Fáklya, 1965. december (20. évfolyam, 284-310. szám)

1965-12-01 / 284. szám

t Fáklya 2. oldal «' * Ha én lennék a Fehér Szerecsen Ion Creanga híres meséje, mely annyi gyermekszívet do­bogtatott meg kalandjaival, most kilépett a mesekönyv lapjairól, hogy a filmvásznon kezdjen új életet. Új életre hívója Ion Popescu Gopo, a rajzfilmjeivel gyorsan világ­hírűvé lett művész, a Fehér Szerecsen kedvéért másodszor is hűtlen lett rajzolt világá­hoz. Az emberkéhez , a me­sehősökért. Vagy talán nem is annyira a hősökért, mint inkább a me­sében szárnyra kapó képzelet játékáért? A gesztus, amivel a mesé­hez nyúlt, az utóbbire enged következtetni. A rövid keret­játékból ugyanis kiderül, hogy a film nem magának „Harap Aib"-nak a története, hanem valakié, aki azzá szeretne lenni. Valaki, aki naiv és ü­­gyetlen és megalázott — és okosnak, ügyesnek, győztes­nek mondja magát. Hogy ez a valaki történetesen király­fi és harmadik fiú — ez csak a műfaj, a mese tartozéka. Lényegében ugyanaz az Em­berke, aki a világűrbe indul felfedező útra, vagy gyanút­lanul hurcolja az atombom­bát,­­ csakhogy ezúttal me­seországba indul, és ott a hősiesség próbáját készül ki­állni. Ehhez pedig Ion Creanga kínálkozott útikalauznak. Sajátos módon keveredik hát ebben a filmben a mese és a mesét irányító alkotói szándék, amely bele-belenyúl az írott történetbe, kiragad abból és hozzátesz, felnagyít és leegyszerűsít,­­ mintha vá­lasztott hősjelöltjének elkép­zelése mozgatná, aki mivel is­meri a mesebeli történetet, fordulatain nem csodálkozik, hanem tapasztal. A film felépítésében, is meg­nyilvánul ez a szemlélet. Ha­rap Alb próbatételei szinte tel­jességgel hiányoznak belőle, helyette bőven ad környezet­­rajzot, az alapos megfigye­lés számára alkalmas helyzet­képet, — csupa olyan szituá­ciót, amit egy szubjektív szemlélő kiragadni alkalmas­­­nak vél. Gopo vizuális képzelőerejé­ről már jó ideje meggyőződ­­­­­hettünk. Ez a film legfeljebb csak megerősíti azt. Gopo ugyanis meseországba tett ki­­rándulására is magával vitte azokat a sajátos stíluseleme­ket, amelyeket rajzfilmjeiből ismerünk. Tájképei mintha csak a rajzlapról elevenedné­nek meg: gömbfákkal behin­tett mezők, játékos vonalveze­téssel megépített vár, a kínzó­­eszközök jelképeivel riasztó gnómok birodalma. A mese­film műfaja azonban, úgy lát­szik, a maga hagyományai­nak latba vetésére is kénysze­­rítette, így a sajátos gopei ke­ret idegen stílusjegyekkel e­­legyedik, mint amilyen példá­ul a zöld király grandiózus palotatermének vagy a Va­rázsló sziklabarlangjának na­turalista színpadképe. A mesei alaphangulatot elő­­varázsló bűvös pálca szerepét ezúttal Grigore Ionescu film­képei töltötték be, beszédes színhatásukkal, mozgékony operatőri beállításukkal, kife­jező megkomponáltságukkal. Hosszú idő óta ez a legszebb film, ahol a szín nemcsak kellék, hanem él és szerepe van a filmben. A bátran al­kalmazott piros szín például a mese derűs hangvételéhez társult, ugyanúgy a túlnyo­mórészt pasztellszínekben megjelenített tájak, alakok is, mintha csak Creangä népme­sékben gyökerező optimista vallomását segítették volna megfogalmazni a vásznon. A népmesékre jellemző ízes humor sem hiányzik a film­ből, sőt talán még nyomosab­ban is van jelen, mint Crean­go meséjében. Igaz, hogy a Creangä mese kalandjainak rovására. A Didergő, Nagy­evő, Nagyivó, meg a többi mesealakokból álló kompánia úgy kíséri a Fehér Szerecsen útját, hogy a néző — talán egy kicsit a rendező is — megfeledkezik az útjukban ál­ló akadályokra figyelni. Ezért aztán filmbeli hősünknek —• aki úgy viszonyul saját ka­landjához, mint az epikus színház szokta előírni színé­szeinek: kritikailag szemléli saját viszontagságait, csak időnként, amúgy mellékesen lendül bele a cselekvésbe — nem is lesz igazán alkalma hőssé lenni. Pedig Creangä minden le­hetőséget megadott volna ne­ki... Gopo azonban ember — sőt Emberke — formára mé­retezte. A kétféle mértékegy­ség közös nevezőjét csak a keretjáték királyfijában talál­juk meg. Neves színészek közremű­ködésével készült a film, s a rendezés a felvonultatott mű­vészeknek alkalmat is adott egyéni teljesítményekre, néha a színpadhoz méretezett terje­delemben is, különösen Euge­nia Popovici (a mesélő ki­rályné), Emil Botta (a Va­rázsló), és Puiu Calinescu (a Didergő) esetében. A címsze­repben Florin Piersic férfias­ságának teljes vértezetében harcolt, és a nézők rokonszen­­vén, elismerésén túl­ bizonyá­ra több próbát is megnyert volna, mint amennyi elé a film állította. M­ IMPLON IREN Jelenet a filmből r­r­r r­r — Halló? Ruházati Nagyke­reskedelmi Vállalat? Kérjük Bodó György elvtársat! — Több olvasónk kérdezi, mi­ért nem lehet az üzletekben selyemharisnyát kapni? — Kérem, mi leszállítottuk az Ipari Termékek helyi kereske­delmi szervezetnek erre az évne­gyedre is az előirányzott men­­­nyiséget, s a szövetkezeteknek is. Nem tehetünk róla, hogy rosszul gazdálkodtak vele, s nem osztották be, hogy minden idő­ben legyen. Azonban már meg­rendeltük, s mint a gyár közöl­te, rövidesen kapunk egy na­gyobb tételt. A napokban kap­ható lesz az üzletekben. Ehhez a beszélgetéshez annyi a hozzáfűzni valónk: helyes és célszerű lenne, ha a kereske­delem illetékesei jobban figyel­nék a vevők igényeit, az üzletek ellátását. A selyemharisnya o­­lyan ruházati cikk, amelyből mindig nagy a kereslet, különö­sen most, a hidegebb napok be­álltával. Éppen ezért, amikor a tervet elkészítik, számoljanak vele, hogy egész évben kapható A ROMÁNIAI DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGE TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE November 29-én plenáris ülést tartott az RDESZ Taná­csa. Részt vettek az RDESZ Tanácsának tagjai, egyetemi központokban és felsőoktatási­ntézetekben működő KISZ-Bi­­zottságok titkárai, tanácsok el­nökei, a KISZ KB és az EDESZ Végrehajtó Bizottságá­nak több aktivistája, az Okta­tásügyi Minisztériumnak, az Egészségügyi- és Népjóléti Mi­nisztériumnak, valamint a TSU Főtanácsának a képviselői. A plenáris ülés megvitatta a diákegyesületek tevékenységét az egyetemi év megnyitása óta, s kijelölte további feladataikat az egyetemi életben felmerülő kérdések megoldásáért folyta­tott munkájuk megjavítása ér­dekében. A vita befejezéseként felszó­lalt Petre Lupu elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának póttagja. Jelen volt Petre Enache elvtárs, a KISZ KB első titkára. A plenáris ülés szervezeti in­tézkedéseket fogadott el. Fel­mentették tisztségéből Stefan Birlea elvtársat, az RDESZ Végrehajtó Bizottságának tag­ját, az RDESZ Tanácsának el­nökét, pártmunkára való beosz­tásával kapcsolatban. Ugyanakkor a plenáris ülés megválasztotta Mircea Ange­­lescu elvtársat, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkárát az RDESZ elnökének tisztségébe. Megkezdődött a méhésztanfolyam Az oradeai méhészegyesület ebben az évben is megszervezte a szokásos téli méhésztanfolya­­mokat. Céljuk, hogy minél töb­ben megismerkedhessenek a mé­hek csodálatos életével, a mé­hészkedés szépségeivel, e sok fáradságot és türelmet igény­lő munkával. A méhészkedés az a foglalko­zás, amely a testet, lelket fel­üdíti, hiszen a méhész állandó­an erdőn, mezőn, friss levegőn végzi hasznos munkáját. A sza­bad természetben való tartózko­dás az idegekre is jó hatást gyakorol. Nem szolgál mentsé­gül, ha valaki — bár szeretne méhészkedni — idő hiányában nem teszi. Ezt a tények megcá­folják, hiszen a méhészegyesület tagjainak 90 százaléka állásban lévő szellemi vagy fizikai mun­kás. A méhészkedésre nagy lehe­tőségek vannak napjainkban, hi­szen a kezdők és kis méhészek teljes adómentességet élveznek. A kezdet ez esetben is nehézsé­gekkel jár, de a szaktudás és a tapasztalatok növekedésével e­­zek fokozatosan megszűnnek. E cikk keretében nem szükséges beszélni a fontosabb méhtermé­kekről, hiszen a méhészek tisz­tában vannak a méz, a viasz fontosságával, mind egyéni, mind nemzetgazdasági szem­pontból. A fent említett utat hi­vatott megkönnyíteni a méhész­­tanfolyam, amelyet román és magyar nyelven tartanak kez­dőknek és haladóknak. Előadói a különböző iskolák vagy méhészeti tapasztalattal rendelkező tanárok, állatorvo­sok, méhészetben jártas szak­emberek. A tanfolyam időpont­ját a következőképpen állapítot­ták meg: szerdán délután 5 órakor román nyelven, csütör­tökön délután 5 órakor magyar nyelven. A tanfolyam megnyitó előadását folyó hó 25-én tar­tották, amikor is általános be­vezető ismereteket adtak le. A komoly szakelőadások még ez­után következnek. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után­­— amely heti két óra — vizsgát tesznek és diplomát kapnak. A tanfolyam díjtalan. Jelentkezni lehet Oradea, Heinrich Heine utca 3. szám alatt a méhészegyesületben, na­ponta délelőtt 8—12, délután 17 —19 óra között. A hallgatók nagy figyelemmel követik a szakértő elő­adását. rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr i I I­I 1 I s 1 1 Címzett: A $IMEEU Í­AJONI NÉPTANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Idős néni ballag fel a Simleu ra­joni néptanács első emeleti lépcső­jén. Nyilas Ferencet, a rajoni nép­tanács titkárát keresi. — Mi járatban van, Szakács néni? — kérdezi a titkár, miután az öreg­asszony helyet foglal asztala mellett. — Kellemetlen helyzetben vagyok, titkár elvtárs. A szomszédom házat épít, s az én telkemből több mint egy métert vett el. Jelentettem a nusfalaui néptanácsnak is, de ott azt mondták: nem tartozik rájuk. Azok persze igyekeznek, rakják a falat. Gondolják, ha kész lesz a ház, úgy­sem bontatják le velük. Már szólni sem merek nekik, mert csak szidal­maznak. — S most mi az óhaja? — Jöjjön ki valaki a rajoni nép­tanácstól, s nézze meg, mi a helyzet. A szomszédom az államtól kapott 600 négyzetméter házhelyet. Mérjék fel a területet és tétessék odébb a házát. Építkezési engedélyt sem vál­tott, csak azért, hogy ne szabják ki neki, hová építsen, így az ő udvara nagyobb lett, míg az enyém kisebb. A községrendészeti osztályról még e héten megnézi valaki mi is törté­nik ott. Felmérik a telket, s ha való­ban nincs engedélye, törvényesen eljárunk. A fenti beszélgetésnek november 9-én voltunk tanúi. A rajoni népta­nácsnál nem volt fogadónap, a titkár mégis meghallgatta a panaszost, in­tézkedett ügyében. Szakács néni írásban is beküldhette volna kéré­sét, dehát hetven éven felül nem fog könnyen tollat az ember. Ezek­­után afelől érdeklődtünk, hogyan oldja meg a rajoni néptanács a be­küldött kéréseket, panaszt, észrevéte­leket. Vaskos iratcsomók tanúskodnak ar­ról, hogy a lakosok bizalommal for­dulnak a rajoni néptanácshoz. A szá­mok nyelvén kifejezve, az év elejé­től október 30-ig a kérvények száma 10.066-ra, a panaszoké pedig 107-re tehető. Ami pedig megoldásukat il­leti, a 10.066 kérvényből 9471-et el­intéztek, 456 esetben nem találtak megoldást, a fennmaradó 69-nek el­intézése pedig folyamatban van. A 107 panasz közül 30-ra találtak meg­oldást, míg 77 alaptalannak bizo­nyult. Milyen segítségért fordulnak a la­kosok a rajoni néptanácshoz? Lehe­tetlen kitérni valamennyire, de vizs­gáljunk meg néhányat a legjelleg­zetesebbek közül. Nyissuk fel a vas­kos iratköteget a 120-as sorszámnál. Vancea Valentin oradeai lakos lá­nyát, Zamfirát, a cluji egyetemre a­­karta beíratni. Ehhez a lompirti néptanácstól is kellett igazolás. Meg is kérték idejében, de eredményte­lenül. Ezért fordult segíségért a Sim­leu rajoni néptanácshoz. A válaszlevélből tudtuk meg, hogy ebben az időszakban a lompirti nép­tanács elnöke néha tartózkodott ott­hon, így csak a rajoni néptanács felszólítására, október 6-án adták ki a kért igazolást. Indokolatlan huza­vona volt ez, holott a titkár is elin­tézhette volna. S akkor nem terhel­ték volna a rajoni néptanácsot feles­leges munkával. Más jellegű panaszra derít fényt a 113 sz. aktacsomó. Cheresi Viorica cristeleci lakos családi pótlékot kért a tartományi néptanácstól. Innen ke­rült az ügy a Simleu rajoni népta­nácshoz. A kérelmezőnek nyomós oka volt erre. Férje elhunyt, házas­ságukból tizennyolc gyermek szüle­tett, közülük tizenegy ma is él és négy tizenkét éven aluli. Egyedül dolgozik, a család neveléséhez segít­ségre lenne szüksége. Az iratokból kitűnik; Cheresi Viorica 1955. óta rendszeresen kapja a családi pótlé­kot. A tizenkét éven aluli gyerme­kek után olykor ezer lejt is kézhez vett. Április 1. óta 525 lejt kap ha­vonta. Ennyihez van joga. Felesleges volt tehát a tartományi és rajoni szerveket terhelnie. Most nézzünk meg egy másik pa­naszlevelet is, a 110-es számút. Moise Maria Valcán de Jos-i lakos Gura Ocnifán töltötte betegszabadságát. Hazafelé jövet az oradeai vasútállo­másra érte küldték az egészségügyi kocsit. Enache loan, a gépkocsi ve­zetője azonban így gondolkodott: Miért menjen ő Valefiu de Jos-ig rá­zós úton, amikor Simleuig aszfaltos úton is mehet? Rábeszélte beteg uta­sát, tartson vele Simleuig, s onnan majd egy másik kocsi hazaviszi. El­fogadható ürügynek a benzinhiányt hozta fel. A beteg azonban inkább választotta Nusfalautól a szekérrel való utazást, s a történtekről értesí­tette a rajoni néptanácsot. A jogos panaszt orvosolták; a kötelességét nem teljesítő gépkocsivezető megro­­vásban részesült. A 81. sz. iratcsomóban helytelen eljárásra figyeltünk fel. Ardelean Constantin panaszolta, hogy a De­­portafilor utcai zöldségüzlet elárusí­tója nem tartja tiszteletben a nyitva­tartási időt. A rajoni néptanács ke­reskedelmi osztálya kivizsgálta pana­szát, s megállapította, hogy alapta­lan. A panasztevő ugyanis záróra után ment vásárolni, s ezért nem szolgálták ki. Ennek ellenére a Fo­gyasztási Szövetkezetek vajoni Szö­vetségéhez küldött átiratban az el­árusító megrovását javasolták. De milyen alapon, ha nem követett el szabálysértést? Egyes esetektől eltekintve, érté­kelhetjük a rajoni néptanács e téren kifejtett tevékenységét. A kéréseket és panaszokat rendszeresen kivizs­gálja, s megfelelő intézkedést hoz. Ám a kérvényezők között — habár számuk csekély — elégedetlenkedők is akadnak. Mert a 69 el nem inté­zett kérésből 27-et az I. negyedév­ben, 18-at a másodikban, 24-et pe­dig a III. negyedévben küldtek be. A kérések orvoslásának módját mi­nisztertanácsi rendelet szabályozza. Eszerint a helybeli kéréseket tíz, a vidékről érkezőket pedig 15 nap alatt el kell intézniük. A határidő lejárta után a kérvényezőnek írás­ban kell elküldeni: mit intéztek, ho­gyan oldották meg kérését. A szó­­banforgó kérvények elintézési ideje régen lejárt. S annak a hatvankilenc lakosnak is fogytán már a türelme. Ezzel kapcsolatosan június 26-án kaptak egy átiratot, amelyben a tar­tományi néptanács által kivizsgálásra küldött 1258-as, 1276-os és 1152-es számú kérés megoldását, illetve az elintézésről szóló tájékoztatást sür­getik. Ahány panasz vagy kérés, annyi­féle az elintézés módja is. Mindeni­­ket ki kell vizsgálni, meg kell olda­ni, s az eredményről a feleket érte­síteni S mint látjuk: a Simleu ra­joni néptanácsnál — kevés kivétel­lel — el is intézik a panaszokat. De ha a tízezer esetből csak egy is megoldatlan marad — ez már árnyé­kot vet a néptanács munkájára. A lakosok azért fordulnak segítségért a rajoni szervekhez, mert bíznak ben­nük. S ezt a bizalmat lelkiismeretes, pontos ügyintézéssel kell erősíteni. PAPP JÓZSEF I I­I A DREZDAI sebészeti klini­kán szerkesztett elektronikus készülék televíziós kamerája segítségével állandó megfigye­lés alatt lehet tartani a betege­ket. A készülék szükség esetén feljegyzi a test hőmérsékletét, az érvelést és a légzést is. A DZSU­NGARSZKIJ ALATAU hegylánc nyuga­ti részében sok milliárd köbméter vízre bukkantak. Ez rendkívüli jelentőségű a vízben szegény délkelet­­kazahsztáni vidéken. Vol­taképpen 560 olyan glec­­­cserről van szó, amelyeket eddig nem ismertek. Ezek a gleccserek elegendő vizet tartalmaznak ahhoz, hogy akár rizs és cukorrépa ter­mesztésre is felhasználhas­sák a hegylánc lábánál fekvő nagy területeket. A vidék új öntözőrendszereit a gleccserekből eredő he­­gyipatakok vize fogja táp­lálni. ORSZÁGUNK legrégibb er­dősége a Mocear, Reghin rajon­­ban található. Itt több mint 300 olyan fa van, amely 650—720 évesek, átmérőjük 1—2 méter. A MOSZKVAI Irodalmi Könyvkiadó antológiát ad ki hét szocialista ország (Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, Magyarország, Né­met DK és Románia) 74 költőjének verseiből A XX. században élünk cím­mel. A VATIKÁNI és az olasz rendőrség megindította a nyo­mozást a tolvajok ellen, akik nagy értékű tárgyakat loptak el a Vatikán könyvtárból. Is­meretes, hogy ebben a könyv­tárban őrzik a világ leggazda­gabb latin, görög és rene­szánszkori kéziratgyűjtemé­­nyeit. Ellopták többek közt Francesco Petrarca (1304— 1374) 366 versét tartalmazó Daloskönyvének kéziratát és Torquato Tasso (1544—1595) a Megszabadított Jeruzsálem szerzője több versének kézira­tát. A HRADEC KRALOVE-I idegsebészeti klinika az egyetlen egészségügyi in­tézmény Csehszlovákiában, ahol kibernetikával végzik a kórmegállapítást. Egy diagnózis ellenőrzése a ki­bernetikai géppel mindös­­­sze négy percig tart. A gép nem helyettesíti az orvost, hanem segíti azt tevékeny­ségében. Az orvos jelkulcs segítségével közli a géppel a betegség tüneteit, és vá­laszul megkapja a diagnó­zist. A KAROSA csehszlovák gyárban elkészült a Sm 11 új autóbusz prototípusa. Az eddi­gi típusokhoz­ viszonyítva az új modellnek több előnye van. Nagyobb a befogadóképessége, tökéletes a rugózása, önműkö­dő a sebességváltója. A három­ajtós társasgépkocsi 98 sze­mélyt szállíthat. TIZIAN-KÉPET fedeztek fel Angliában, a Northum­berland­ herceg egyik vidé­ki kastélyában. A mű évti­zedekig elhanyagoltan füg­gött egy másik régi kép mö­gött. Csak most, amikor sor került a kép restaurálására, állapították meg a szakér­tők, hogy 1536—1539 kö­zött keletkezett Tizian-al­­kotás. December 1-én, szerda este 19.30 órakor: Mihai Viteazul F.2. bérlet December 2-án, csütörtök este 19.30 órakor: Micsoda z­­avar December 3-án, péntek este 19.30 órakor: Mihai Viteazul December 4-én, szombat este 19.30 órakor: Mihai Viteazul December 5-én, vasárnap dél­után 15.30 órakor: Micsoda zűr­zavar. Ifjúsági előadás. K1 iskola­bérlet. December 5-én, vasárnap este 19.30 órakor: Gaifele A román ta­gozat bemutató előadása. A. 3. bérlet. December 2, csütörtök 19.00 A televízió híradója, 19.15 Ifjúsági adás, 20.00 Az állatok éle­téből, 20.30 A mozivászon híres­ségei: Marlene Dietrich, 22.00 O­­pera közvetítés Szófiából, 23.30 A televízió híradója. Befejezésül időjárásjelentés. ORADEA: Ha én lennék a Fe­hér Szerecsen (Színes román film). Előadások: 11, 15, 17, 19, 21 óra­kor. ARTA: Kár a benzinért (Magyar film). Előadások: 11, 15, 17, 19, 21 órakor. TRAN­SILVANIA: Winnetou (Színes szélesvásznú jugoszláv­­német film). Kiegészítő műsor: A zöld arany. Előadások: 11, 15, 17, 19, 21 órakor. CRISANA: Dzsesszkedvelők (A­­merikai film). Előadások: 11, 15, 17,30, 20 órakor. TINERETULUI: Karambol (Magyar film). Kiegészítő műsor: Tímárok. Előadások: 11, 15, 17, 19, 21 órakor. 1 MAI: A fekete tulipán (Szélesvásznú színes francia film). Előadások: 14, 16, 18.20 órakor. IOÍJIA: Hamlet I. és II. rész (szélesvásznú szovjet film). Elő­adások: 16, 19 órakor. FACLIA: Harci színek (Lengyel film). Előadás 19 órakor. I ROM ( 14.00 Sportközvetítés: Dinamo Bucuresti—Internazionale Milano labdarúgó mérkőzés, 19.00 A tele­vízió híradója, 19.15 Ifjúsági adás, 20.00 TV-színház — Mihail Sebas­tian: Vakációsdi, 23.00 A televízió híradója, Befejezésül időjárásjelen­tés. Állandó műsorszámok: BUCURESTI 1. HÍREK: 5.00; 6.00; 7.00; 10.00; 12.00; 14.00; 16.00; 18.00; 22.00; 23.50. REGGELI TORNA: 5.30 NAPIRENDEN A MEZŐGAZ­­DASÁGBAN: 6.15 VIDÁMAN KÖSZÖNT A PIO­­NÍR: 6.45 SAJTÓSZEML­E: 8.00 KIVÁNSÁGHANGVERSENY 8.30 ORVOSI TANÁCSADÓ: 9.30 A FöL­D KÖRÜL: 18.03 ESTI KRÓNIKA: 20.00 IDÉJSZAKAT GYEREKEK: 20.45. December 1, szerda 5.06 Népi dalok és táncok: 5.40 Esztrádzene: 6.10 Villa Lobos szerzeményeiből, 6.22 Tarantellák, 6.30 Reklám és muzsika, 7.18 Cristian Popescu énekel, 7.30 Nép­zene, 8.08 Szimfonikus zene, 9.35 Részletek Eduard Caudela Petru Rares c. operájából, 10.05 Népi dalok és táncok, 10.30 Előadás a f>reklasszikus zenéről, 11.28 Rész­etek Kálmán Csárdáskirálynő c. operettjéből, 12.45 Híres énekesek műsora, 13.20 Nyelvészeti adás, 13.30 Cornelia Balu és Traian Las­­cu( Fägarasanu népdalokat adnak elő, 14.08 Bucuresti Dinamo—In­ternazionale Milano labdarúgómér­kőzés közvetítése, 16.15 Hazai o­­peraénekesek műsora, 16.45 Esz­trádzene, 17.15 Sibius népzene, 17.35 Szimfonikus zene, 17.50 Vil­ma de Angelis szerzeményeiből, 18.13 Részletek Audran Talizmán c. operettjéből, 18.30 A rádió fó­ruma, 18.40 Népzene a hallgatók kívánságára, 19.20 Sport, 19.30 Zenés egyveleg, 21.15 Irodalmi adás, 22.15 Könnyűzene, 22.40 Részletek Lortzing operettjeiből, 22.55 Zenés műsor mindenkinek. December 1, szerda sillB M« Bármikor jó utitárs a biztosítás. V A

Next