Bihari Napló, 2006. január (17. évfolyam, 2-25. szám)

2006-01-24 / 19. szám

Fotó: Alexandru Nitescu ß## KULTÚJKA .......’NAPLÓ......... Szellemi örökségünk kincsei A Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat lezárásaként vasárnap este ünnepi beszédek hang­zottak el a színházban. Az egyik szónok dr.Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke volt. Ciucur L. Antonius Az egybegyűlteket honfitársa­inak nevező dr. Szili Katalin ki­fejtette: a magyar kultúra meg­ünneplésének nem is lehetett volna méltóbb helyszínt talál­ni Nagyváradnál, annál a vá­rosnál, amely oly sok emléket és személyiséget adott az egye­temes kultúrának. Fontos meg­emlékezni a szellemi javakról, mivel ezek abroncsként fogják össze megosztott nemzetünket. Január 22-ét is az teszi ünnep­pé, hogy általa is erősödik nem­zeti identitásunk, az anyaor­szágban és a határokon túl egy­aránt. Jó érzés arra gondolni, milyen sok egyetemes értéket adtunk a világnak, és nem sza­bad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a vészterhes idők­ben a kultúra volt az egyetlen összetartó ereje széttaglalt nem­zetünknek. A Magyar Országgyűlés el­nöke hangsúlyozta: számunkra a kultúra és a nyelv a túlélés parancsát jelenti. Amikor kul­túránkról és nyelvünkről van szó, még a politika harsonái­nak is el kell némulniuk, mi­vel mindenki fejet kell hajtson szellemi örökségünk előtt. Te­hetséges nemzet a magyar, tisz­telettel és büszkeséggel kell gondolnunk azokra, akik hoz­zájárultak ahhoz, hogy hírne­vünk legyen a világban, elis­meréssel kell gondolnunk a kultúra neves és névtelen nap­számosaira. Ők azok, akiknek igazi főhajtás jár, bennük bíz­hatunk a legjobban, amikor magyarságunkról van szó. Asszimiláció elleni páncél Szili Katalin figyelmeztetett: tisztában kell lennünk azzal, milyen felelősséggel jár kultú­ránknak, az „asszimiláció elle­ni páncélnak” az ápolása. Mu­tassunk példát azzal, hogy büsz­kén vállaljuk nemzetünket és közkinccsé tesszük értékein­ket. Magyarságtudatunknak és nemzeti értékeinknek a gondo­zása nem csupán alkotmányos, de szívbeli kötelességünk is. Felelősséggel jár kultúránk ápolása, közölte Szili Katalin Elismerés Díszoklevélben részesült amatőr színjátszó körök megszervezése, hagyomány­­őrző szerepe és vegyes kó­rus felállítása okán a mar­­gittai Horváth János Tár­saság, a díjat Szőke Ferenc elnök vette át. Emlékkönyv összeállítása, jellemessége és konferenciaszervezői te­vékenysége miatt díszok­levelet kapott Pásztai Ot­tó, a Premontrei Öregdiá­kok Egyesületének elnö­ke. A Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületé­nek nevében Szombati Gil­­le Ottó elnök vette át a dísz­oklevelet, melyet az egye­sület a nyugdíjasélet fel­pezsdítése, a tudományos érdeklődés felkeltése, a Kíváncsiak Akadémiájá­nak megszervezése miatt kapott. Hegyközcsatár kul­turális élete fellendítésé­nek köszönhetően Sztanko­­vics Gyula kultúrreferens is a díjazottak között volt, akárcsak az Erdélyi Kár­pát Egyesület Bihar me­gyei osztálya, a honisme­reti táborok és előadások megszervezésének és mű­emlékvédő tevékenységé­nek betudhatóan. A díjat Újvárosi Tibor alelnök vet­te át. Életműdíjat ketten kaptak: Implon Irén ripor­ter, közíró, szerkesztő, pub­licista, művészeti rovatok szerkesztője és Tolnay Ti­bor festőművész. A Magyar Kultúráért Díjak A Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat befejezéseként vasár­nap este átadták a Magyar Kultúráért Díjakat a színházban. Ciucur L. Antonius Három kategóriában összesen tíz díjazott volt. Ők Kiss Sán­dortól, a Bihar megyei RMDSZ elnökétől vették át munkájuk elismerésének jutalmát. El­sőként Dukrét Géza tanár, hely­­történész vehetett át emlékpla­kettet, több mint négyszáz ta­nulmányának, a honismereti táborok megszervezésének, a Partiumi és Bánsági Műem­lékvédő és Emlékhely Bizott­ságban kifejtett tevékenységé­nek köszönhetően. Hajas Já­nos, a Pro Rév Egyesület elnö­ke a vidéki civil szervezetben kifejtett tevékenysége, a népi hagyományok megőrzéséhez való hozzájárulása, a révi faze­kasság támogatása, színjátszó csoport felkarolása, szavalóver­senyek megszervezése miatt vehetett át emlékplakettet, a­­kárcsak Szilágyi Aladár köz­író, akit publicisztikái, riport­­sorozatai és kisebbségekről szó­ló tanulmányai miatt illettek elismeréssel. A gálaest kezdeteként a színházat zsúfolásig megtöltő közönség elénekelte a Himnuszt „Együtt tart minket nyelvünk és kultúránk" A magyar kultúra ünnepe ezeréves győzelmünk ünnepe, a magyar nyelv és kultúra megnyerte számunkra a jövendőt, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a színházban elmondott beszédében. Ciucur­a Antonius Markó Béla miniszterelnök-he­lyettes emlékeztette az egybe­gyűlteket: a magyar nemzetnek sok neves évfordulója és ünne­pe van, de az ezekhez a dátu­mokhoz kötődő események ál­talában vereséggel végződtek, a megemlékezéseken keserű szájízzel gondolunk arra, mi lett volna, ha forradalmainkat és szabadságharcainkat nem fojtják vérbe. Mindezek ellené­re azonban ezer év múltán is itt vagyunk, mert a magyar nyelv és kultúra megnyerte szá­munkra a jövendőt. Ahányszor vereséget szenvedtek királya­ink, hadvezéreink és politiku­saink, annyiszor győzött a ma­gyar nyelv és kultúra. Az RMDSZ elnöke rávilágított: a magyar kultúra ünnepe ezer­éves győzelmünk ünnepe, győz­tes nemzet vagyunk, mivel együtt tart minket nyelvünk és kultú­ránk, segítségükkel feldarabolt­­ságunk és szétszabdaltságunk ellenére is megértjük egymást. Az összetartó erő Mindig tisztelettel kell fejet hajtanunk tudósaink, művésze­ink és költőink emléke előtt, arra kell gondolnunk: a jövő­ben is ők lesznek nemzetünk megtartó erői. Az államminisz­ter hangsúlyozta: a Partium a , , Arany Jánosnak, J . Bartók Bélának, A­­dy Endrének vagy Kölcsey Ferencnek nem kellene kérnie a kettős állampolgárságot, mert ők vitték és viszik to­vább a magyar nemze­­tet . A Markó Béla miniszter­elnök-helyettes magyar kultúra gyöngysora, amikor itt vagyunk, a magyar nyelv gyémántbányájában va­gyunk. Arany Jánosnak, Bar­tók Bélának, Ady Endrének vagy Kölcsey Ferencnek, illet­ve még sokaknak nem kellene kérniük a kettős állampolgár­ságot, mert ők vitték és viszik tovább a magyar nemzetet. Tudnunk kell: nélkülük nem volt és nem is lesz magyar nyelv, a magyar kultúra nem­hogy szegényebb lenne, de nem is létezne. Hamarosan csatlakozunk az Európai Unióhoz, fellélegezhe­tünk, talán több lesz a demok­rácia, vagy gazdagabbak le­szünk, egyre azonban ügyel­nünk kell: a kultúránkat és nyelvünket nekünk az új hely­zetben is meg kell tartanunk, mert csak ezek fognak megtar­tani minket. Számunkra ez egy nagy esély, hogy együtt le­gyünk és hogy erősítsük iden­titásunkat, fogalmazott Markó Béla. Markó Béla államminiszter 2006. január 24., kedd GrÁTAMŰ&GH Kulturális díj. A Magyar Kultúra Ünnepe alkalmából a színházban zajlott va­sárnap esti gálarendezvényen Szilágyi Ala­dár közíró is emlékplakettet vehetett át Kiss Sándortól, a Bihar megyei RMDSZ elnökétől. Szilágyi Aladár, a Bihari Napló volt munka­­társa publicisztikáinak, riportjainak, a kisebb­ségekről szóló írásainak betudhatóan része­sült az elismerésben. Emlékplakett. A vasárnap este a színházban megtartott, a Magyar Kultúra Ünnepe alkalmából szervezett rendezvényen a Magyar Kultúráért Díjakat is kiosztották. Emlékplakettet vihetett haza Dukrét Géza ta­nár, helytörténész többek közt több mint négyszáz tanulmányának, honismereti tábo­rok megszervezésének és a PBMEB kereté­ben végzett tevékenységének köszönhetően. Elismerés: Hasas János, a Pro Rév Egyesület elnöke egyike volt ama három sze­mélyiségnek, aki a Magyar Kultúráért Díjat vehette át a Magyar Kultúra Ünnepe alkal­mából megszervezett vasárnap esti gálaren­dezvényen. Az emlékplakettet a hagyomány­­őrzés és a műemlékvédelem terén kifejtett aktivitásáért, illetve a vidéki civil szervezet­ben kifejtett tevékenységéért kapta. Köszöntő. A Magyar Kultúra Ünne­pe alkalmából rendezett vasárnap esti rendez­vényen Lakatos Péter képviselő, a Partium Alapítvány elnöke köszöntötte a színházban egybegyűlteket. A Himnusz első szakaszára utalva kijelentette: az EU-s csatlakozást megelőző évben, talán az elmúlt tizenöt esz­tendőben jobban, mint bármikor, a romániai magyarságnak áldásra, jókedvre, bőségre és védő harcra van szüksége. I f í

Next