Bihari Napló, 1998. május (9. évfolyam, 92-116. szám)

1998-05-01 / 92. szám

Cärmäzan tanácsos kioktatta a polgármestert Akárcsak az előző két alka­lommal, Petra Cärmäzan taná­csos a tegnapi tanácsülésen is éle­sen kirohant a Nagyváradon léte­sítendő benzinkutak ellen. A vég­rehajtó testületet azzal vádolta, hogy a téma ismételt felvetésével nyomást próbál gyakorolni a ta­nácsosokra. „Nem tartom magam egy gyülevész társaság tagjának, akiknek a polgármester javaslatá­ra csak karnyújtás a feladatuk. Én is lehettem volna polgármester... Már sajnálom, hogy nem jelöltet­tem magam...” Azt is kifogásolta, hogy Mihai Sturza a 48. születés­napja alkalmából rendezett foga­dáson aláírásokat gyűjtött a taná­csosoktól a benzinkutak támo­gatása érdekében. Helyeselte, hogy a körgyűrű mentén benzin­kutakat is magukban foglaló komplexumokat létesítsenek, de szerinte csak akkor építhetne va­laki máshol is hasonlót, ha egyút­tal lakóházat is emel. „Mosolyog­hat Sturza - vezette a polgármes­ter felé -, de eddig miért nem épí­tett semmit? Senkit sem vádolok - folytatta -, de sok dolgot tudok” - majd teátrálisan azzal zárta vit­­riolos mondanivalóját, hogy aki hisz Istenben, az melléáll. Mihai Sturza válaszában hang­súlyozta, hogy a javaslat a töltőál­lomásokról nem elsősorban az ő személyes véleményét tükrözi, hanem a végrehajtó testületét. A tanácsosoknak egyébként is a szabad versenyt kellene támogat­niuk, nem úgy, mint Cormazan ta­nácsosnak. „Nem befolyásoltam senkit, de a nemzeti létesítmé­nyek pártolása nem a tákolmá­nyok védelmét jelenti, szabad utat kell engednünk a versenynek.” Vasile Pop visszautasította a Carmazan által megütött hangot, mondván: ő mindig a lelkiismere­te szerint szavaz. Kiállt a benzin­kutak mellett dr. Ritli László, Oc­­tavian Morariu pedig a szabad versengést támogatta. Szavazás­kor végül a 13 helyszínből 11-et jóváhagytak a tanácsosok, véget vetve ezzel egy kínossá váló hu­zavonának. Péter L Zoltán Az ülés megkezdésekor a polgármester átnyújtotta a város post mortem díszpolgári oklevelét Emilian Mircea Chitul édesanyjának. A fiatalember 1995-ben élete árán mentett ki két kisgyermeket a Körösből. (Al. Nitescu felvétele) NÉGY ÉVTIZED AZ ÉLVONALBAN Ünnepelt a Crisul Sportklub Mintegy kétszáz meghívott je­lenlétében ünnepi találkozóra ke­rült sor tegnap délelőtt az Ifjúsági Házban: a Nagyváradi Cafos Sport­klub megalakulásának és fennál­lásának negyvenéves évfordulóján emlékeztek meg volt és aktív spor­tolók, országos bajnokok, a város vezető személyiségei, valamint az Ifjúsági és­­ Sportminisztérium kép­viselői. Ioan Alexandrescu klubel­nök méltatta az indulás óta eltelt négy évtized eredményes, sikerek­ben gazdag munkásságát és meg­emlékezett mindazokról, akik ma már nem lehetnek itt közöttünk, de áldásos tevékenységükkel hoz­zájárultak a váradi sportélet hírne­vének öregbítéséhez. Beszámo­lónk a 4. oldalon. Sz. S­loan Pandele, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője átadja a díszes serleget és díszoklevelet a klub elnökének (Al. Nitescu felvétele) Két vasárnap között• • • Vasárnap délelőtt immár hetedízben veszi kez­detét a Varadinum-hét, mely nyolc napon át mint­egy harminc programot kínál az érdeklődőknek. Az utolsó, szerda esti egyeztetést követően kértük Varga Gábor megyei RMDSZ-elnököt, a szervező kuratórium tagját, ajánlja olvasóink figyelmébe az 1998. évi Festum Varadinumot.­­ Idén is megáll nálunk a Varadinum expressz, hogy felmutassa ennek a városnak a jellegzetes hangulatát, ismét megpróbáljon egy egészséges lokálpatriotizmust erősíteni, hogy érezzük, vall­juk, váradinak lenni nemcsak állapot, hanem adan­dó alkalommal büszkeség is. Várad 900 éves, óriási hagyományú város, a magyar kultúra egyik fel­legvára. Szellemiségét őrizve - bár idén nincsenek „csúcsrendezvények” -, több olyan programot kí­nálunk, melyekkel nem fogunk szégyent vallani. Szeretném azt sugallni a Bihari Napló minden ol­vasójának, Nagyvárad polgárainak: vegyenek részt minél nagyobb számban a rendezvényeken. Ez a hét nem egy szűk csoporté, nem az egyházak veze­tőié, nem az RMDSZ-é, nem egy szűk elité, hanem a váradi magyarságé, Nagyvárad minden lakójáé. A Varadinumról további részletek a 3. oldalon. Változik a tejtermékek ára Drágábban vásárolja fel május elsejétől a juh- és bivalytejet, a tele­­mentúrát és a tehéntejből készült sajtot a nagyváradi vajgyár. Ugyancsak mától némileg drágábban adja bizonyos termékeit. Az árakat Csejtey Pál, a beszerzési osztály vezetője ismertette la­punkkal. A tej literje zsírtartalomtól függően 3000-3500 lejbe kerül. A sa­vanyútej literjét 3500 lejért adják Egy csomag vaj 6000, egy pohár tejföl 3600 lejbe kerül. Egy kilogramm telementúra 17.400, 19.000, illetve 20.500 lejért vásárolható meg. Egy pohár joghurt ára 1900 lej, a gyümöl­csösé 2200 lej. Az Olanda sajt kilója 33.000, illetve 39.000 lejért kapható, a Poiana krémsajté 21.900 lejért. A Luso Rt. többféle édességet is gyárt. A félkilós fagylalttorta 11.200 lej, a poharas fagylalt 2300. A csomagolt, 75 milliliteres Paradiso jégkrémet 1900 lejért, a 95 milliliteres Glóriát 2100-ért, a 115 milliliteres Fantáziát 2200 lejért vehetjük meg. T.H Törvényszegést emleget a szakszervezet A megyei Társadalmi Párbeszéd Csoport tegnapi egyeztető tár­gyalása a végén már szinte vesze­kedéssé fajult. A fő téma a nagyvá­radi Helység- és Lakásgazdálkodási Vállalat privatizációja volt. A szakszervezeti vezetők fel­­hánytorgatták a jelen lévő Mihai Sturza polgármesternek és Florian Dacinnak, a Polgármesteri Hivatal titkárának, hogy megszegték az önálló ügyvitelű vállalatok privati­zációját szabályozó törvényt, és a Helyi Tanács tavaly december 15-i határozatát sem tartották be, ami­kor a Polgármesteri Hivatalnak rendelték alá a lakásgazdálkodási részlegét ahelyett, hogy önálló vál­lalatot hoztak volna létre belőle. Ioan Roman, az Országos Szak­­szervezeti Tömb megyei fiókjának titkára főleg Dacint hibáztatta, mondván, hogy az ő dolga lett vol­na őrködni a törvényesség betartá­sán, és figyelmeztetni a polgár­­mestert is a tévedésre. Azt is sérel­mezték a szakszervezeti vezetők, hogy a Helység- és Lakásgazdálko­dási Vállalat kettéosztásakor nem kérték ki a szakszervezet vélemé­nyét, pedig ezt előírja a törvény. Az alkalmazottaknak is csak egy részét tartották meg az újonnan létrehozott lakásgazdálkodási osztályon. Mihai Sturza polgármester az­zal védekezett, hogy privatizáció­val nem lehetett volna a tanács tu­lajdonában tartani ezeket a nagy értékű épületeket. A csatornázási, víz- és hőszolgáltató részleg min­dig veszteséges volt, magánosítása pedig elkerülhetetlenül a díjszabá­sok emeléséhez vezetett volna. Most a tanács egy jövedelmező részleg nyereségéből állhatja egy másik, kevésbé jövedelmezőnek a költségeit. A polgármester abban reménykedik, hogy azt a tíz hely­séggazdálkodási vállalatot, ame­lyek EBRD-kölcsönt kaptak fel­újításra, nem is fogják magáno­­sítani... Albert Ferenc Ioan Roman (középen) Florian Dacn (a bal szélen) fejére olvassa a vádakat (Nagy Tibor felvétele) mikor fhg&ík f (183)

Next