Fáklya, 1948. április (3. évfolyam, 76-100. szám)

1948-04-01 / 76. szám

Vidéki ponfilmesek kötelesek változatlanul pamutárut is kiszolgálni Bukarest, március 31. (Agerpres). Az irányított termékeket szétosztó állami kereskedelmi társaság ér­tesíti a vidéki üzleteket, hogy az a rendelkezés, mely szerint a régi pont­kartellekra nem szolgáltatnak ki pamutárut, csak a fővárosi ősietekre vonatkozik. Az ország többi részén pamut­áruk eladása az eddigi fel­tételek mellett tovább folyik. Jelen rendelkezés be nem tartását az árukiszolgáltatás megtagadásának mi­nősítik és a vonatkozó törvény alapján büntetik. M/­GY/\R NÉPI SZÖVETSÉG szombaton, április 3-án, este fél 9-kor Primadonna parádé utána mi a Visinszky­ utca 27. számú központi székház termeiben Fellépnek: Dán Kató, Dukász Anna, Peggy Grey, Keresztes Kató, Kovács Irén, Máiké Magda, Szabó Sándor­né, Szokolly Zsuzsi, Szögi Arany, Tóth- Kovács Ilonka, Vadász Éva, dr. Adorján András Balogh László, Cseke Sándor, Gulácsy Albert, Halász Géza, Kiss István, Luczay Károly, Matolcsy Zoltán, Mauthner Ödön, Palotás Imre, Sándor Bandi, Sarlai Imre, dr. Selmeczy János, Simon György, Tanay Emil és a Magyar Színház zenekara. Nyíló­ csárdás. Hideg­ és meleg büffé. Kitűnő italok. Jegyelővétel: HELICON könyvkereskedés (Sztálin-tér), HORVÁTH K­ÁROLY textilkereskedés (IV.exandri-Zöldfa-u. 8.) JÁKAB IMRE műszerész (Kossuth-u.J és a MNSz. irodájában. 1437 Kétszáz nagyváradi munkást nyaraltat a i­icísígön­# az idén a Püspök és Félix-fürdőkben Nemcsak az Alkotm­ányter­vezet idevonatkozó szja]r3sza, — mely biztosítja a munkásság­nak a pihenéshez való jogát, de « hirtelenül ránkköszöntő tue» leg tavaszi idő is a figyelmün­ket a két Várad melletti fürdő felé irányítja. Milyen is lesz az idén az élet a­­ két fürdőben, hogyan teljesíti majd azt a fel­adatát, amit a munkásság üdü­lésével és gyógyításával kap­csolatban természetszerűen vál­lalnia kell? Ki nem emlékszik arra, ho­­gyan találta a felszabadulás a fürdőinket? A pusztulás szörnyű képe fogadta elvtár­sainkat, kik elő­ször mentek ki körülnézni a fürdőbe s a felszabadulás után máris arra gondoltak, hogy ezt e két fürdőt a munkásság üdü­lésére és gyógyulásául kell be­állítani. A szállodák minden berendezés nélkül, az ablakok, ajtók letépve és a virágágyak feldúlva maradtak a nagy csa­ta után, alig emlékeztetett va­lami is az egykori fürdői­é­ lyekre. Elvtársiunk nem veszí­tették el a fejüket. A Püspök­fürdőt a Szakszervezeti Tanács , a Fétisét pedig a Népvéde­­lem vette kezelésbe. A Szakszervezeti Tanács rö­vid idő alatt csodát művelt a Püspökfürdő voli tengerében. Az István szálló harminchat szobáját teljesen rendbehozták, bebútorozták. Az Erzsébet szál­lodát teljes egészében rendbe­ tették és a Polgári meg a Vik­tor szállókat ötven százalékig hitték lakhatóvá már az első évben. Ugyancsak felszerelték a gép­házakat, vagy a fedett fürdőben mint a hullámban. 1946-ban jelentkezett a T­e­­tegsegélyző Pénztár a Szak­szervezeti Tanácsnál és megál­lapodást kötött a munkások nyaralta­tására. Kétszázhúsz munkást helyeztek el a fürdő­ben, akik először életükben ju­­to­ttak hozzá, hogy szabadság­ idejüket fürdőn tölthessék. 1941-ben százötven Dermata mán­kás és száz Carmen gyári dolgozó talált gyógyulást és pihente ki a munka fáradal­mait a Püspök fürdőben.­­ Ugyancsak itt nyaraltatta az O. S. E. száz gyermekét és még külön hatvan m­unkásgyermek üdült tavaly a fürdőben. Minden szakszervezeti tag öt­ven százalékos fürdőkedvez­­ményt élvez a Püspök fürdő­ben. A Betegségéi­ző Pénztár már megkezdte tárgyalásait a Szakszervezeti Tanáccsal a munkás nyaraltatás ügyében. Mintegy kétszáz munkást utal be az idén a Beregsegélyző a Püspök fürdőbe négy tel­ialis­ban. Ugyancsak felveszik a kapcsolatot a Dermatával és C­armennel az idei nyám­d­tatás céljából is. A nagy nyaraltatá­­si akcióban a Szaktanács felé veszi a tárgyalásokat a többi helyi üzemekkel is. Már rengeteget tettek az el­múlt években is a szállodák részleges rendbe j­­u­tásá­val és felszerelésével, a fürdők beállí­tásával, a hullámfürdő felépí­tésével, de még igen sok a ten­nivaló ahhoz, hogy a Püspök fürdő teljes apparátussal álljon a pihenés jogával élni kívánó szerencsésebben úszta meg a pusztításokat, mint a szomszé­­dos Püspök fürdő. De azért akadt elég tennivaló itt is. A Félix is a munkásság rendelke­zésére állott a felszabadulás után. Most a Volt Politikai Bebör­­tönözöttek Szövetsége vette ke­zelésébe a Félix fürdőt. Infor­mációink alapján közölhetjük, hogy nagyarányú építkezésre készülnek ez idén és ezért tíz millió lejes kölcsönt kértek. A kölcsön sorsa még nem dőlt el, de minden reményünk meg van arra, hogy a két Váradkör­­nyéki fürdőhely komoly bzto­sít­ék­a lesz az Alkotmányterve­zetben lefektetett pihenési jog­titok. Ezrek és ezrek látogatják majd két híres gy­ógy­fürdőn­­ munkástömegek rendelkezésére, két, ágy a város munkássága. A Félix fürdő felszabadulás mint ez ország többi vidékéről után a Népvédelem kezelésébe ideutalt pihenésre jogosultak ker­ült. Ez a fürdő valamivel serege. (7. d.) tmsm Négy millió lej költséggel Május 1-re elkészül a Városháza kupolaterme, amelyben a Géptana és Sog ülésesei Mindössze egy kis gyújtó­­lapocskát sodort be a szél a Városháza tetőzetéről ép­pen a nagy terembe, de senki sem akadt, aki neki­lásson az oltásnak. És ezért a városházánk, mely Er­délyben a legszebb volt, üszkösen meredt a vára­­diakra, leégett a tetőzete, a felső emelete és gyönyö­rű díszterme. Ezen a fájó pontján a vá­ros igyekezett már a fel­­szabadulás után a lehetősé­gekhez mérten enyhíteni. Nagy erőfeszítéssel kijaví­tották a tetőszerkezeteit. Új gerendák kerültek fel és új cseréppel borították a tető­zetet. Most pedig a város teljes ütemben látott neki az egész Városháza rendbeho­zatalának. Lázas munka fo­lyik a felső emelet tataro­zására és a munkálatok már olyan előrehaladottak, hogy alighanem május 1-re már beköltözhetnek a felső emeletre azok az ügyosztá­lyok, amelyek eddig össze­zsúfolódtak az épségben maradt részeken. És építik a nagytermet is. A város „parlamentje” alaposan kiégett. Alig emlé­keztet valami is arra, hogy ott egykor a város legszebb díszterme volt. A kéteme­letes magasságú faalkotmá­nyon már serény munka folyik. Az újságíró is fel­mászik az állványokra, hogy a helyszínen lássa az épít­kezést. A kupolát építik Hihetetl­­enül komplikált, hősies munka egy ilyen ku­pola megépítése. Vasbeton­vázra formálják a kupolát, melyen nem lesznek már freskók, hanem a legmoder­nebb spriccelt vakolat és körbenfutó neonvilágítás övezi. Még kezdetű stádium­ban van, legalább is a laikus előtt, de a munkások és a­ munkavezető határozottan hogy május 1-re el­készül a kupola. És augusz­tus 23-ra az egész teremmel meglesznek. Ez a terem a városi Néptanács számára készül, de ugyanitt tartják majd a jövőben a tudomá­nyos előadásokat, bekap­csolják a város kulturális céljaiba. Óriási mozivásznat is húznak az egyik oldalra, hogy vetítettképes előadá­sokat is lehessen tartani. A legkorszerűbben megterve­zett terem lesz. Sima falak, kevés díszítés. Rögzíthető padok lesznek és a padok­hoz kis feltámasztható asz­talkák kerülnek. Négymilliós költséggel készül mindez. Nagy pénz, még a kölcsönt nem kapta kézhez a város, de azért teljes apparátussal folyik az építkezés. Minden jel sze­rint nem lesz fennakadás és elkészül rövidesen a néptanácsosok parlamentje és a város kulturális céljait szolgáló díszterem, ' Vári Él az órai­di Zenés ébresztő, reggel fél hét az óra, katona banda vidám üte­meire ébred a város, mely most készül tavaszba öltözködni, még hideg van, de ezekben a korai órákban már süt a nap. Húsvé vasárnapján elindulunk megszem­lélni, hogyan él polgári jogaival Nagyvárad­ közönsége: a munkás­­ és a polgár, hogyan reagálnak a­­ nők­ arra, amiről nyivánvalóan értesülve vannak, hogy­­ min­denben egyenlőek lettek a fér­fiakkal. Minden pálya megnyílt előttük, bérük azonos a férfi ka­tegóriáéval. Sok évtizedes küz­delem előzte meg ezt az egyen­­lőség­et. A női politikai öntudat első seregszemléje ez a választás. A Napra ütött pecsét azt jelenti hogy magáénak fogadja el azt a demokráciát amely Alkotmánya alapvető cikkelyeiben szögezi le a nők egyenlőségét, amelytől a polgári világ, a kapitalsta ura­lom annyira idegenkedett. Né­hány éve még a hitleri fasizmus három K betűje sötétedett a női tömegek jelett: „Kinder, Küche, Kirche.“ Gyermek­konyha, tem­plom, ezzel a jelszóval tartották vissza, hogy emberi jogait köve­telje­ vissza a fakanálhoz, kiál­tottak rá, ha kérdezni merészeli, hogy ugyanazért a munkáért miért kap jelentékenyen keve­sebb díjazást, mint férfi pálya­társa. Meg kell á­llpítanunk, hogy a választóhelyiségek előtt gyü­lekező sorokban legalább ugyanannyi nő várakozik, hogy leadja szavazatát, mint férfi. S nemcsak munkásnők, házias­­­szonyok is, akik azt akarják, leánygyermekük már boldogulni tudjon akkor is, ha szülei nem lesznek abban a helyzetben, hogy vagyont gyűjtsenek hozo­mányként számára. A népi de­mokrácia hozománya: a teljes egyenjogúság,­­ többet ér. Van még valami, ami azonnal szembeötlő: a katonák, a kiren­delt őrségek magatartása, ez többé nem a nyers, fegy­veres erő, amely vezényszóra ez apjába' jó be',erő, politikai iskolázottság, intelligencia su­gárzik abból, ahogyan a szer­­zsentek a választó­polgárokat kezelik és rendezik soraikat. Megy is minden, mint a karika* csapás. Alig akad választóhelyi­ség a városban, — igen helyes­n 26-ra emelték a körzetek számát, — amelyik előtt huzamosabb ideig csoportok kígyóznának. A leghosszabb a sor a Hüb­­schenberger-utcán A karhatalom intézkedik, hogy a napos oldalon várakozzanak az emberek, amíg sorra kerülnek, mert kissé még csípős a verőfényes tavaszi reg­gel. Nincs még kilenc óra sem, Ványai Károly polgármesterrel és dr Oros Jenő tanácsossal jár­juk a körzeteket, akik a szavazó­lapok kiadását szervezte meg di­­cséretreméltó alapossággal és a városházán, a Gojda Líceum­ban, a Postán, a premontrei gimnáziumban s a Hübschen­­berger­ utcai iskolában már kö­zel négyezer választó leszava­zott. Az emberek hangulata kitűnő, Ványa­ polgárm­­stert mindenütt megéljenzik. Az utcán piros zász­lók alatt diákok, ifjúmunkások vonulnak, autóbuszok robognak munkásindulókat éneklő kórusok lelkesítik a szavazókat, akik egy­más szájából hallják, hogy mi­lyen mintaszerű a rendezés, nincs várakozás, négy-öt perc alatt még ott is végezni lehet, ahol ötven-hatvan ember torlódott fe. S mi volt még a jellemzője en­nek a választásnak? Nem szalad, gáüak izgatott kortesek, sehol nem fordult elő csendőr durva­ság és a választási elnökök min­denkitől nyájasan szedték el a fülkében lepecsételt szavazatot, minden zord hivatalosság nél­kül, mint ahogy az a nép ünne­pét»« valóban illeti (b.jj,;

Next