Bihari Napló, 2002. április (13. évfolyam, 76-98. szám)
2002-04-06 / 79. szám
6 Bihari Napló GAZDASÁG A pénztárgép ellen Mint ismeretes, a Bihar megyei Vállalkozók Szövetsége felvállalta azoknak a kiskereskedőknek az érdekvédelmét, akik nem értenek egyet a pénztárgép kötelező használatával a piacokon. A szervezeten belül meg is alakult egy ezzel az üggyel foglalkozó tagozat, amely egy közleményt juttatott el az illetékesekhez, melyben kérik a jogszabály 700 milliós bevételi értékhatár fölötti alkalmazását. A minisztériumok, ahová a dokumentumot eljutatták, jelezték, hogy ez a Parlament hatásköre. A kiskereskedők elképzeléseit támogatják Bihar megye liberális, szociáldemokrata és demokrata képviselői, míg a Nagy-Románia Párt helyi képviselője ellenzi azt. Az RMDSZ honatyái közölték: az áprilisi SZKT-ülés után hozzák nyilvánosságra álláspontjukat, ahol felvetik a kérdést. Ami a piaci árusok csütörtök délelőtti spontán megmozdulását illeti, a munkáltatói szervezet vezetőit nem értesítették erről. Dicsérik a jegybankot A Képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke nagyon elégedett a Román Nemzeti Bank tevékenységével. Florin Georgescu korábbi pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Mugur Isarescu által vezetett intézménynek köszönhető az infláció fokozatos visszaszorítása és az ország tekintélye a nemzetközi hitelpiacokon. A bukaresti jegybank hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez is, legutóbb például a kötelező banki tartalékráta 22 százalékra való csökkentésével. Ez ugyanis pénzt szabadít fel a nemzetgazdaság számára, és növeli a bankok hitelezőkedvét. Petrolsub-szindróma A legnagyobb ploiesti-i kőolaj-finomító is kénytelen volt a napokban leállni, mert nem kap több kőolajat a Petrom országos kőolajipari vállalattól. Az ok ugyanaz, mint a berettyószéplaki Petrolsub esetében: az Astra tartozása a Petrom felé meghaladja a 600 milliárd lejt. Emiatt a finomító tegnaptól kénytelen volt ideiglenesen elbocsátani alkalmazottainak 70 százalékát, ugyanis a hitelezővel folytatott tárgyalásai mindeddig nem vezettek eredményre. Támogatni a munkaadókat A csütörtöki kormányülésen módosították a munkaerő-foglalkoztatási jogszabályt. Az új rendelkezések értelmében még jobban támogatják azokat a vállalkozókat, akik új munkahelyeket hoznak létre. A kormány munkahelyszubvencióval és kedvezményes hitellel bátorítja azokat, akik munkahelyteremtő tevékenységbe fognak. Hitel a BCR-től Szinte a kormányüléssel egy időben jelentette be a Román Kereskedelmi Bank (BCR), hogy kedvező feltételek mellett folyósít hiteleket azoknak a kis- és közepes vállalatoknak, melyek új munkahelyeket létesítenek. A kamat évi 34,1 százalék, a teljes hitelkeret összesen ezermilliárd lej. Hitelgarancia A román kormány hitelgaranciát vállalt a Nuclearelectrica cég által megkötendő hitelszerződésre. Ezt a pénzt a cernavodai atomerőmű kettes számú reaktorának befejezésére fogják felhasználni. Az építkezés a 2005-re tervezett átadásig még 639 millió dollárt fog felemészteni. Jelenleg az atomerőmű egy reaktorral üzemel, amely Románia villamosáram-szükségletének 10 százalékát biztosítja. Tavaly karácsonykor, a termékvásáron standunknál megkérdeztük arra járó olvasóinkat, hogy mit szeretnek jobban, mit kevésbé lapunkban, és min változtatnának. Ennek a felmérésnek az eredményeit adjuk közre, a teljesség igénye nélkül, és tudatában annak, hogy a válaszok nem tükrözik közvélemény-kutatásszerű pontossággal olvasóink véleményét. A felmérés periódusában elsősorban azok válaszoltak kérdéseinkre, akik felkeresték a karácsonyi vásárt, illetve napi útvonaluk standunk mellett vezetett el. Ennek is tudható be, hogy a válaszolók között az átlagosnál több a diák, és főleg a megyeközpont lakói adtak hangot véleményüknek. Ami a válaszolók összetételét illeti: a nemek aránya nagyjából azonos, 47,8 százalék nő, 52,2 százalék férfi. Az 1. ábrán a kor szerinti csoportosítás található, amely azt jelzi, hogy a megszólaltatottak többsége középkorú. A legtöbben a 15-29 és 45-60 év közötti korosztály tagjai. A foglalkozás szerinti megoszlás (2. ábra) a munkások és értelmiségiek pregnáns jelenlétére utal, de a korábbi felmérésekhez képest több vállalkozó töltötte ki nyomtatványainkat. Lényegesen kevesebb a nyugdíjas korábbi válaszadók aránya, ugyanis felméréseink szerint olvasóinknak mintegy 41 százaléka nyugdíjból él, míg most alig 27 százalék ugyanez a mutató. A ROVATOK OLVASOTTSÁGA A felmérés arra enged következteteni, hogy a napi oldalaink olvasottsága nő (3. ábra). A legnépszerűbb oldalaink továbbra is a közélet rovat (Ablak), valamint a híroldal. Mindkét rovat olvasottsága 62 százalék fölötti. Sokan érdeklődnek az apróhirdetés és reklám iránt is. Annak köszönhetően, hogy a megszólaltatottak döntő többsége nagyváradi, kedvelt a politika és a kultúra rovat (majdnem 47 százalékos olvasottsággal). Ezek után következik a gazdaság, a sport, a megyejáró rovat, a sort pedig a gyászhirdetések zárják. A megyejáró olvasottsága, épp a fentebb említett okokból - vagyis azért, mert a megkérdezettek között elenyésző számban voltak vidéki olvasóink - nem tekinthető relevánsnak. Ha a rovatok olvasótáborát elemezzük, rájövünk arra, hogy mindegyik más rétegnek, korosztálynak szerez örömet. A közélet olvasói többnyire aktív keresők, középkorúak, és feltűnően sok a hölgy közöttük. A megkérdezett nőnemű olvasóink 74 százaléka rendszeresen nyomon követi a helyi közélet történéseit.. A Politikánál azonos a nemek aránya, de főleg a 30 év fölöttiek körében népszerű rovat. A Gazdaság oldal olvasói között a férfiak vannak enyhe számbeli fölényben, foglalkozás szerint pedig a vállalkozók és értelmiségiek rovatának mondható, míg a diákok és a munkások kevésbé érdeklődnek iránta. A Megyejáró olvasói között több a nő, s a megkérdezettek közül főleg a 45 év fölöttiek böngészik rendszeresen. A sport inkább a férfiak rovata: a nők 21 százaléka olvassa naponta a 4. oldalt a férfiak 68 százalékával szemben. Az erősebb nem tagjai közül is a 15-29 év, valamint a 45-60 év közötti korosztály lelkesedik a rovatért, s közöttük is sok a munkás, diák és nyugdíjas. Ezzel szemben a Kultúra oldal olvasói között több a nő: a férfiaknak csupán 38 százaléka követi nyomon a kulturális eseményeket. Az oldal olvasói között sok az értelmiségi és a nyugdíjas, sőt a 60 év fölöttiek több mint 80 százaléka olvassa a Kultúrát. A rovat különben a fiatal, 30 év alatti nők körében is rendkívül népszerű. A híroldal esetében a nemek aránya azonos. Olvasottsága nagyobb a fiatal férfiak és a középkorú és idősebb nők, illetve az értelmiségiek és vállalkozók körében. Apróhirdetést és reklámot főleg az aktív keresők, vállalkozók és értelmiségiek olvasnak. A fiatal férfiak és a diákok körében nem annyira népszerűek a hirdetések. A gyászhírek olvasótábora nagyrészt nőkből kerül ki, férfiak alig olvassák. Különösen a 45 év fölöttiek böngészik, és a nyugdíjasok szinte mindig végigolvassák. Ami tetszik, és ami nem A külalakkal szemben inkább a nőknek vannak fenntartásaik, a férfiak többnyire elégedettek lapunk kinézetével. A tartalom szempontjából ez fordított: a nők elégedettek, a férfiak találnak több kifogásolnivalót. A hatvan év fölöttieknél pedig újra fordul a kocka: a férfiak helyeslik a tartalmat, a nők elégedetlenek. A lap frissességét többnyire a fiatalok, közülük is a diákok marasztalják el, az idősebbek elégedettek ezzel a kérdéssel. A nyelvezetet inkább az idősebbek tartják nehezen érthetőnek. A Bihari Naplót a nők tárgyilagosnak tartják, a férfiak között már megoszlik erről a vélemény. A nyomtatást sokan kifogásolták, főleg a férfiak és a fiatalabb korosztályok. Többen éltek önálló javaslattal is a jobbítás szándékával. Van, aki az apróhirdetés és reklám eltávolítását kéri, ami nélkül különben manapság egy lap sem élhet meg. Sokan szorgalmaznak több programajánlatot, több ifjúsági anyagot, részletesebb tévéműsort, törvényismertetőt, a megyei sportesemények gyakoribb beharangozóját, kritikus hangvételt, színesebb horoszkópot, hetivásár-kalendáriumot, történelmi írásokat, könnyebb keresztrejtvényeket stb. Az ötletek közül jó néhányat a későbbiekben figyelembe veszünk majd, ám azzal is tisztában vagyunk, hogy nem tudunk olyan lapot készíteni, amely valamennyi olvasónk minden igényét kielégíti. Králk Lóránd A Bihari Napló olvasói egy színes lapot szeretnének Olvasóink többsége színes lapra vágyik, ezt igazolja tavaly decemberi felmérésünk. A megkérdezettek több mint 51 százaléka igényli a színes nyomtatású lapot, míg 31 százalék szerint mindegy, hogy milyen a kivitel. Mindössze, alig 18 százalék hangoztatta fenntartásait a színes lappal szemben, s ők is valószínűleg azért, mert úgy vélik, hogy a lap így többe kerül majd. Már most ígéretet tehetünk arra, hogy a Bihari Napló hamarosan színesben, megújulva jelenik meg, valószínűsíthetően már májustól. 3. ábra A rovatok olvasottsága (százalékban) 1. ábra A megkérdezettek kor szerinti megoszlása (százalékban) 2. ábra A foglalkozás szerinti megoszlás (százalékban)