Fáklya, 1948. február (3. évfolyam, 28-50. szám)

1948-02-04 / 28. szám

Hegte siti!! a stylSgpiii­iszterhelyettesek­ londoni tanácskozása A német szakszervezetek állást foglaltak a Szakszervezeti Világszövetség mellett Az amerikai költségvetés 39 százalékát hadikiadásokra fordítják . Az imperializmus elleni harc egyik legfontosabb része az imp­erialiisták poétikai üze­tjeinek és gazdasági manővereinek a szakadatlan leleplezése. Sztálin megmondotta nyomban Churchill első szovjetellenes kirohanása után (a fultoni hírhedt beszédet követően), hogy a háborús uszítókat kí­méletlenül le kell leplezni — tekintet nélkül arra, hogy kiről van szó. A leleptetések eddig már na­­gyon sok tekintetben keresztülhúzták az imponáltak számításait, annál is inkább, mert már a leg­különfélébb módon érvényesülnek: nemzetközi értekezleteken, sajt­óban és a nagy nyilvánosság előtti széleskörű ismertetések által. A leleplezések láncolatához csatlakoznak napok óta a Szovjetunió kormánya által bejelentett titakozások, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy megenged­hetetlen a nemzetközi megállapo­­dások kijátszása és nem lehet átlátszó kibúvók mögé rejteni az imperialista terjeszkedői célokat.­­Tiltakozott a Szovjetunió az olasz békeszerződés megsértése ellen, ami amerikai hajóknak az olasz­­országi kikötőkbe való bejut­tatásával történt. Felhívta a Szovjetunió az amerikai kormány figyel­­mét arra is, hogy a volt olasz gyarmatokon jogellenes az amerikai repülőtér építése, tekintve, hogy ezeknek a gyarmatoknak a tulaj­donjogi kérdését még egyáltalán nem rendezték. A szovjet kor­­mány jegyzéket nyújtott át legut­óbb az iráni kormánynak, amely utat engedett az amerikai kato­­nai befolyás érvényesülésének az országban. S végül ugyancsak e napokban történt, hogy a ber­­lni szövetséges ellenőrző bizottság ülésén a szovjet megbízott szót emelt 206 szovjet állampolgárnak az amerikai megszállási övezetben foganatosított bebörtönzése ellen. Újabb bizonyítékai mindezek a tiltakozások annak a tények, hogy a Szovjetunió kitartó éber­­séggel őrködik a béke ügyén és nem gyakorolnak reá hatást sem a megfélemlítési és sem a meg­­tévesztési kísérletek. Imeiswmak a ky_gaam!!!!szierli0lya!tes0!g A német szakszervezetek is a Szakszervezeti Világ­szövetség egysége mellett tettek hitet Az angol fővárosban megkez­dődött a nagyhatalmak külü­gy­­miniszterhelyetteseinek a­z érte­­kezlete, amelynek tárgysorozatán Az angol jobboldali szociál­­demokrácia részéről a Szakszer­vezeti Világszövetség ellen kiin­­dult merénylettervet már számos ország szakszervezeti szövetsége A moszkvai rádió részletesen magyarázta a Szovjetunió 1948. évi költségvetésének a jellegét, összehasonlítva azt az Egyesült Állam­ok költségvetésével. A Szov­jetunió költségvetésének kéthar­­madrésze gazdasági és kulturális célú, míg Inm­an elnök legutóbbi kongresszusi üzenete szerint az USA költségvetésének 79 száza­­léka „a háborúval és annak kö­­vetkezményeivel (!) függ össze. Ezenkívül mialatt a Szovjetunió kiadásainak most már csak 17 százalékát fordítják honvédelmii célokra, az alatt az amerikai költségvetéséből nyílt bevallás sze­­rint harminc százalékot fordít a­ n­au hadi kiadásokra. Köztulz hmá­ Bú azonban, hogy ennél sokkal többet követel az amerikai fegy­­verkezési politika. KÖZIGAZGATÁSI FEJET­­LENSÉG GÖRÖGORSZÁG­BAN. A „Newyork Herald“ című lap ismét­teli a Görögországban tel­­jesen elfajult bürokratikus álla­potokat. Egyedül Athénben 80 ezer főnyi köztisztvis­elő lézeng a különböző hivatalokban, amelyek féltékenyen, szántszándékkal gá­tolják egymás munkáját. Az Athénben összetorlódott mene­külteknek például elsősorban azért nem juttatnak ére­met, ele még egy pokrócot sem, mert egyik hivatal elvitatja a másik jogosultságát arra, hogy id­én ki­utalást eszközöljön. IRAK VÉGLEG SZEMBE­­FORDULT A LONDONBAN KÖTÖTT SZERZŐDÉSSEL. Az iraki kormány bukása után nagy érdeklődéssel várta a világ közvéleménye az új iraki kor­­mány magatartását a Londonban megkötött szerződésre nézve. Iartottól: ugyanis attól, hogy a brit imperialisták meg's negl­­ iál­ják 02 új kormány b’.elv.'. o­ása. K& a Wodját. azonban Az 4S mélyen elítélte. Jelentőségteljes újabb: n a tiltakozássorozatban a hétmillió tagot számláló német szakszervezetek állásfogWása a Világszövetség mellett. A német­­ kétféle költségvetés iraki kormány álláspontja is tel­­jesen elutasítóan alakul. Erre le­­het már következtetni a szerző­­déskötés felülvizsgálására kikül­­dött miniszterközi bizottság je. «’a s­zervezetek ebben a felhívás­­b­an kihangsúlyozzák egyúttal a reakció elleni harc nagy fontos­ságát. lentéséből, amely úgy szól, hogy határozottan vissza kell utasí­tani a szerződést. Ez az állásfog­­lalás fokozza a bevini politika súlyos kudarcát, a vert olasz gyarmatok kérdése is az értekezletre a vol­t Olasz­­szerepel. Szovjet javaslatra meg­­y Szomáli és Brit.Szomáli natárkét­­hívják Olaszország megbízottját­­ désének a megtárgyalásához. A béke, a demokrácia, a szocializmus hadseregei hatalmasak — mondotta Pimitron­ — a Bolgár Hazafias Arcvonal második kongresszusán A Bolgár Hazafias Arcvonal második kongresszuisa hétfőn­ reggel nyílt meg ünnepélyes­ ke­retek­­ között. A kon­gresszuson­­ megjelentek a baráti országok­­ kiküldőit­­ is. A kongreasaus , megnyitó napján Gjortji Rimi­­trofi, a Hazafias Arc­vonal el­nöke, a Bolgár Népi Köztársa­ság miniszterelnöke nagyhatású beszéd­et mondott. Rendkívül éks szavakkal em­lékezett meg az amerikai impe­­rialite­tákról, akik a jaltai és potsdami szerződést már meg­­kötésük napján megszegték és ma minden erejükkel a népek szabadságának eltiprására tö­rekszenek. Begittt Churchill fegyverhordozójának nyilvání­totta, mert megbízóival együtt mindent elkövet a reakció­­rendszerek és mozgalmak támo­gatására és különböző országokban új for­mában akarja életrakelteni a­ némái imperialijim­at és í. s 2! mást, mint a nemzeti!ön j re­akció rohamosztagát. A továbbiakban DerEtroff rá , ntujn­tott ajk.A. hogy beatonser­­­ződések megkötésekor Bulgáriá­ra iga­z isságtalan és elviiselhetet­­len terheket raktak az imperia­listák megbízottai és csak a Szovjetuuniónak és más baráti országoknak köszönhette hogy meghiúsították a nagy görög so­­viniszták tüzej­vésait, akik el akarták foglalni Bulgária egy­ részét. Az Egyesült Államok és Anglia nem vették figyelembe, hogy Bulgária 1941 szeptember 9-e óta aktív rétet vett a fel­szabadító háborúban és az Egye­­sült Nemzetek Szövetségének ülésén megakadályozta Bulgá­ria felvételét. A továbbiakban Dimitroff a job­blolali szociáldemokraták árulásait domborította ki, majd a világnak keletre és nyugatra osztásával kapcsolatos híreket DLmltroff a következő szavak­kal kommentálta:­­*­ Vannak, akik­ azt hiszik,­ hogy Kelet- és Nyugateurópa­i kettészakadásáról van szó. Ez súlyos tévedés. A világ ketté­­hntásét nyugatra és keletre azok b'rrják, ck k egy uyu . , biokkot «karnak m,CA2Ä ter­vezni, az imperializmus és a reakció blokkját a tartós és demokratikus béke világával szemben. A béke és demokrácia táborá­nak erejét elemezve, a bolgár miniszterelnök kifejtette, hogy a béke, a demokrácia, a szo­­cializmus seregei hatalmasak. Ha összefognak, úgy az újfajta imperializmus és támadása teljes vereséget szenved. És a kilenc kommunista párt nyilatkozata mutatja, hogy ezek az erők összefognak. Dimitroff ezután Bulgária külpolitikájáról b­eszéütt, amely­nek célja együttműködni min­den demokratikus és szabadság­szerető néppel. Nyomatékosan hangsúyozta hogy nem akarnak semm­iféle keleti blokkot felállítani, aho­­gyan­ azt azok állítják, akik nyugati tömb megalakitásán fáradoznak. Beszéde végen Dimitroff a Hazafkz- Arcvon­al b­elpolitiziiti f­eladatai­t­aorolta fel, t Árus a frankleértékelés mögött van Ha valaki még állóképesnek és rendszeresnek hitte az imperialisták különféle tetteit, terveit, az a ta­nulságok halmazával okulhat még az olyan másodrendűnek tűnő je­­lenségből is, mint amilyen pl. a napok óta előtérbe került frank­­leértékelési ügy. Pontosan egy nappal azután rob­bant ki váratlanul ez az ügy, miu­tán Bevin előrukkolt a „nyugati szövetség“ új tervével és máris elegendő volt egymagában a frank leértékelése körüli angol-francia vita ahhoz, hogy bizonyos fokig zavart vigyen be a két vezető nyugateurópai országnak, Francia­­országnak és Angliának, a viszo­nyába. Egy ilyen „mellékes“ ügy arra is elegendő volt egyúttal, hogy megrendítse Franciaország­­ban a csak nemrégen megszületett „harmadik erő“ elvét, mert nyom­ban felszínre hozta a kormánykoa­líció egész összetákolt voltát. S most nézzük meg kissé, hogy mi is történt a Schumarn Blum­félt berkekben, ami ennyire felfedhette a belső és külső szövetségek mély repedéseit. A francia kormány az infláció megállítására „stabilizációt ” ígért­­ most és egyúttal a pénz új érté­kelési módjával elő akarta mozdí­­tani Franciaország kivitelének a fokozását. De kinek a kárára akar­­ja a kormány a kivitelt fokozni? Nem az Egyesült Államok rová­sára, amellyel szemben már elvál­lalta a teljes függést, hanem An­glia hátrányára, amely hónapok óta elkeseredett harcot folytat ex­­portjának a növeléséért, amit az angol vezetőkörök Angim súlyos gazdasági helyzete megjavításának egyedüli kiírtjául tekintenek. Be a SchumanJcormány nemcsak a francia kiviteli érdekeket vette tekintetbe ennél az intézkedésnél, hanem Anglián ütve egyet, termé­szetesen nagy szívességet tett az amerikai monopolköröknek, akik nem nézik jó szemmel az angol ex­port növekedését. Gyakorlatilag a következőkre határozta el magát a Schuman kor­­­­mány: A dollár hivatalos árfolya­mát felemelte 120 frankról 20 frankra, önként vállalta tehát, hogy nyolcvan százalékkal maga­­sabb árat fog fizetni ezentúl min­­den Amerikából érkező áruért. Másrészt szabad utat nyitott ezzel az árfolyamemeléssel az USA fram­ciaországi tőkebevitelének (köl­csönkihelyezéseinek és üzleti be­­fektetéseinek). A hivatalos árfolyamon kivüd, a dollár számára szabad árfolyamot is megállapított a francia kor­­mány. Ezt azonban nem cselekedte a fonttal kapcsolatban. Az angol fontsterling kötött forgalomban maradt és hivatalos árfolyamát sem emelték fel. Tehát a fonttal minden maradt régiben, mict a dol­lár óriási előnyökhöz jutott. De ez még nem minden. A Schuman kormány ugyanis azt tette még, hogy egy másik idegen valuta szá­mára is engedélyezett szabad for­­galmat, nehogy az legyen a lát­sza­t, hogy minden vonaton csak a dollárérdekeknek hódolt. Ez a m­<­­sik valuta: a portugál escudo. Vi­szont ez az escudo nem valami­lyen mellékes pénznem, hanem egyike azoknak a fontos európai valutáknak, amelyek szorosan a fontsterlinghez kapcsolódnak. Ha tehát az escudo szabad­ for­galomba kerül, a fontsterling pe­dig nem, akkor ezen keresztül sú­lyos támadás éri és esetleg meg­­­rendítheti az egész fontsterling­ rendszert. Ezenkívül a francia-angol ellen­tétek olyan vonatkozásban is érvé­nyesülnek, hogy a francia export­­őrök ezentúl súlyos károkat okoz­nak az angol kivitelnek. Ugyanis a francia külkereskedelemnek az áll most már fokozottabban érde­­kében, hogy a kivitelt és behoza­ta­lt dollár ellenében bonyolítsa le mert hiszen a dollárt az exportőr eladhatja magasabb áron a szabad piacon, míg a font tekintetébe kötve marad a hivatalos árfolyam­hoz. Mindezeknek a számításoknak­ az az előfeltétele azonban, hogy a francia kormány — a dollár árfo­­lyamának a felemelése dacára — képes legyen fenntartani eddig­­ belső piaci árait. Előrelátható azon­­ban és máris tapasztalható, hogy­ ezzel az egész trükk-politikával a további drágulásnak, tehát az in­flációnak, nyitott utat a Schuman kormány. Messze vezetnének a következte­­tések, ha a francia intézkedései egyéb kihatásait is sorra akarnánk venni A legfőbb tanulság ismét az, hogy ime keresztül-kasul mi­lyen szövevényes zsiványmódsze­rek érvényesülnek az imperialis­ táboron belül egymás kijátszásán és hogy mennyire mindig csak a nép vártaira raknak újabb és újabb terheket. Az utóbbi hónapok folya­mán leplezetlenül a tömegek érde­keire tört már az osztrák és leg­újabban a francia pénzügyi re­form. Hol állanak ezek a pé­nz­ügyi merényletek azoktól a való­ban pénzügyi reformoktól, amelye­ket gondosan a nép javára ugyan csak e hónapokban léptettek élet­be a Szovjetunióban vagy nálunk Romániában! V. Egy évre ítélték Szalonta volt jegyzőjét A törvényszék III. szektájá­nak Literat—Gárdán szabotál­t tanácsa egy évi bör­tönre ítél­e Szalonta volt jegyzőjét, Balom Dumitrut, mert a pénzt­ •■ [UNK].'ős alkalmával 89 millió .ej­­­t a saját pénzéből a V-a • .... ja ^engáhGK .

Next