Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)
1996-07-05 / 27. szám
a bizonytalanba 8. rész Közép-Európa irányában Ennek a politikának a legfőbb áldozata Magyarország. Magyarország szenvedett el katasztrofális történelmi igazságtalanságot Trianonban és az 1947. évi párizsi szerződésben, és az Európai Unió vezetői most ismét arra kívánják kényszeríteni Magyarországot, hogy ne bolygassa a status quo-t, sőt az ő szemükben még az elszakított magyarság érdekvédelme sem kívánatos. Amikor tehát a magyar kormányzat a nyugati politikai vezetők ilyen irányú utasításait követi, akkor valójában a francia és az angol kormánynak tesz szívességet, minden ellenszolgáltatás nélkül. Nem felel meg a tényeknek az az állítás, miszerint Trianon agyonhallgatása esetén könnyebben fogunk bejutni az Európai Unióba. Ugyanis a belépés - ha egyáltalán megtörténik -, nem Magyarország érdeke, hanem az Európai Unióé! A jelen tanulmány végig azt igyekszik bizonyítani, hogy egy esetleges magyar tagság Magyarországnak a jelenlegi körülmények között nem érdeke, de bizonyos feltételekkel az Európai Uniónak igen. Teljesen téves tehát az a beállítása, hogy az Európai Unió egy nagy szívességet tenne Magyarországnak azzal, hogy felvenné tagjai sorába. Ennek az ellenkezője az igaz. És egyelőre még várjuk - már több éve -, hogy a magyar kormány számokkal és egyértelmű adatokkal bizonyítsa Magyarország fellelhető gazdasági előnyeit egy EU-tagság esetén. Természetesen a nem létezőt nehéz bizonyítani, azért késnek az ilyen adatok. Minthogy az Európai Unió vezetése (azon belül főleg a három vezető hatalom) szinte hisztérikusan ismételgeti Közép-Európa és a Kárpát-medence politikai stabilitásának a fontosságát, a magyar kormány valójában rendkívül jelentős diplomáciai ütőkártyához juthatna, ha más lenne a felfogása. Ugyanis egy valódi stabilitásért cserébe éppenhogy fel lehetne vetni a Trianon okozta problémák felülvizsgálatát, többek között az elszakított magyarság autonóm jogainak ,az elismertetését. Végül is akkor van igazi stabilitás, ha a problémákat nem elkendőzzük, hanem azokra megoldást találunk. Addig is szem előtt kell tartani, hogy Magyarország esetleges tagsága - a jelen körülmények között - nem magyar érdek, hanem az Európai Unió érdeke, gazdasági és politikai okokból. Nem létező előnyökért pedig semmi szükség egyoldalú engedményeket tenni a Nyugatnak. (A legutóbbi francia választásokra külön is érdemes felfigyelni. Franciaországban ma már komoly politikai ellenzéke van az Európai Uniónak és erősödik a nemzeti politizálás híveinek a befolyása, még a kormányzaton belül is! Ez el kell hogy gondolkoztassa az Európai Unió leghangosabb magyar hangadóit is.) Végkövetkeztetések: A/ Egy teljes EU-tagság előre látható gazdasági következményei: 1. A gyengén tőkésített, éppen csak sarjadzó magyar tulajdonú iparvállalatok piacvesztése és tömeges csődje. 2. A magyar mezőgazdaság, főleg a gabonatermelés és állattenyésztés elsorvadása, külföldi tulajdonba kerülő magyar termőföldek. 3. Tartósan magas munkanélküliség, krónikusan elhúzódó eladósodás a nyugati bankoknál, Brüsszelből diktált monetáris és fiskálpolitikai korlátozások. 4. Az Országgyűlés és a magyar kormány gazdaságpolitikai és cselekvési szabadságának olyan súlyos korlátozása, hogy az egyenlő szuverenitásunk feladásával a gazdaságban és a pénzügyekben. Ilyen helyzetet csak egy viszonylag fejlett és kiegyensúlyozott gazdaság engedhet meg magának (Ausztria, Svédország stb.). B/ Az egyedül helyes és a lakossággal szemben felelősségteljes magyar álláspont. A válságról válságra bukdácsoló, eladósodott és folyamatos társadalmi megrázkódtatásoknak kitett ország nincs abban a helyzetben, hogy vállalni tudná a tagságból adódó súlyos terheket (pl. éves tagdíj) és megkötöttségeket. Magyarország EU-tagságának az ügyét el kell halasztani olyan időkre, amikor már talpra állt az ország gazdasága, a munkanélküliség nem több, mint 5 százalék, a forint értéke stabilizálódott, a bruttó államadósság már nem több, mint a GDP 60 százaléka, és jelentősen csökkentek a nyugati adósságterhek. C/ Magyarország az Európai Unión kívül? Szükséges lenne egy sokirányú elméleti és gyakorlati felmérést készíteni arról, hogy milyen előnyökkel járna Magyarország függetlenségének a fenntartása, azaz kívülmaradásunk az Európai Uniótól. * A magyar közvéleménynek azt is tudnia kellene, hogy a Cseh Köztársaság ez idáig még be sem adta tagfelvételi kérelmét az Európai Unióba, Görögországban széles körű az elégedetlenség az EU-val szemben, a frissen felvett Ausztriában is nagy az elkeseredés, és a kiábrándultság az Európai Unióval kapcsolatban, mert kiderült, hogy a tagság évi nettó 1,7 milliárd márka terhet jelent Ausztriának (napi 100 millió schilling!), emiatt adóemelések is történtek, miközben az EU-cégek elveszik az osztrák cégek piacait. Külön kérdés, hogy távlatilag a közös EU-hadsereg is lehetséges, és akkor Brüsszelben döntenék el, hogy hol harcoljanak - és haljanak meg - magyar katonák idegen célok érdekében.