Bihari Napló, 2002. április (13. évfolyam, 76-98. szám)

2002-04-06 / 79. szám

6 Bihari Napló GAZDASÁG A pénztárgép ellen Mint ismeretes, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetsége felvállalta azoknak a kiskereskedőknek az érdekvédelmét, akik nem értenek egyet a pénztárgép kötelező hasz­nálatával a piacokon. A szerveze­ten belül meg is alakult egy ezzel az üggyel foglalkozó tagozat, a­­mely egy közleményt juttatott el az illetékesekhez, melyben kérik a jogszabály 700 milliós bevételi ér­tékhatár fölötti alkalmazását. A minisztériumok, ahová a doku­mentumot eljutatták, jelezték, hogy ez a Parlament hatásköre. A kiskereskedők elképzeléseit támo­gatják Bihar megye liberális, szo­ciáldemokrata és demokrata kép­viselői, míg a Nagy-Románia Párt helyi képviselője ellenzi azt. Az RMDSZ honatyái közölték: az áp­rilisi SZKT-ülés után hozzák nyil­vánosságra álláspontjukat, ahol felvetik a kérdést. Ami a piaci áru­sok csütörtök délelőtti spontán megmozdulását illeti, a munkál­tatói szervezet vezetőit nem értesítették erről. Dicsérik a jegybankot A Képviselőház pénzügyi bizott­ságának elnöke nagyon elégedett a Román Nemzeti Bank tevékeny­ségével. Florin Georgescu korábbi pénzügyminiszter úgy nyilatko­zott, hogy a Mugur Isarescu által vezetett intézménynek köszönhe­tő az infláció fokozatos vissza­szorítása és az ország tekintélye a nemzetközi hitelpiacokon. A bu­karesti jegybank hozzájárul a gaz­daság élénkítéséhez is, legutóbb például a kötelező banki tartalék­­ráta 22 százalékra való csökken­tésével. Ez ugyanis pénzt szabadít fel a nemzetgazdaság számára, és növeli a bankok hitelezőkedvét. Petrolsub-szindróma A legnagyobb­­ ploiesti-i kőolaj-fi­nomító is kénytelen volt a napok­ban leállni, mert nem kap több kő­olajat a Petrom országos kőolaji­pari vállalattól. Az ok ugyanaz, mint a berettyószéplaki Petrolsub esetében: az Astra tartozása a Pet­rom felé meghaladja a 600 milli­árd lejt. Emiatt a finomító tegnap­tól kénytelen volt ideiglenesen el­bocsátani alkalmazottainak 70 százalékát, ugyanis a hitelezővel folytatott tárgyalásai mindeddig nem vezettek eredményre. Támogatni a munkaadókat A csütörtöki kormányülésen mó­dosították a munkaerő-foglalkoz­­tatási jogszabályt. Az új rendelke­zések értelmében még jobban tá­mogatják azokat a vállalkozókat, akik új munkahelyeket hoznak létre. A kormány munkahely­szubvencióval és kedvezményes hitellel bátorítja azokat, akik munkahelyteremtő tevékenységbe fognak. Hitel a BCR-től Szinte a kormányüléssel egy idő­ben jelentette be a Román Keres­kedelmi Bank (BCR), hogy kedvező feltételek mellett folyósít hiteleket azoknak a kis- és közepes vállala­toknak, melyek új munkahelyeket létesítenek. A kamat évi 34,1 szá­zalék, a teljes hitelkeret összesen ezermilliárd lej. Hitelgarancia A román kormány hitelgaranciát vállalt a Nuclearelectrica cég által megkötendő hitelszerződésre. Ezt a pénzt a cernavodai atomerőmű kettes számú reaktorának befe­jezésére fogják felhasználni. Az építkezés a 2005-re tervezett áta­dásig még 639 millió dollárt fog felemészteni. Jelenleg az atomerő­mű egy reaktorral üzemel, amely Románia villamosáram-szükségle­­tének 10 százalékát biztosítja. Tavaly karácsonykor, a ter­mékvásáron standunknál meg­kérdeztük arra járó olvasóinkat, hogy mit szeretnek jobban, mit kevésbé lapunkban, és min vál­toztatnának. Ennek a felmérés­nek az eredményeit adjuk közre, a teljesség igénye nélkül, és tu­datában annak, hogy a válaszok nem tükrözik közvélemény-kuta­­tásszerű pontossággal olvasóink véleményét. A felmérés periódusában első­sorban azok válaszoltak kérdése­inkre, akik felkeresték a karácso­nyi vásárt, illetve napi útvonaluk standunk mellett vezetett el. En­nek is tudható be, hogy a válaszo­lók között az átlagosnál több a di­ák, és főleg a megyeközpont lakói adtak hangot véleményüknek. Ami a válaszolók összetételét illeti: a nemek aránya nagyjából azonos, 47,8 százalék nő, 52,2 százalék férfi. Az 1. ábrán a kor szerinti cso­portosítás található, amely azt jel­zi, hogy a megszólaltatottak több­sége középkorú. A legtöbben a 15-29 és 45-60 év közötti kor­osztály tagjai. A foglalkozás sze­rinti megoszlás (2. ábra) a munká­sok és értelmiségiek pregnáns jelen­létére utal, de a korábbi felmé­résekhez képest több vállalkozó töltötte ki nyomtatványainkat. Lé­nyegesen kevesebb a nyugdíjas korábbi válaszadók aránya, ugya­nis­­ felméréseink szerint olva­sóinknak mintegy 41 százaléka nyugdíjból él, míg most alig 27 százalék ugyanez a mutató. A ROVATOK OLVASOTTSÁGA A felmérés arra enged követ­kezteteni, hogy a napi oldalaink ol­vasottsága nő (3. ábra). A legnép­szerűbb oldalaink továbbra is a közélet rovat (Ablak), valamint a híroldal. Mindkét rovat olvasottsá­ga 62 százalék fölötti. Sokan ér­deklődnek az apróhirdetés és rek­lám iránt is. Annak köszönhetően, hogy a megszólaltatottak döntő többsége nagyváradi, kedvelt a politika és­­ a kultúra rovat (majd­nem 47 százalékos olvasottság­gal). Ezek után következik a gazda­ság, a sport, a megyejáró rovat, a sort pedig a gyászhirdetések zár­ják. A megyejáró olvasottsága, épp a fentebb említett okokból - vagyis azért, mert a megkérdezettek kö­zött elenyésző számban voltak vi­déki olvasóink - nem tekinthető re­levánsnak. Ha a rovatok olvasótáborát ele­mezzük, rájövünk arra, hogy mindegyik más rétegnek, korosz­tálynak szerez örömet. A közélet olvasói többnyire aktív­­ keresők, középkorúak, és feltűnően sok a hölgy közöttük. A megkérdezett nőnemű olvasóink 74 százaléka rendszeresen nyomon követi a he­lyi közélet történéseit.. A Politiká­nál azonos a nemek aránya, de fő­leg a 30 év fölöttiek körében nép­szerű rovat. A Gazdaság oldal ol­vasói között a férfiak vannak eny­he számbeli fölényben, foglalko­zás szerint pedig a vállalkozók és értelmiségiek rovatának mondha­tó, míg a diákok és a munkások ke­vésbé érdeklődnek iránta. A Me­gyejáró olvasói között több a nő, s a megkérdezettek közül főleg a 45 év fölöttiek böngészik rendszere­sen. A sport inkább a férfiak rova­ta: a nők 21 százaléka olvassa na­ponta a 4. oldalt a férfiak 68 száza­lékával szemben. Az erősebb nem tagjai közül is a 15-29 év, valamint a 45-60 év közötti korosztály lelkesedik a rovatért, s közöttük is sok a munkás, diák és nyugdíjas. Ezzel szemben a Kultúra oldal olvasói között több a nő: a férfi­aknak csupán 38 százaléka követi nyomon a kulturális eseményeket. Az oldal olvasói között sok az értelmiségi és a nyugdíjas, sőt a 60 év fölöttiek több mint 80 százalé­ka olvassa a Kultúrát. A rovat kü­lönben a fiatal, 30 év alatti nők kö­rében is rendkívül népszerű. A hír­oldal esetében a nemek aránya a­­zonos. Olvasottsága nagyobb a fia­tal férfiak és a középkorú és idő­sebb nők, illetve az értelmiségiek és vállalkozók körében. Apróhirdetést és reklámot főleg az aktív keresők, vállalkozók és értelmiségiek olvas­nak. A fiatal férfiak és a diákok kö­rében nem annyira népszerűek a hirdetések. A gyászhírek olvasótá­bora nagyrészt nőkből kerül ki, fér­fiak alig olvassák. Különösen a 45 év fölöttiek böngészik, és a nyugdí­jasok szinte mindig végigolvassák. Ami tetszik, és ami nem A külalakkal szemben inkább a nőknek vannak fenntartásaik, a férfiak többnyire elégedettek lapunk kinézetével. A tartalom szempont­jából ez fordított: a nők elégedet­tek, a férfiak találnak több kifogá­solnivalót. A hatvan év fölöttieknél pedig újra fordul a kocka: a férfiak helyeslik a tartalmat, a nők elége­detlenek. A lap frissességét több­nyire a fiatalok, közülük is a diá­kok marasztalják el, az idősebbek elégedettek ezzel a kérdéssel. A nyelvezetet inkább az idősebbek tartják nehezen érthetőnek. A Bi­hari Naplót a nők tárgyilagosnak tartják, a férfiak között már meg­oszlik erről a vélemény. A nyomta­tást sokan kifogásolták, főleg a fér­fiak és a fiatalabb korosztályok. Többen éltek önálló javaslattal is a jobbítás szándékával. Van, aki az apróhirdetés és reklám eltávolí­tását kéri, ami nélkül különben manapság egy lap sem élhet meg. Sokan szorgalmaznak több prog­ramajánlatot, több ifjúsági anya­got, részletesebb tévéműsort, tör­vényismertetőt, a megyei sportese­mények gyakoribb beharangozó­­ját, kritikus hangvételt, színesebb horoszkópot, hetivásár-kalendári­umot, történelmi írásokat, kön­­­nyebb keresztrejtvényeket stb. Az ötletek közül jó néhányat a ké­sőbbiekben figyelembe veszünk majd, ám azzal is tisztában va­gyunk, hogy nem tudunk olyan la­pot készíteni, amely valamennyi olvasónk minden igényét kielégíti. Králk Lóránd A Bihari Napló olvasói egy színes lapot szeretnének Olvasóink többsége színes lapra vágyik, ezt igazolja ta­valy decemberi felmérésünk. A megkérdezettek több mint 51 százalé­ka igényli a színes­ nyomtatású lapot, míg 31 százalék szerint mind­egy, hogy milyen a kivitel. Mindössze, alig 18 százalék hangoztatta fenntartásait a színes lappal szemben, s ők is valószínűleg azért, mert úgy vélik, hogy a lap így többe kerül majd. Már most ígéretet tehetünk arra, hogy a Bihari Napló hamarosan színesben, megújulva jelenik meg, valószínűsíthetően már májustól. 3. ábra A rovatok olvasottsága (százalékban) 1. ábra A megkérdezettek kor szerinti megoszlása (százalékban) 2. ábra A foglalkozás szerinti megoszlás (százalékban)

Next