Ez a Hét, 1996. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1996-11-28 / 48. szám

Állítsátok meg U. T.-t­! Gondolom, olvasóink nem rendszeres vásárlói és olvasói a mesteri 168 órának. Most mégis azt mondom, olvassák el november közepi számának második lapját, olyan fotókat láthatnak ott, mint Ungvári Tamásé, Spiró Györgyé és Kasza Lászlóé, így egy csokorban. Már csak Korniss Mihályka hiányzik. Ott van ő is nagy mondásával, csak fotó nélkül. Azzal a mondással, amely szerint ők­ job­ban utálnak másokat, mint mások őket. U. T. belátja: ez tévedés volt, mert „finomabban” kellett volna mondani, mondjuk úgy, hogy lenézek. És ezután a vezércikk be is bi­zonyítja, hogyan lehet gyűlölködni, fröcsögni e rövid tömör kifejezés nélkül. A számítógépes agyromboló és agyzavaró professzor is tud „csurkázni”, csak nem a „szél­sőjobbon”, mert az ugye a másik oldal. A média­törvényt egyébként butának és károsnak minősíti , milyen érdekes. Talán azért, mert a tévé feljelenthető! Ha ők bírál­nak, megvetnek, értékelnek — az építő kritika! Ha mások mondanak véleményt, bírálnak, tiltakoznak—­ az feljelen­tés!!! Érzik ezt a sunyi és aljas megkülönböztetést? Így le­het az egyik oldalt teljesen elnyomni a véleményszabadság hangoztatás ellenére is. Ez a számítógépes agyromboló, agyzavaró és mások akaratát megsemmisíteni akaró pro­fesszor demokráciája! Ha a médiában nem lesz változás — értsd a közszolgálati televízióban —, ha a csapból is a számítógépes akaratelnyomó professzor csöpög reggel, délelőtt és délután is, akkor az elektromágneses szeny­­nyezéssel olyan világot teremtenek, hogy két év múlva már csak a „robotjaik” szavaznak, természetesen az őket megvető professzorra!!! Éppen ezért állítsátok meg Sajátos műfaj Vastagbetűs cím az egyik újságban: Mélyponton a ma­gyar dráma. Nono! Én azért nem fogalmaznék ilyen sommásan. Hi­szen immár több mint két év óta zajlik a szemünk előtt a koalíciós (kutya)komédia, amitől viszont lassan milliók Civil kurázsi A Moszkva téri metróállomáson van egy pad. Nap­közben gyakran üldögél, vagy fekszik rajta egy — hogy is mondjam —, szóval, egy szemmel láthatóan nem éppen sikerdíjas alak. Gyűrött ábrázata fölött a táblán szép családi ház képe látható és a szöveg: „Költözzön ki a zöldbe!” Ő azonban — úgy tűnik — makacs. Lehet, hogy nem tartja elég zöldnek a budai hegyeket (szó se róla, lehulltak már a lombok), és így őszidén nem Telkibe, hanem inkább a trópusokra vágyik. (Ehhez persze a fellegekben kéne jár­nia, ahogy azt egy nyugdíjasoknak szóló repülőjegy-ked­vezmény hirdetése javasolja...) Az is lehet, hogy a felszólítás, a nyersnek vélt megfogal­mazás zavarja. Neki csak ne parancsolgasson senki ember­fia! Még hogy ki a zöldbe! Jó, hogy nem mindjárt „Be a szövetkezetbe!” Vagy pláne: „Fegyverbe! Fegyverbe!” Talán, ha udvariasan megkérnék: kedves uram, nem volna­­­ kedve... Meg különben is: tök egyedül családi házba? Mikor itt ez a jó kis pad? Igaz, a hely rettentő zajos; huzat van, meg tömeg — de legalább nem fázik. És odafönn közel a csehó, a haverok és — hál’istennek—a máltaiak. No persze, az efféle öntudatos állampolgári engedetlen­ségnek is van azért határa. Szinte biztos, hogy emberünk legföljebb jövő áprilisig marad. Akkor kiköltözik majd a zöldbe felszólítás nélkül is, hisz’ végeredményben szereti a csöndet: ott fog aludni valamelyik bokor alatt. Hacsak addig egy téli éjszaka holmi kapualjban meg nem fagy... Óvári­ helyzete mára szinte kész tragédia. És akkor még be se dugtuk az orrunkat a színházba... — Ó — Nagy ötlet Olvasom, hogy a szabálytalankodó autósok miatt gyakran fél óra kell a hetes busznak a Baross tértől a Feren­ciek teréig; a BKV szerint gyakorlatilag csődöt mondott az ún. buszsáv. Ezért azt tervezik, hogy — a világon még alig alkalmazott megoldással —, „zártpályás útsávot ” alakí­tanak ki a buszoknak. Járdaszigetek is lesznek. Érdekes elképzelés. Még érdekesebb lenne, ha erre az úttest közepére tervezett zárt pályára ún. síneket fektet­nének, fölé elektromos vezetékeket húznának, és egy speciálisan erre a célra tervezett környezetkímélő jár­művet, közismert nevén villamost közlekedtetnének rajta. A legérdekesebb azonban az, hogy sokáig ez itt pon­tosan így is volt... -vált

Next