Fáklya, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MEGBESZÉLÉSEI HELSINKIBEN Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Romá­nia Szocialista Köztársa­ság elnöke megbeszélése­ket folytatott Helsinkiben Todor Zsivkov elvtárssal, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárával, Bulgária Népköztársaság Államta­nácsának elnökével, Kádár János elvtárssal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, Erich Ho­­negkerrel, a Németországi Szocialista Egységpárt KB első titkárával, Aldo É­oroval, Olaszország minisz­terelnökével, Pierre Elliott Trudeauval, Kanada mi­niszterelnökével és Kon­­sztantin Karamanlisszal, Görögország miniszterel­nökével. Dolgozók közgyűlése Mennyiségben többet, minőségben jobbat Mit lehet — és kell — tenni, hogy az 1975-ös esz­tendőt jó eredményekkel, a tervfeladatok maradék­talan végrehajtásával, ha­táridő előtti teljesítésével zárják? Mit mulasztottak a­z első félévben, s hogyan törölhető az egység hírne­vén esett csorba? Mélyre­hatóan és a bírálat, önbí­rálat szellemében elemez­ték ezeket a kérdéseket az Arta Crisana kisipari szö­vetkezet dolgozóinak köz­gyűlésén. A vezetőtanács beszámo­lója mindjárt az első fél évi tartozás okainak elem­zésével kezdte. Az áruter­melési előirányzatot csu­pán 83,6 százalékra haj­tották végre a szövetkezet egységei az elmúlt félév­ben. Adósak maradtak az exportkötelezettségekkel is Okai között első helyen szerepel: az alacsony — a tervezettnél 3 226 lejjel kisebb — egy főre jutó munkatermelékenység, tel­jesítmény. • A NAPI ÜTEMNÉL KELLETT KEZDENI A szövetkezet egyik leg­nagyobb termelési értéket adó részlege a szőnyegszö­vő. Váradon és a megyében több helységben — Teleg­­den, Szalontán, Székelyhí­­don, Belu?on, dr. Petru Groza városban stb. — van részlegük, többszáz asszonyt és lányt foglalkoz­tatva. Szőnyegeik szépek, jó minőségűek, s éveken át nem okozott problémát eladásuk. Ez az esztendő azonban nagyon nehezen indult. A világpiacon ta­pasztalható válságjelek ki­hatottak a váradi szőnye­­gesek munkájára is. Kés­tek a megrendelések. Az első negyedévre például még 1974-ben kellett volna megérkezniük, s még idén januárban, februárban is várattak magukra, így azután késett a termelés előkészítése, megszervezé­se is. S ez annál károsabb volt, mert amikor is vé­gül megjöttek a megrende­lések, kitűnt: sok az új minta, eddig még nem szőtt modell. Vagyis: külö­nösen megnövekedtek a gyártáselőkészítéssel járó tennivalók. Hiányoztak a műszaki rajzok, majd az egyes színek ... Alacsony — az előző évinél jóval kisebb — volt az egy főre jutó teljesítmény. Mint ki­számították: havonta a 200 munkaórából csupán 159 órának megfelelő tel­jesítményt nyújtott egy ember. Könnyen kiszámít­ható a munkaidő-veszteség. Egyszóval „bal lábbal“ kezdték az 1975-ös eszten­dőt. Csaknem egy félév­nek kellett eltelnie ahhoz, hogy normalizálódjék a helyzet. Megrendelés most már van, anyag is érkezett. Szervezésen múlik, men­­nyire jutnak. Hogy a ter­melési feltételekkel miként tudnak gazdálkodni. • APRÓSÁGOK? A baba-részleget — me­lyen a népművészeti s a játékbabákat is készítik — ugyancsak elmarasztalta a vezetőtanács beszámoló­ja. Bár nyersanyag, meg­rendelés volt, bővült a gép­park is — az első félévi árutermelési tervet nem teljesítette ez a részleg. Az emberek elégedetlenek vol­tak, hiszen keveset keres­tek, sőt a termelési felada­tok elosztása is sok vitára adott alkalmat a brigádok között. — Valóban, az alapanya­gokból nem volt hiány — kezdte hozzászólását Maier Elena — ám a mai napig is sok a bosszantó apróság, ami végül mégis csak ki­hat a tervteljesítésre. Ve­gyük például a mellék­anyagokat. Hiányzik a tempera, a gyöngy . . . Apróságok. Ám mégsem tudjuk a babákat elszállí­tani ... A termelés előké­szítése? Július 27-én kap­tam meg a jövő hónapi tervet, de az anyagkiuta­­lási lapokat még most sem. S azt sem tudom pontosan milyen megren­deléseink lesznek augusz­tusban. Hogyan készüljünk fel? Ciursa? Maria a terv­feladatok elosztását emlí­tette. — A brigádosok kö­zött megint úgy osztották el a termelési tervet, hogy az egyiknek a könnyebben előállítható választékokból nagyobb mennyiségben ju­tott, a másiknak pedig a munkásabbakból... El­ismerem, támogatni kell a házi, a bedolgozásos mun­kát. Mégis úgy vélem, előbb nekünk, a műhelyek­ben dolgozóknak kellene munkát biztosítani, hogy ne töltsük tétlenül az időt. Paul Mihai is a baba­részlegen dolgozik. Mi­­nőségellenőr. — Jó lenne igényesebb munkát meg­követelni a karbantartó részlegtől. Ha például meg­rongálódik egy-egy gép — s ez sajnos gyakran meg­történik — órákat kell várnunk, amíg rendbete­­szik. Persze segítene ha a fontosabb gépekből tarta­lékkal is rendelkeznénk. Kérem, a vezetőség bizto­sítson karbantartó laka­tost mind a két váltásra. Hasznos észrevételek, ja­vaslatok. Hozzájárulnak a második félévi ...terv végre­hajtásához. Akárcsak a közgyűlésen megvitatott intézkedési terv. SZ. I. A tervfeladatok példás teljesítése jellemzi az Alfa bútorgyár munkaközösségének tevékenységét. Kiváló eredménynek számít például az, hogy exportfelada­­tuknak öt év viszonylatában már tavaly márciusban eleget tettek (VILIDAR ISTVÁN felvétele) Az exportterv teljesítése Megyénkből eddig tizen­négy iparvállalat telje­sítette ötéves exporttervét. Ezek a vállalatok az ere­detileg meghatározottak­nál több bútort, vegyipari cikket, üvegárut, készru­hát, cipőt s több más terméket szállítottak kül­földi megrendelőiknek. Többségük tapasztalatai meggyőzően bizonyítják: ahol a munkaközösség minden egyes tagja — szolgálati beosztásától függetlenül — természetes kötelezettségnek, valósá­gos szívügyének tekinti a termékek következetes tö­kéletesítését, ahol — akár a legnagyobb erőfeszítés árán is —, mindenkor példásan betartják a megrendelőkkel kötött szerződések összes előírá­sait, ahol a legnagyobb fi­gyelemmel tanulmányoz­zák a világpiac igényeinek változásait és ahol kellő rugalmassággal alkalmaz­kodnak ezekhez —, ott az exportterv teljesítése és túlhaladása általában nem okoz különösebb gondot.­­A Tizenegy Bihar megyei vállalat viszont az év első felében nem teljesítette esedékes exporttervét, köz­tük az Infrajirea szer­számgépipari vállalat, a váradi Ruhagyár, a Mior­­­­a kötöttárugyár, a Soli­­daritatea, a Sinteza, a Kis­ipari Szövetkezetek Me­gyei Szövetsége. Megyei KISS SÁNDOR (Folytatása a 2. oldalon) A 3. oldalon NŐKRŐL A NŐKNEK XXX. évfolyam 179. szám 1975. augusztus 1, péntek 4 oldal, ára 30 báni 200000 valuta­fejjel többet A margittai iparvállalat dolgozói , a Ruhagyár és a Helyiipari Vállalat munkaközössége magáévá téve pártunk főtitkárának felhívását, valamint a jú­liusi plenáris dokumentu­mait, minden erejükkel azon munkálkodnak, hogy hozzájáruljanak az export­feladatok példás teljesíté­séhez. Ez irányú óhajukat fejezték ki, amikor elhatá­rozták, hogy vállalásukat túlszárnyalva, ez év vé­géig 200 ezer valutalej ér­tékű áruval szállítanak többet külföldi megrende­lőiknek. Az összeg három­negyedét a ruhagyárnak, a fennmaradt egynegyed részt pedig a Helyiipari Vállalat dolgozói valósítják meg. Visszatekintés tanulsággal Az év első felében jobb eredményeket értek el a nojoridi MGA dolgozói mint tavaly. Ezt a követ­keztetést vonhattuk le a szerdán megtartott dol­gozók közgyűlésén, s ezt a tényt a dolgozók bizottsá­gának beszámolója — a­­melyet Orbán Gábor, a bi­zottság elnöke terjesztett elő — és a hozzászólók is megerősítették. Kezdjük azzal, hogy mind az első, mind a második negyed­évi termelési és bevételi tervüket teljesítették s ez 165 százalékos átlagos tel­jesítménynek felel meg. S ami ugyancsak dicséretes, a tervmutatók teljesítésé­vel egyik szekció sem ma­radt adós, 18 gépész nevét említették akik félév alatt 1000 óránál több munka­időt töltöttek a barázdá­ban. Balázs Pál, a várad­­lesi szekció gépésze re­kord teljesítményt ért el: az év első felében 1 792 órát dolgozott a barázdá­ban s 106 000 lej értékű munkát végzett. A többi gépészek is gazdaságosan használták ki a téli és a tavaszi napokat. Bizonyí­ték erre, hogy a munka­időnek mintegy 80 száza­lékát töltötték a baráz­dában. Mindezek statisztikai adatok s a kívülállóknak keveset mondanak. Az a tény viszont, hogy a tél folyamán 420 hektár te­rületre istállótrágyát hord­tak, 400 hektárra 200 va­gon mészkőport, 4670 hek­táron műtrágyát, közel 1 000 hektáron pedig gyomírtószert szórtak ki, idejében végezték el a ta­vaszi vetést, a növényápo­lást, a takarmányfélék első kaszálását (4 000 tonna si­lótakarmányt készítettek) már az avatatlanok szá­mára is érthetőbb. Az első félévben elért eredményekre azonban ár­nyékot vet a különböző anyagok fogyasztásának túllépése. A kiadási tervet például közel egy millió lejjel lépték túl, ami az üzemanyag, a cserealkat­rész és a munkaközbeni javítások magas költségé­ből származik. Vagyis az eredményeket a kiadások megsokszorozásával ér­ték el, s ezt közgazdasági nyelven nem hatékony gazdálkodásnak nevezik. A nojoridi szekció például 173 százalékos teljesít­ményt ért el, de az ü­­zemanyag fogyasztását mintegy 20 000 lejjel lép­ték túl, a gépek munka­közbeni javítására pedig több százezer lejt költöt­tek. Néhány gépész meg­fizette az indokolatlanul elhasznált motorinát. Igaz, ebben a zónában maga­sabb a talaj víztartalma, nehezebbek a munkafelté­telek, a puha talajon ma­gasabb az üzemanyag fo­gyasztás, mint ahogyan azt Peres Florian, a vá­radlesi szekció gépésze is vázolta. Tény viszont az is, hogy a gépállomás ve­zetősége a helyi feltéte­leknek megfelelő fogyasz­tási és kereseti normákat állapított meg, így érthe­tőbb, miért nem indokolt az üzemanyagfogyasztás túllépése. A gépészek kifogásolták a szakosított javítóműhe­lyek dolgozóinak munká­ját, s ezt tolmácsolják többek között a bihari MGA szerelőinek is. A műhelyükben megjavított járvabálázót újra kellett javítani, alkatrészeket be­szerelni s ezt a költséget nincs hova elkönyvelni. A gépészeti állomás vezetői viszont a saját szerelőiket bírálták, mivel az általuk végzett javítás minősége sem jobb. Hasznos és tanulságos az ilyen visszatekintés esz­tendő közepén, mivel a le­szűrt tanulságok a munka megjavítását szolgálják az év második felében. Ha­­nn$ Florian, a Husasáu de Tinca-i szekció vezető­je mondotta: az év első PAFP JÓZSEF Cipő, bőrdíszmíjáru előirányzaton felül Ezekben a napokban az Arta cipőgyárban is gyor­sabban készülnek el a termékek. A munkások hatékonyan használják ki az időt, gazdaságosabban termelnek. A gyár munka­­közössége 1,1 millió lej többlettermelést ajánlott fel év végéig. Ezideig ter­vük valamennyi mutatóját túlhaladták. A tervezett össztermelési szintet pél­dául 101 százalékkal, az árutermelésit 950 000 lej értékű termékkel teljesí­tették túl. A jobb munka­­szervezés eredménye sem maradt el, júliusban 100 000 lej értékű lábbelit termel­tek előirányzaton felül. A gyár tervezőosztálya az idén is több új modellt dolgozott ki a vásárlók igényeinek mind jobb ki­elégítésére. A dolgozók év eleje óta 2 200 darab bőr­díszműáruval gyártottak többet, felében könnyű dolguk volt, a mezei munka zö­mét a második félévben kell elvégezni. A felada­tok egy részét, a gabona betakarítását sikeresen, rövid idő alatt végezték el, s jelenleg ütemesen végzik az 500 hektárnyi olajlen betakarítását, és a nyári szántást. S hogy az őszi kampány is tervsze­rűen, ütemesen haladjon, a közgyűlés intézkedési tervet fogadott el, misze­rint augusztus 5-ig befe­jezik a szalma bálázását és elszállítását, augusztus 15-ig felszántják a tarló­kat, a C-12-es kombájno­kat átalakítják heremag, napraforgó és szarvaske­­rep cséplésére s mind­emellett szeptember 1-ig felkészülnek az őszi ve­tésre. Az első félév tanulsá­gait felhasználva, a teen­dőket úgy kell megszer­vezni, hogy idejében vé­gezzenek el minden mun­kát s az mtsz-ek hathatós segítséget kapjanak a gé­pészeti szekcióktól.

Next