Bihari Napló, 1994. december (5. évfolyam, 236-255. szám)

1994-12-01 / 236. szám

_____napi pm­ítikA ­UNTOM KOMPROMISSZUMOK Alku a republikánusokkal A november 8 i "fekete kedd” óta, amikor is az időközi választá­sokon az amerikai Republikánus Párt többségbe­ jutott a törvény­hozás mindkét házában, a demok­rata párt, Clinton elnöknek jóval nehezebb a dolga. A "megizmo­sodott” ellenzék azóta a hagyomá­nyosan elnöki feladatkörnek szá­mító külpolitikába is beleszólt - ez eredményezte az utóbbi napok el­lentmondásos washingtoni híreit, már ami az USA Bosznia-politi­­ka­át illeti. Mint ismeretes, a ten­geren túli nagyhatalom korábban katonai lépésekkel és a muzulmá­nokkal szembeni fegy­verembargó feloldásával szerette volna rendez­ni a délszláv válságot, a minap azonban a diplomáciai engedmé­nyek mézesmadzagját gondolta bevetni. Washington a hét elején hajlandónak látszott elfogadni, hogy a boszniai szerbek és Szerbia között­i politikai-intézményi kap­csolat” jöjjön létre, jobban érthető­en, hogy az érdekeltek lefektessék Nagy Szerbia alapjait. Ezeket a hí­reket tegnapra az amerikaiak már cáfolták; természetesen semmi biztosíték nincs arra, hogy holnap ne cáfolják a cáfolatot... Belpolitikai síkon is zajlik a csatározás republikánusok és de­mokraták között: a képviselőház­­ban Clintonnak csak nagyon nehe­zen sikerült a GATT-egyez­mény jóváhagyását kicsikarni. A keres­kedelmi korlátok teljes leépítésé­ről intézkedő, a világ 123 országá­ra kiterjedő megállapodásnak ja­nuuár else­jén kell érvénybe lépnie, s a­ washingtoni parafálás nyomán az amerikai költségvetés mintegy 30 milliárd dolláros vámbevételről mondhat le. Az egyezményt a sze­nátusnak is jóvá kell még hagynia, ehhez, viszont a republikánusok vezérének, Robert Dole-nak is kell valamit cserébe ajánlani. Megfi­gyelők :­ci­ril Dole csak akkor áll kötélnek, ha Clinton megígéri: nem fogja vétóval meggátolni az értéktöbblet-adó csökkentését. A világ számára sem érdektelen alku kimenetelét egyelőre nem lehet megjósol",.­­ ..nev" A republikánusok szeretettel várják Clintont - csak az egyetértés létrája hiányzik lan még tisztázandó kérdés Az Európai Unió katonai szervezeteként szám­on tartott Nyugat eu­rópai Unió Parlamenti Közgyűlésének 40. ülésszaka zajlott a hét elején A párizsi tanácskozás legfőbb témája az egész kontinens biztonságát ve­szereztető délszláv válság és annak kezelhetetlensége volt. Ion Ilies­­i­unak ezt a kérdést is érintő felszólalására kedden került sor. Az elnök ismertette Románia biztonságpolitikai elveit, melyek szerint a szomszé­dos országokkal kialakítandó jó kapcsolatok érdekében fontos az együtt­működés a közép-európai, a Duna menti és a fekete-tengeri régiók álla­maival. Mindez azonban nem helyettesítheti az európai integrációt. Be­szédében az államfő újra megerősítette, hogy Romániában minden poli­tikai erő híve a demokratikus Európához való csatlakozásnak. A további­akban a parlamenti képviselők bizonyos "pontosításokat" kértek Iliescu­tól a boszniai helyzetre vonatkozó álláspontjáról, egy esetleges balkáni szövetségről, a 14. hadsereg moldáviai állomásoztatásáról. Felvilágosí­tásokat vártak abban a kérdésben­ is, hogy tulajdonképpen két román ál­lam létezik-e, s hogy I. Mihály milyen feltételekkel lehet újra román ál­lampolgár, ha most nem az. A kisebbségekről szólva Iliescu megismétel­­­­ti azt a bukaresti álláspontot, mely szerint azok alkotmányos jogai össz­hangban állnak az­ európai egyezmények által előírtakkal. A/­ ELNÖKÖT NEM LEHET H­A I­­AL­LGATNI - jelentette be H­a­atan Chebeleu szóvivő, az el­­§­ Itum­lnoki intézmény e heti saj­­pj­tótájékoztatóján. Az "alaptétel" - természetesen a már többször el­­­­ailasztott Iliescu-'99-es bizottság­i találkozó kapcsán hangzott el, mi­­­nekutána az államfő a hét elején­­ inkább Párizsban időzött, ahe­­­­lyett, hogy a mindmáig tiszt­ázat­­­­lan dei emberi eseményekkel kap­a­­csolatban feltett kérdésekre felelt­­ volna. A szóvivő azt nem említette,­­­ hogy az elnök mikor áll majd a bi­zottság tagjainak rendelkezésére. 35 MIG-VADÁSZGÉP ZU­­­­HANT LE az országban 1991­­ áprilisa óta, s a balesetek több­ig­ségében a katasztrófa a pilóta­­ hibájából következett be. E mö­­­­­gött a jelenség mögött - lega­­­­lábbis Stefan Bojan nyugalmá­ig zott tábornok, volt pilóta véle­ménye szerint - az edzés hiánya áll. Míg egy NATO-tagállamban egy harci repülő pilótája évente 200 órát tölt a levegőben, egy ro­mán pilóta átlagban húszat! In­nen egy nagy példányszámú bu­karesti napilap logikus követ­keztetése: egy háború esetén a román vadászgépek pilótái biz­tos áldozatnak számítanának. A SZOCIALIZMUS APOLO­­GETIKÁJÁT adta elő a szenátus plénuma előtt a kéthetes kínai lá­togatásból hazatért Adrian Pau­­nescu; a Szocialista Munkapárt alelnööke természetesen a Kínai Kommunista Párt meghívására járt a távol-keleti nagyhatalom fő­városában. Hazatérve Paunescu az egekig dicsérte a "kínai mo­dellt ”, s egyúttal Iliescut is meg­­kritizálta, mert az nem hajlandó azonnal átállni a Peking által ki­dolgozott gazdasági megoldások­ra. Ce­tuts­ esett egykori udvari köl­tője pozitív példaként magát a fő­be lőttet hozta fel, mint olyan poli­tikust, aki meg tudta becsülni a “világ legnagyobb népének szere­lését"... k első líra A huszadik so­káig demokratikus intézmé­nyeiről ismert Urguayban a nemrég lezajlott elnökválasz­tást Julio Sanguine ifi nyerte. A Colorado Párt vezetője volt már állami­, politikai cso­portja liberális elveket hir­det, a jóléti juttatások kiter­jesztését szorgalmazza, s ami Dél-Amerikában igen fontos: erőteljesen szemben áll a ka­tonai államvezetés gondolatá­val. Kérdés, hogy mandátu­mának lejártáig féken tudja­­­ tartani a tábornokokat, a­­kik utoljára *73-ban hajtot­tak végre államcsínyt a há­­rom­millós országban. Bihari Napló 60-80 EZER EMBER SZTRÁJKOLT kedden Belgi­umban. A vasúti, repülőtéri, postai és távközlési dolgozók akciójához a francia nyelvű rá­dió- és tévéállomások, a Vö­röskereszt, valamint a vallon is­kolák munkatársai is csatla­koztak. Az este 10-ig tartó mun­kabeszüntetés oka, hogy egyre több állami tevékenységet akar­nak magánkézbe adni. A dolgo­zók félnek az elbocsátásoktól, és ellenzik a privatizációt. AL GORE AMERIKAI ALEL­NÖK december közepén Moszkvá­ba láb­f­al, hány Csernomirgyin orosz kormányfővel a két ország­ űrkutatási és egyéb tudományos­­gazdasági együttműködéséről tár­gyaljon. , , A VILÁGKIÁLLÍTÁSOK NEMZETKÖZI IRODÁJA kül­döttségének budapesti látoga­tása alkalmából a magyar kor­mány hivatalosan is lemondta az 1996-os Expót. A párizsi székhelyű intézmény elnöke el­mondta: nincs akadálya annak, hogy Magyarország a jövőben világkiállítást rendezzen, de ez leghamarabb 2010-ben lesz le­hetséges, addig ugyanis már minden rendezvényre van je­lentkező. AZ IZRAELI KÜLÜGYMI­NISZTER kétnapi­s látogatásra Romána érkezett. Simon Peresz tárgyal az olasz vezetőkkel,­­ ma felkeresi a Vatikánt is, ahol fogad­ja őt II János Pál pápa Peresz holnap indul az olasz fő­város­ból Budapestre. A MEGSZÁLLT TERÜLE­TEKEN élő palesztinok legfőbb vezetője kijelentette, hogy addig nem tartanak választásokat az autonóm körzetekben, míg ott izraeli katonák állomásoznak. Feiszal Hu­szeini a washingtoni elvi megállapodásra hivatkozva követeli a csapatkivonást. Rabin izraeli miniszterelnök viszont attól tart, hogy a zsidó telepesek kerülnek veszélybe a hadsereg ciszjordániai visszahívása után. KSZN­SZ: diplomáciai akcióterv Múlt hét végén Marosvásárhe­lyen tanácskozott az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete, melyen jelen voltak a szövetség keretében működő pártok, platfor­mok vezetői és képviselői, vala­mint a parlamenti frakciók állandó európai küldöttségekben részt ve­vő tagjai. Az RMDSZ általános külpolitikai teendőiről való kon­zultáció során szó volt a szövetség tisztségviselői, testületei, plat­­formjai összehangolt munkájának szükségességéről. Külpolitikai szempontból is fontos lenne az au­tonómia-statútumok kidolgozása, valamint egy diplomáciai akció­terv elkészítése. Az RMDSZ Ügy­vezető Elnöksége által létrehozott információs és médiaosztály az intenz­ívebb külpolitikai tevékeny­ség kifejtéséhez is hozzájárulhat. A felszólalók hangsúlyozták: az RMDSZ-nek szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a határon túli magyarok különböző szervezetei­vel. A tanácskozáson tájékoztató hangzott el a közelmúltban lezaj­lott román-magyar szakértői meg­beszélésekről, valamint néhány RMDSZ-vezető Teodor Melesca­­nu külügyminiszterrel való talál­kozójáról. Kiemelték, hogy a ro­mán-magyar alapszerződésben feltétlenül helyt kell kapnia egy ki­sebbségi megállapodásnak. A ro­mán fél javaslataiban továbbra sem szerepelnek azok az elvek és megoldások, melyek az RMDSZ szerint a kisebbségi kérdés meg­nyugtató rendezéséhez elenged­hetetlenül szükségesek. A tanács­kozáson elemezték az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció kap­csolatait. A részvevők hangsú­lyozták, hogy az RMDSZ-nek to­vábbra is érdeke az ellenzéki párt­szövetség fenntartása. Az utóbbi időben aggasztó nyilatkozatok hangzottak el a DK egyes képvise­lői részéről az RMDSZ program­jával és koncepciójával kapcsolat­ban, ezért e kérdésben szükség lenne a konvenciós pártok állás­pontjának tisztázására. R. I két és más ámén­­ílelle slmmiét Szürke kormány semmitmon­dó jelentésének néhány sablonos tételét ismételgették a Vásároiu­­kabinet sajtókonferenciáján. E­­gyetlen cáfolhatatlan - és beismert - “érdemük”, hogy a lakosság mérhetetlen szegénységben él. A miértre is fogalmazódott lényegre tapintó válasz: a termelést kellene fokozni (amely még mindig csak 60 százaléka az 1989-es évinek!), a munkaidőt (amely a legrövidebb munkahetet jelenti Európában!) ésszerűbben kellene kihasználni. Ez az, amivel maradéktalanul egyet is érthetünk. A többi pedig részben, vagy e­­gészében mellébeszélés. Ugyanis a mérleg szinte minden vonalon negatív. Az infláció megállíthatat­lan, a jelenlegi havi 4-4,5 százalék is (amit bevallanak) jóval a kiegé­szített bérek fölé nő és így a reáljö­vedelmek csökkenését hozza ma­gával. A munkanélküliségi muta­tók is állandóan emelkednek: már a teljes lakosság 5 százaléka állás­talan, több mint egy és egynegyed millió a munkanélküli-segélyre szorulók száma, és közel félmillió már a szociális segélyt sem kapja! A lej teljesen lerongyolódott, vá­sárlóereje csekély, az ellenhatás­hoz is alig elég az úgynevezett “átlagjövedelem”. Az import még mindig nagyobb, mint az export, a dollárkölcsönöket korrupciós csa­tornákon kapják és költik el a hata­lomhoz közel állók, a külkereske­delem deficites, és tetemes álla­madósságot, közel 4 milliárd dol­lárt “tudhatunk magunkénak”. Gyakorlatilag csődöt mondott a privatizáció, látszatakciókkal kí­sérlik menteni a menthetőt, ám nyugati valutainjekciók nélkül semmi esély a kibontakozásra. Politikai téren a kabinet magá­nak tulajdonít minden sikert! Az európai felzárkózás eredményen (bár minden folyamatot az előző kormányok kezdtek el és tárgyal­tak róluk jó eséllyel) Vacaroiu a saját számlájára könyveli, a tető alá hozott államközi szerződéseket hasonlóképpen, s így eléggé sze­rénytelenül­­ idegen tollakkal ékeskedik Az összkép tehát ellentmondá­sos. Gazdasági téren végső soron (a ritka kivételektől eltekintve) az eredményképtelenség a meghatá­rozó, belpolitikában korrupció korrupciót követve provokál kibo­gozhatatlan botrányokat s némi vigasztaló eredményt csak a kül­politikai perspektívák jelentenek. Ez azonban nem a kormánystáb érdeme, része van benne az ellen­zéknek is, Romániát pedig - mely fontos geopolitikai övezetben jelent érdekszférát nagyhatalmak­nak - maga mellett szeretné tudni a jövőben a korántsem érdektelen Nyugat. Ez azonban nem Vacaro­­mék érdeme, sőt ők azok, akik a folyamatot csak fékezik tehetett­lenségükkel. Indig Ottó

Next