdi csárdás (többlet)érintései A magyar páros táncokban az érintés, a testi kontaktus megléte a táncoló felek, a pár (férfi-nő, nő-nő) között olyan evidencia, amellyel talán, mert magától értődő, a táncfelíráson kívül nem foglalkozott a magyar tánckutatás.­ Általában véve az összefo­­gódzással járt páros táncokban alapvető formai eszközként jelenik a partner megérin­tése. Kutatásaim során számos olyan jelenséggel találkoztam, amely alapján felvető­dik, hogy a tánc valóban csupán azokat az érintéseket hordozza-e magában, amelyek a tánctechnikának, mint mozgásnak a szerves részei, vagy esetleg olyan többletérin­téseket is tartalmaz, amelyek bár a tánc formai-ritmikai alakításához nem feltétlen szükségesek, mégis gyakran előfordulnak? Tanulmányomban egy erdélyi magyar falu páros táncának érintéseit, tapintásait vizsgálom, azt próbálom felfejteni, hogy vajon melyek tekinthetőek a táncfolyamat velejárójának és melyek értelmezhetők a szorosan vett technikai funkciót meghaladó­nak, szemléletem szerint „határátlépésnek.” A határ kifejezés nem csak fizikai vagy geopolitikai értelmében használatos, me­taforikus értelmezése ugyancsak elterjedt; példának okáért társadalmi határok alatt a társadalmi kapcsolatokat, a közösségekhez való tartozást vagy azokból való kizárást szabályozó jelenségeket értjük.­ Meglátásom szerint a társadalmi határ kifejezés ma­gába foglalja a különböző táncok kereteit, határait is, hiszen a különböző táncok olyan belső normákkal és szabályozó tényezőkkel rendelkeznek,­ amelyeket a táncot létre­hozó egyének ismernek, használnak és elfogadnak, amelyek biztosít(hat)ják számukra a közösséghez való tartozást. A táncokat vizsgálva felmerül a kérdés, hogy ezen határok átlépése, áthágása meny­nyire számít normasértésnek az adott közegben, milyen következményekkel jár a ha­tárok megsértése, vajon léteznek-e fokozatai az egyes határátlépéseknek? Továbbá kérdés, hogy létrejöhet-e az általunk határátlépésnek tekintett jelenség a társadalom elfogadásával, jóváhagyásával is? Ha az adott társadalom elfogadja az általam, kutató­ként, pontosabban a belém épített bizonyos normák által határátlépésnek aposztrofált mozdulatot, akkor határátlépés-e valójában? Ki állította fel a határokat: a társadalom vagy az egyén? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. 1 Szentpál 1976. 2 Dorian-Wilson 2002: 120. Idézi: Feischmidt-Szerbhorváth 2017: 206. 3 Gondolok itt egyrészt a táncban rejlő íratlan szabályokra, a felkérésre, az esetleges lekérésre, a visszautasításra, a zenésszel való kapcsolatra, másrészt a tánc megengedett érintéseire stb. ETHNOGRAPHIA 131/2020. 2. sz.

Next