Európai utas, 1993 (4. évfolyam, 10-13. szám)

1993 / 1. szám (10.)

még most is az. A harmincas-negyve­nes évek nagyszerű építészei tervezték. Itt lett volna a római világkiállítás. So­se nyílt meg a háború miatt. PPP a villát első jelentős rende­zői jövedelméből vette, írói honorá­riumából nem tellett volna rá. Titus diadalíve Egyszercsak ő is elhagyott min­ket. A Via Appián építkezett. Nyári­téli uszoda, szauna, fedett teniszpá­lya, bowling. Óriási kert, ősfák. R-nek Soraya volt a szeretője, a per­zsa sah ex-felesége. Soraya nem pa­naszkodhatott a gavallér uralkodóra. Az apanázs dollármilliókra rúgott. Szegény R nem sokáig élvezhette a rászakadt tenger­pénzt, repülőbale­setben halt meg Sardegna fölött. A csodavilla még meg sem épült telje­sen. A kolléga volt, rendező. Akkori­ban fejezte be első filmjét. Antonio­ni hatását nem tagadhatta le. Éve­ken keresztül asszisztenskedett a mester mellett. A film amolyan „szerzői film”-nek készült. Bemuta­tó után az újságírók megrohanták R-t. „Kuroszavát tanulmányoztam. Ő a példaképem” — nyilatkozta. A film nem nagyon ment, nem hozott pénzt. R életében akkor még nem jelent meg Soraya, kisebb kölcsönö­ket kért ettől-attól. Egyszer ebéd tá­ján meglátja Antonionit a Ristorante Bolognese teraszán. Odamegy. „Mi­chelangelo, adj egy tízest.” Ez tíze­zer lírát jelentett, és akkor még so­kat ért. A mester rá se nézett. „Talán kérj a Kuroszavától” - mondta. Balra: Michelangelo Pietája a Szent Péter Bazilika egyik ékessége Ézsaiás próféta a Sixtus kápolna freskóján Jr****??**' /53

Next