Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1996-07-05 / 27. szám

a bizonytalanba 8. rész Közép-Európa irányában Ennek a politikának a legfőbb áldo­zata Magyarország. Magyarország szenvedett el katasztrofális történelmi igazságtalanságot Trianonban és az 1947. évi párizsi szerződésben, és az Európai Unió vezetői most ismét arra kívánják kényszeríteni Magyarorszá­got, hogy ne bolygassa a status quo-t, sőt az ő szemükben még az elszakított magyarság érdekvédelme sem kívá­natos. Amikor tehát a magyar kormányzat a nyugati politikai vezetők ilyen irányú utasításait követi, akkor valójában a francia és az angol kormánynak tesz szívességet, minden ellenszolgáltatás nélkül. Nem felel meg a tényeknek az az ál­lítás, miszerint Trianon agyonhallgatá­­sa esetén könnyebben fogunk bejutni az Európai Unióba. Ugyanis a belépés - ha egyáltalán megtörténik -, nem Magyarország érdeke, hanem az Euró­pai Unióé! A j­elen tanulmány végig azt igyekszik bizonyítani, hogy egy esetleges magyar tagság Magyaror­szágnak a jelenlegi körülmények kö­zött nem érdeke, de bizonyos feltételek­kel az Európai Uniónak igen. Teljesen téves tehát az a beállítása, hogy az Eu­rópai Unió egy nagy szívességet tenne Magyarországnak azzal, hogy felven­né tagjai sorába. Ennek az ellenkezője az igaz. És egyelőre még várjuk - már több éve -, hogy a magyar kormány számokkal és egyértelmű adatokkal bizonyítsa Magyarország fellelhető gazdasági előnyeit egy EU-tagság ese­tén. Természetesen a nem létezőt ne­héz bizonyítani, azért késnek az ilyen adatok. Minthogy az Európai Unió vezetése (azon belül főleg a három vezető ha­talom) szinte hisztérikusan ismételgeti Közép-Európa és a Kárpát-medence politikai stabilitásának a fontosságát, a magyar kormány valójában rendkívül jelentős diplomáciai ütőkártyához jut­hatna, ha más lenne a felfogása. Ugyanis egy valódi stabilitásért cseré­be éppenhogy fel lehetne vetni a Tria­non okozta problémák felülvizsgálatát, többek között az elszakított magyarság autonóm jogainak ,az elismertetését. Végül is akkor van igazi stabilitás, ha a problémákat nem elkendőzzük, hanem azokra megoldást találunk. Addig is szem előtt kell tartani, hogy Magyarország esetleges tagsága - a jelen körülmények között - nem magyar érdek, hanem az Európai Unió érdeke, gazdasági és politikai okokból. Nem létező előnyökért pedig semmi szükség egyoldalú engedményeket tenni a Nyugatnak. (A legutóbbi francia választásokra külön is érdemes felfigyelni. Francia­­országban ma már komoly politikai el­lenzéke van az Európai Uniónak és erősödik a nemzeti politizálás híveinek a befolyása, még a kormányzaton be­lül is! Ez el kell hogy gondolkoztassa az Európai Unió leghangosabb ma­gyar hangadóit is.) Végkövetkeztetések: A/ Egy teljes EU-tagság előre lát­ható gazdasági következményei: 1. A gyengén tőkésített, éppen csak sarjadzó magyar tulajdonú iparválla­latok piacvesztése és tömeges csődje. 2. A magyar mezőgazdaság, főleg a gabonatermelés és állattenyésztés el­sorvadása, külföldi tulajdonba kerülő magyar termőföldek. 3. Tartósan magas munkanélküli­ség, krónikusan elhúzódó eladósodás a nyugati bankoknál, Brüsszelből diktált monetáris és fiskálpolitikai korlátozá­sok. 4. Az Országgyűlés és a magyar kormány gazdaságpolitikai és cselek­vési szabadságának olyan súlyos kor­látozása, hogy az egyenlő szuverenitá­sunk feladásával a gazdaságban és a pénzügyekben. Ilyen helyzetet csak egy viszonylag fejlett és kiegyensúlyo­zott gazdaság engedhet meg magának (Ausztria, Svédország stb.). B/ Az egyedül helyes és a lakos­sággal szemben felelősségteljes ma­gyar álláspont. A válságról válságra bukdácsoló, eladósodott és folyamatos társadalmi megrázkódtatásoknak kitett­ ország nincs abban a helyzetben, hogy vállal­ni tudná a tagságból adódó súlyos ter­heket (pl. éves tagdíj) és megkötöttsé­geket. Magyarország EU-tagságának az ügyét el kell halasztani olyan idők­re, amikor már talpra állt az ország gazdasága, a munkanélküliség nem több, mint 5 százalék, a forint értéke stabilizálódott, a bruttó államadósság már nem több, mint a GDP 60 százalé­ka, és jelentősen csökkentek a nyugati adósságterhek. C/ Magyarország az Európai Unión kívül? Szükséges lenne egy sokirányú el­méleti és gyakorlati felmérést készíteni arról, hogy milyen előnyökkel járna Magyarország függetlenségének a fenntartása, azaz kívülmaradásunk az Európai Uniótól. * A magyar közvéleménynek azt is tud­nia kellene, hogy a Cseh Köztársaság ez idáig még be sem adta tagfelvételi kérel­mét az Európai Unióba, Görögországban széles körű az elégedetlenség az EU-val szemben, a frissen felvett Ausztriában is nagy az elkeseredés, és a kiábrándultság az Európai Unióval kapcsolatban, mert kiderült, hogy a tagság évi nettó 1,7 mil­liárd márka terhet jelent Ausztriának (na­pi 100 millió schilling!), emiatt adóeme­lések is történtek, miközben az EU-cégek elveszik az osztrák cégek piacait. Külön kérdés, hogy távlatilag a közös EU-hadsereg is lehetséges, és akkor Brüsszelben döntenék el, hogy hol harcol­janak - és haljanak meg - magyar ka­tonák idegen célok érdekében.

Next