Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1996-11-07 / 45. szám

Szerte a világon az emberek a legkülönfélébb jelzőkkel illetik legfelső vezetőiket. Leszámítva kivételesen szeren­csés időszakot, ezek a minősítések többnyire negatívak. (Ha jól dolgozik ugyanis egy kormány, a kutya se törődik vele.) Talán a leggyakoribb eset, hogy amatőrnek, más szóval dilettánsnak, illetve megbízhatatlannak mondják a kor­mányt; kínosabb, amikor már tehetségtelennek nevezik. Bi­zonyos jelzők elszaporodása (pl. gőgös, arrogáns, pökhendi, cinikus, álszent, ordenáré, pöffeszkedő, pimasz stb.) arra utal, hogy a polgárok egyre nehezebben viselik csalódá­sukat. A fokról fokra súlyosabbá váló bélyegek — korrupt, hazug, hitszegő, sőt áruló — már azt jelzik, hogy tökéletes mélypontra jutott választói szemében a magas testület. En­nél tragikusabb egyedül csak az lehet, ha idegen érdekek kiszolgálását, azaz hazafiatlanságot és nemzetrombolást lát­nak maguk körül az emberek. Nálunk ma Magyarországon viszonylag egyszerű feladat minősíteni mindazt, ami a közéletben és a politika porond­ján történik. Ha például a kormány munkája szóba kerül, elegendő csupán annyit mondani — ügyelve persze a hanglejtésre és az arcjátékra —, miközben lemondóan le­gyintünk: á tévéerté. Ebben elég sok minden benne van... Minden kommentár nélkül Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 4. ülés­napja, 1994. július 15-én, pénteken Tisztelt Országgyűlés! Kimondom a határozatot: Az Or­szággyűlés 265 igen, 93 nem és 1 tartózkodás mellett Horn Gyulát a Magyar Köztársaság miniszterelnökévé megvá­lasztotta és elfogadta a kormányprogramot. Tisztelt Országgyűlés! Felkérem Horn Gyula minisz­terelnök urat, fáradjon a szónoki emelvényre és tegye le a miniszterelnöki esküt. Felkérem Boros László jegyző urat az esküszöveg előolvasására. Kérem képviselőtársaimat, hogy az eskü alatt szíveskedjenek felállni. (Megtörténik) Dr. Horn Gyula, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke az Országgyűlés jegyzője, Boros László után mondja az es­kü szövegét: Én, Horn Gyula esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek. Az alkotmányt és az alkot­mányos jogszabályokat megtartom; az állam- és szolgálati titkot megőrzöm; miniszterelnöki megbízatásomhoz híven, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek megfelelően járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam. (Hosszan tartó taps közepette a miniszterelnök elhagyja a szónoki emelvényt.) Tisztelt Országgyűlés! Most a kormány tagjainak es­kütétele következik. Felkérem dr. Szilágyiné Császár Terézia jegyző képviselőtársamat, hogy ismertesse Göncz Árpád köztársasági elnök úr átiratát a miniszterek kine­vezéséről. Én ... esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztár­sasághoz hű leszek. Az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Miniszteri megbízatásomhoz híven lelkiismere­tesen, a nép érdekeinek megfelelően járok el, és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam. (Dr. Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter hozzáteszi: isten engem úgy se­­géljen! — Taps.) ELNÖK: Köszönöm, Tisztelt Országgyűlés! Megkérem a miniszterelnök urat és a kormány tagjait, hogy az új üléshelyükön elhelyezett es­küokmányt kézjegyükkel lássák el. (A miniszterek aláírják az esküokmányt.­ És egyben engedjék meg, hogy megra­gadjam az alkalmat, hogy az Országgyűlés és a magam nevében kemény, becsületes, eredményes munkát kívánjak a kormánynak. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Horn Gyula mi­niszterelnök úrnak. HORN GYULA miniszterelnök: Köszönöm szépen, el­nök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Köszönetet szeretnék mondani képviselőtársaimnak azért a bizalomért, amellyel bennünket, az új kormányt megválasz­tottak. És köszöntöm azokat is, akik nem ránk szavaztak. Biztosak lehetnek abban, hogy a kormány minden fontos, lényeges kérdésben partnerként számít rájuk. A kormányprogramról szóló vitában, az expozéban, az itt elhangzott felszólalásokban a kormány tagjai, képviselőtár­saim már elmondották az új kormány tervezett gondol­kodásmódját. Én két dolgot szeretnék aláhúzni ezekből. Az egyik: mindent megteszünk annak érdekében, hogy a köz javát szolgáljuk, és eleget tegyünk ezen keresztül a választók elvárásainak és bizalmának. A másik, hogy ez a kormány tisztességgel, végig el fogja látni a feladatát, meg fogja szolgálni azt a bizalmat, amit ka­pott! Köszönöm szépen még egyszer a támogatásukat, bizal­mukat. És most már a munkáé a szó! Köszönöm. (Általános taps.)

Next