Fáklya, 1949. szeptember (4. évfolyam, 237-266. szám)

1949-09-01 / 237. szám

2 FAELTA Közös kulturelőadást rendezett a nagyváradi Cootex és az aradi Solidaritatea Szombaton este nagy kul­túrműsort adott a Puskin Népi Atheneum helyiségé­ben a nagyváradi Cootex és az aradi Solidaritatea ruhá­zati szövetkezet kulturcso­­portja. Az előadás előtt a két üzem képviselői politikai beszámolót tartottak a szo­­cialista versenyekkel kap­csolatban. A műsort az ara­di Solidaritatea énekkara indította meg két jól sikerült énekszámmal, utána a Cor­tex kórusa következett szin­tén két igen sikeres mun­kásdallal. Énekkórusok szá­mai, népi csoporttáncok és egyéni szavalatok töltötték ki a több mint két órás mű­sort. A Cortex, már több­ször látott táncai mellett, új számmal egy cseh népi tánccal szerepelt. Az ara­diak táncai közül igen jó volt a marosvölgyi román tánc, meglepő fegyelemmel és rátermettséggel táncol­ták a Covasinesi népi román táncot is. Magyar táncuk fi­nom, eredeti népi motívumai külön elismerést érdemel­nek. A Cortex énekszámai kö­zül legszebben a Sztálin kantátét adták elő. Az ara­diak lendülettel, jól átérzett értelemmel énekelték az „Első tervünkért“ című ro­­mán nyelvű munkásdalt, a­­mely legjobban sikerült szá­muk volt, de többi dalaikkal is őszinte sikert arattak. A versek általában idő­szerűek voltak, egyik Cor­tex ifjúmunkás szavalata azonban nem tükrözte mai harcos életünk hangulatát, a munkásosztály jogos opti­mizmusát. A kulturkollek­­tívának máskor éberebbnek kell lennie a versek megvá­­logatásában. Az előadás közönsége a három üzem, a nagyváradi Cotex és a vendég aradi és szatmári üzemek dolgozói­ból tevődött össze. Nagy lelkesedéssel tapsolták végig a munkáskultúra fejlődését bizonyító, kétségtelenül ér­tékes kultúrműsort és tanul­ságokat vontak le abból. Hiányossága volt az elő­adásnak, hogy igen későn, este 10 órakor kezdődött, így elmaradt a Cortex szín­­játszógárdájának szereplé­se. Vigyáznunk kell, külö­nösen vendéggárdák sze­replése idején, hogy szer­vezési téren is példát mu­tassunk. Középfokú szövetkezeti iskola N­agy­váradon Szövetkezeti mozgalmunknak uj félkészült és becsületes káderekre van szüksége és ennek érdekében a szövetkezeti szervező bizottság középfokú iskola, létesf Nagyváradon a városi és fal­vasi dolgozók gyermekeinek. Az iskolában, román és magyar nyelven tartják az előadásokat. 10 résztvevő számára biztosítanak helyet. A felvételi vizsgákat szeptember 7-én és­zért tartják ro­­mán nyelvből és számtanból, Románia történe­té­ből, a RNK alkotmányából, fizikából, kémiából és természettanból. A magyar nyelvű tanfolyamot végzők részére magyar nyelvű ház és szóbeli vizsgák lesznek. Az iskola résztvevőinek legalább 7 elemivel kell rendelkezniük. A beiratkozása_­kat a Mihai Ardelegnu u. 1. szám alatti szövetkezeti káderiskola igazgatóságához kell benyújta­ni legkésőbb szeptember 4ig. Szükséges iratok: anyakönyvi kivonat, iskolai bizonyítvány, va­gyoni bizonylat, az ideiglenes bizottság javaslata. A tanítás és az ellátás ingyenes. A középfokú szövetekben iskolát végzett növendékek egyenlő jogokkal rendelkeznek a hasonló fokú iskolát végzettekkel. Az iskola elvégzése után állást kapnak a szövetkezetekben. A tanfolyamon ki­tünte­­ke­t pedig felsőbbfokú iskolába küldik. Dolgozó parasztok! Iressét­ok be gyermekeiteket a szövetkezeti iskolába! Tudósaink és munkásságunk szoros kapcsoltát segíti elő az Ideiglenes Bizottság Szabadegyeteme Az Ideiglenes Bizottság szabadegyetemének elő­adássorozatában hétfőn es­te Lazányi László egyetemi tanárnak az „Idealizmus és materializmus harca az agrotechnikában" címen megtartott előadása volt na­pirenden, kedden pedig dr Vescan Teofil, a kolozsvári „Bolyai” tudományegyetem fizikatanára tartott előadást „Az idealizmus és materia­lizmus harca a modern fizi­kában" címmel. Az előadásokra mi sem jellemzőbb, minthogy nagy­szerű eszköz a széles töme­gek mozgósítására a tudo­mányos nevelés érdekében, de nemcsak abban az érte­lemben, hogy a szabad­­egyetem előadássorozatá­nak hallgatói csak mint egyszerű hallgatók vesznek részt, hanem úgy is, hogy hozzászólásaikban bírálatai­kat sem hallgatják el. Így például az egyik rendszeres hallgató megállapította az agrotechnikai előadásról, hogy „nem az volt, amit várt" és szavait meg is in­dokolta: „nem láthattuk teljes egészében kibonta­kozni az idealista és mate­rialista felfogás harcát, az előadás tehát nem vágott a húsunkba" A hozzászól­á­sok megválaszolása tisztáz­ta azután azokat a fogal­makat, amelyek az előadás során csak nagyon vázlato­san kerültek megtárgya­lásra. Érdekes, hogy ugyanez a felszólaló állapította meg azután Vescan Teofil elő­adásáról, hogy „a legérté­kesebb volt, amit eddig sza­badegyetem során hallott." Ez a megállapítás valóban helytálló, mert Vescan egyetemi tanár előadása valóban a tudományos élet­­ben zajló kemény harcot ismertette a dialektikus-ma­terialista és az idealista életfelfogás között. Igen értékes volt előadása abból a szempontból is, hogy ki­hangsúlyozta a különböző elméletek helyességének megállapítása körül felme­rülő nehézségeket és így közel hozta a széles oo­­­­­zók számára a tudósoknak nehéz, felelősségteljes és a nép érdekében kifejtett munkásságát. A szaktanács Turista H­vatala kirándulást rend­ez NAGYBÁNYÁRA Indulás­­ [UNK] szeptember 3-án szombaton d. u. 15 órakor Visszaérkezés: Szept. 4-én vasárnap este 23 órakor Jelentkezés és felvilágosítást a Turista Hivatal ad. Köztársaság­ u. 13, Tel.: 22-19 Goethe születésének kétszáz éves évfordulója a világ kulturéletének fontos eseménye — állapítja meg Moszkva. (Agerpess) Jo­hann Wolfgang Goethének, a nagy német költő születé­sének kétszázéves évfor­dulóját a szovjet sajtó, mint a világ kulturéletének fontos eseményét ünnepli. A Pravda, az Izveszti­ja, a­ Krasznaja Zvezda és a töb­bi moszkvai napilapok hos­­­szú cikkekben számolnak be Goethe életéről és munkás­ságáról. Aniszimov, szovjet köz­író, a Pravdában írott cik­kében megemlíti, hogy Goethe születésének kétszáz éves évfordulója nem egy­szerű akadémikus megemlé­kezés, hanem napjaink élet­kérdéseit is felszínre veti. An­szimov rámutat arra, hogy Goethe életének és műveinek összetett és ellen­tétes megnyilvánulása túl­haladja a burzsoá kritiku­sok és esztéták értelmi ere­jét és csak a kommunista bírálat képes megvilágítani teljes egészében Goethe al­kotó munkásságának ere­jét. A cikk írója idézi En­gels értékelését Goethéről és kifejti, hogy ezt csak Le­ninnek Tolsztojra vonatko­zó lángeszű megállapítá­saival lehet összehasonlí­tani. Goethe születésének két­száz éves évfordulója a né­met kultúra ünnepe, olyan időben bontakozik ki, ami­kor a német nép egységes, demokratikus és békeszere­tő Németország megalakí­tásáért harcol. A német nép demokratikus erői képesek lesznek arra, hogy a fasiz­mus által annyira gyűlölt kulturális örökségének kin­cseit átmentse az utókor számára. a szovjet sajtó r L ,­ Szombat délelőtt, félt­zenegy óra. Az állami üzle­tekben serényen folyik a munka. Az Otelulban, az Ora­dea Textiláruházban, a Cri­sul fűszerboltban a dolgozók ezreit szolgálják ki. A gyárakban szintén serény mun­ka folyik. Csak egy vállalat van széles Nagyváradon, ahol délelőtt 10 órakor már nem szolgálnak ki sen­kit. — Hova megy? — kérdezi a belépni akarót a Lemnul tűzifa­telep irodája ajtajában keresztbe tá­maszkodó fiatalember? « — Fát akarok vásárolni, — mondja bátortalanul a vásárló. — Most? — Csodálkozik a fiatalember. — Már be­­fejeztük a munkát. Most a vásárlón van a csodálkozás sora! — Dél­előtt fél 11-kor? — Igen! — válaszolja természetesen a fiatalem­ber, — délelőtt fél 11-kor. — Na, maguk is szívükön viselik a dolgozók ér­dekeit, — zárja le a vitát a vásárló és nem a legkelle­mesebb benyomással távoz­ik Szombaton tehát nem juthatott az őt megillető famennyiséghez. Ezért újra megjelent a telepen, most már hétfő reggel. Tekintettel arra, hogy szombaton csak 10 óráig lehetett befizetni az összegeket, most, hétfőn csinos kis sor kígyózik az iroda ablaka előtt. Elmúlik egy félóra, egy óra, de a sorból nagyon ke­vesen fogynak. Újra 10 óra. Egy jól fejlett tenor új­ra bejelenti a várakozóknak: — Ma már nem adunk ki több fát. A sor felzúg. — Nem jöhetünk mind­ennapi Miért szolgálnak ki csak 10 óráig? Ezúttal megtudjuk, hogy másnap, augusztus 23-a van, a s­emm­inél dolgozó elvtársaknak pedig fel kell disziteniök a telep be­járat­át, na meg egy kis gyűlé­sük is, van déli 12 órakor, így hát nem állhatnak a fa vásárlók rendelkezésére. A Lemnulnál azonban nemcsak ünnepek előtt nem­ lehet sorbanállás nélkül fá­t kapni. Nap, mint nap, jó­­néhány órát vesztegetnek ii a dolgozók, hogy téli tű­zifa mennyiségüket megkaphassák. Ha közelebbről megnézzük ennek az okát, rájövünk, hogy az ott dol­­gozó elvtársak kényelemszeretete, valamint a bürokra­tikus eljárások mellett az is hozzájárul a nehézkes ki­­szolgáláshoz, hogy kevés a tisztviselő, aki az elszámo­lásokat végzi. Figyelmébe ajánljuk a városi Ideiglenes Bizottság­­ságnak a Lemnul körül tapasztalt hiányosságokat s reméljük, hogy rövidesen felszámolják itt is a dolgo­zók ide­jét rabló sorbat áll­ást. Boros Endre.

Next