Bihari Napló, 1993. december (4. évfolyam, 236-257. szám)
1993-12-01 / 236. szám
FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP IV. évfolyam, 236. szám, 8 oldal 60 lej Nagyvárad, 1993. december 1., szerda Kika A nagy nehezen tető alá hozott genfi Bosznia-konferencia baljós jelekkel indult: Milosevics szerb elnök, illetve boszniai nemzet- és vezértársa, Karadzsics kemény szóbeli támadást intézett az eseményre összesereglett tizenkét közös piaci külügyminiszter ellen, s kijelentették, hogy az Európai Unió a felelős az évszázad utolsó népirtásáért. Gyengébb idegzetű diplomaták már ettől felállhattak volna a tárgyalóasztaltól, ám a maastrichti szerződést véglegesítő csoport állta a sarat, s a módosított német-francia rendezési javaslat körül egy hozzávetőleges megegyezési lehetőség kezdett körve népi nalazódni. Erre vall, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságban szemben álló felek elvi megállapodást kötöttek: folytatják a két hónapja megszakadt béketárgyalásokat, mégpedig úgy, hogy immár a boszniai szerbek is készek megoldást találni egy életképes Bosznián belüli muzulmán állam létrehozására. Az új fegyverszüneti javaslat lényege a következő: ha a boszniai szerbek hajlandóak az általuk ellenőrzött területek négy százalékát átadni a köztársaságban élő muzulmán közösségnek, úgy az ENSZ és az Európai Unió kész enyhíteni a Szerbia ellen elrendelt embargó feltételein. A megbeszélések riék ? másik fontos napirendi pontjával kapcsolatban nem született teljes siker, a humanitárius segélykonvojok szabad áthaladásának biztosítását csak a horvátok és a muzulmánok voltak hajlandók vállalni, a szerbek nem. A tél folyamán pedig az eddiginél is fontosabbá vált a humanitárius tevékenység, mert ahogy a Nemzetközi Vöröskereszt elnöke egy helyszíni körút után kijelentette: politikai egyezség hiányában minden eddiginél nagyobb katasztrófa fenyegeti Bosznia polgári lakosságát - nemzetiségre való tekintet nélkül. A Fogadás Az Egyesülés-terem Cotroceni-ben. Kötelezően parádés. A porondon, a mikrofonnál az államelnök. Aki miután áttekintette, átfutotta, átpergette a főbb történelmi eseményeket, a román nemzet számára oly jelentős 75. évfordulót megelőzően, igyekezett emlékezetes és maradandó kijelentéseket rittyenteni: "Az egyszerű emberek számára nagy nehézségek jelentkeznek”. Az idézet hangsúlyosságát kiragadva sem tehetjük hangsúlytalanná eme megállapítást. Feltehetnénk egy kérdést a szabad ünnep alkalmából Ion Iliescu elnök úrnak: mit jelent az “egyszerű ember” fogalma? Hisz a bolha Buksi kutyán egyszerűbb, mint a házőrző gazdi (mégis pattog), a láncon őrzött, végelgyengülésben lévő kutya is egyszerűbb (sőt ártalmatlanabb), mint a kutyaól, melyben haldoklik. A munkás egyszerűbb, még a brigádéros is, mint a mérnök. Az igazgatóhelyettes, mint az igazgató. (És talán, mint minden Főigazgató.) Római változat Kedden és szerdán zajlik az olasz fővárosban az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet külügyminisztereinek tanácskozása. A megnyitóbeszédet Ciampi olasz miniszterelnök tartotta. A délután folyamán valamennyi küldöttség vezetőjét és az EBEÉ-értekezlet meghívottait kihallgatáson fogadta II. János Pál pápa, majd a vendégek tiszteletére Oscar Luigi Scalfaro köztársasági elnök adott díszvacsorát Románia gyakorlatilag már szinte valamennyi európai szervezetbe integrálódott, és ezért a Teodor Mele$canu vezette küldöttség az Európa Tanács teljes jogú tagjaként vehet részt a római találkozón. A külügyminiszteri szintű tanácskozás figyelmének központjában a délszláv konfliktus áll. Az értekezlet elnökének felkérésére Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter tartott vitanyitó felszólalást A magyar diplomácia vezetője ez alkalommal felvázolta egy olyan fegyverzetcsökkenési megállapodás tervét, mely nemcsak a volt gorgMviától MtiCilÍG ziLbiWaiUL. szomszédos országokra is. A jelenleginél jóval alacsonyabb szinten javasolta a katonai egyensúly fenntartását SA» tpfetetoai jjaffismfisk Messze a megegyezéstől Kedden 11 órai kezdettel már a harmadik egyeztető tárgyalásra ültek össze a Síimal vezetői és a szakszervezet képviselői. A jelek szerint mindkét fél tartja magát álláspontjához. Lapzártáig még nem fejeződtek be a megbeszélések, de igen nagy a valószínűsége, hogy ezúttal sem születik mindkét fél számára elfogadható megoldás, így ezt a mostani tárgyalást valószínűleg újabbak követik majd, a sztrájk pedig tovább tart, mindaddig, míg valamelyik fél nem enged. A fejleményekről a továbbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat EGY ESÉLY RAGADJA MEG mindinkimk: a - semens ■- höjcli'iiti. stopy.ilja a n.Al'I.VioiHploÚJiiilii»/ l.iiti/Vi KÁN/IIi ) 1. ' ■.\\íí>i tartás 2606 óra között. ‘ s>i :ri:n( si :ji: i: m w Unnep Egy ország nemzeti ünnepét mindig is a történészek határozták meg, lett légyen az az ország a földkerekség bármely pontján. És az ünnepet hirdetni az adott ország jelképei hivatottak. Miként a zászló. December 1. Románia nemzeti ünnepe. De melyik Romániáé? Mert itt is lobognak a zászlók, a nemzeti jelképek. Az egyszerű piros-sárga-kék, a lyukas és a nemzeti címeres. Ki-ki a maga lobogója alatt. Lobogva, parázslódva, hamvadva. Szigorú feltételek A januári NATO-csúcsértekezlet közeledtével a közép-keleteurópai államok politikusai és katonai vezetői egyre türelmetlenebbül próbálják megtudni, milyen közel hajlandó engedni magához a volt szovjet csatlósállamokat az Észak-atlanti Szövetség. A NATO európai “pillére”, a Nyugat-európai Unió Párizsban tartott parlamenti közgyűlést, melyen részt vett Manfred Wörner főtitkár is. Térségünk megfigyelőként vagy riporterként jelen levő képviselőinek ő sem szolgált pontos információkkal, annyit viszont elárult, hogy a brüsszeli nagygyűlésen minden bizonnyal elkészül egy elvi nyilatkozat, mely a NATO-t nyitott szervezetként fogja megjelölni. Wörer rámutatott, hogy a NATO és a NYeU nem rivalizálnak egymással, már ami a közép-keleteurópai reformállamok társult tagokká való fogadását illeti, s hogy csak azok az országok számíthatnak pozitív megítélésre, melyekben a belpolitikai helyzet stabilnak minősül majd (természetesen nyugat-európai normákkal mérve), s amelyekben az államhatalmi felépítés azonossá válik a jelenlegi NATO-tagállamokéval. Egy szó, mint száz: nyugati irányú katonai integrációnk nem elképzelhetetlen, de ennek előfeltétele egy jelenlegitől nagyban különböző stabil belpolitikával rendelkező demokratikus államiság megteremtése. Tanácsterem Bevezetik a földgázt Nagyváradra? Mi csak kérdezzük, annak ellenére, hogy a Városi Tanács legutóbbi ülésén Jakabffy László tanácsos arra kért, írjuk kijelentő módban. E kérdésben ő optimista. Hát majd elválik, van-e alapja. Tény, hogy beadvánnyal fordult a tanácshoz, amelyben megmagyarázta: megengedhetetlen, hogy egy ilyen méretű város, amelynek határától mindössze hat kilométerre található a gázvezeték, ne vezesse be a földgázt. Kérte: döntsön erről városunk tanácsa, s jóváhagyás esetén a város vezetősége tegye meg a szükséges lépéseket. Az óhajt Adrian Binder számításai is alátámasztják, aki állítja: a Piskolt-Nagyszalonta-Arad magasnyomású vezetéket már eleve egy leágazással tervezték. A nagyváradi vezeték Szentjános határában csatlakozhatna a hálózathoz, s a munkálatok megkezdésétől számított harmadik évtől kezdődően 7000-7500 lakásba vezetnék be évente a gázt. Tíz év múlva az utolsó lakást is bekötnék. A földgáz bevezetésével évente 398 millió lejt takarítanánk meg. Még talán Petra Ungur prefektus idejében vetődött fel először ez a kérdés. És az akkori miniszterelnök, Petre Roman alá is írta: ám legyen Nagyváradon is földgáz, persze, ha van honnan odavezetni. Aztán hirtelen nem tudni, miért, de igen mély álom vett erőt a témán. Most próbáljuk ébresztgetni, de a gázengedély mellett most még pénzügyi gondok is felmerülhetnek pénztelen világunkban. De azért mi bízunk benne, hiszen az nem kerül semmibe: talán Nagyváradon is bevezetik a földgázt, valamikor... BX Annyi téves kijelentés hangzott el a prefektus és a megyei elnök hatásköréről, hogy megkerestükTEFAN SEREMIT, a Bihar Megyei Tanács elnökét: tisztázza a helyzetet. - Azok, akik nem ismerik a két tisztség hatáskörét, nem olvasták a helyhatósági törvényt - mondta. - A megyei tanács a megye közigazgatásával foglalkozik. Mivel választott testület, a szavazók érdekeit képviseli, és kapcsolatot tart fent más, belföldi és külföldi megyékkel. A prefektus pedig az ügyész szerepét játssza. Akárcsak a hétköznapokban. Az ember csak akkor ismeri meg, ha törvénybe ütköző dolgot követ el. A közigazgatásban a helyi és megyei tanácsok határozatait elemzi, vagyis azt, hogy a törvény szellemében születtek-e. - Papíron. És a valóságban? - A valóságban is. Persze nem tagadom, hogy többször is szóváltásra került sor, hiszen a gondolkodásmódunk különböző. De valahányszor nem jutunk közös nevezőre, rögtön felkínálom a lehetőséget: itt van szemben a törvényszék, ott majd eldöntik, kinek van igaza. Eddig még nem volt erre példa... A törvény szerint a megyei tanács és a prefektus között nem alárendeltségi, hanem együttműködési viszony van. De ennek igen nehéz megfelelni, mert egyrészt ránk bízza a megye vezetését, de másrészt előírja az együttműködést. Ezért nehéz lavírozni a cikkelyek között. Mi, bár egyetlen rendelkezés sem írja elő, a polgármesterek képzésével is foglalkozunk, hiszen a választást követő hónapokban rádöbbentünk, hogy egyes települések vezetői azt sem tudják, hogyan kell megtartani egy ülést. S mivel e téren igen sok a teendő, ütemtervet állítottunk össze, melyet más megyék már irigyelnek is tőlünk. Négy bizottságot alakítottunk, amelyek járják a megyét. Mindegyikben van egy-egy pénzügyi, szervezési, városrendezési és közigazgatási szakember. Nem büntetni vagy megróni akarunk, hanem segíteni, és felmérést készíteni. Tudatában vagyok annak, hogy sok helyen olyan polgármestereket választottak, akiknek soha nem volt közük a közigazgatáshoz. Abba pedig bele kell tanulni. Folytatása a 3. oldalon!