Fáklya, 1989. május (44. évfolyam, 103-127. szám)

1989-05-03 / 103. szám

NICOLAE CEMSCU­ ELVTÁRS ÉS ELENiA CEAU­SESCU ELVTÁRSI JELENLÉTÉBEN VASÁRNAP MÁJUS 1 ÜNNEPÉT KÖSZÖNTŐ FOTÓDOKUMENTUM- ÉS KÖNYVKIÁLLÍTÁS NYÍLT MEG A FŐVÁROSBAN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnö­ke és Elena Ceausescu elvtársnő vasárnap részt vett a május 1 napját a dolgozók nemzetközi szolidaritása napjává avatásának X00. évfordulója és az 1939. má­jus 1-jei nagy hazafias, antifasiszta és háborúellenes tüntetés 50. évfordulója alkalmából szervezett tisztelgő fotódokumentum- és könyvkiállítás megnyitásán. Az ünnepségen részt vett az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának több tagja és póttagja, a Köz­ponti Bizottság több titká­ra, az RKP KB, az Állam­tanács és a kormány szá­mos tagja, központi intéz­mények, tömeg- és társa­dalmi szervezetek vezetői, tudományos és kulturális életünk képviselői. Nicolae Ceausescu elv­társat és Elena Ceausescu elvtársnőt a tisztelet és nagyrabecsülés legmele­gebb érzéseivel fogadták a Bucuresti-i dolgozók, akik hosszasan éltették a pár­tot, a párt főtitkárát. Pionírok és a haza sóly­mainak csoportjai, ifjak és lányok virágcsokrokat nyújtottak át. Nicolae Ceausescu elv­társat és Elena Ceausescu elvtársnőt felkérték, te­kintsék meg a tisztelgő ki­állítást, amely a dokumen­tumok megkapó tanújelei­vel felidézi a május 1 nap­jának hazánkbeli megün­neplése alkalmából szer­vezett m­unkásmegnyilvá­­nulásokat, amelyek végig­kísérték a munkásosztály gazdag hősi harcának út­ját szervezésének kezdetei­től a szocialista forradalom győzelméig és az új társa­dalom megteremtéséig. Bemutatva ezeket az em­lékezetes eseményeket, a tisztelgő kiállítás ki­domborítja Nicolae Ceausescu elvtárs példás életét és tevékenységét, a nagy forradalmár, harcos hazafi sorsát, amelyet el­választhatatlanul összefű­zött a román nép harcá­nak történelmi mozzana­taival, dicsőséges kommu­nista pártunk vezetésével, hogy megvalósuljanak a szabadsággal, függetlenség­gel és nemzeti egységgel kapcsolatos törekvések, a szocializmus. A kiállítás első része szemlélteti a május 1 nap­ját a dolgozók nemzetközi szolidaritása napjává való avatását egy évszázaddal ezelőtt. Ebben a keretben bemutatják, hogyan ünne­pelték május 1 napját Romániában 1890-ben. Lenyűgöző dokumentu­mok — fényképek és har­cos grafikák, plakátok, ki­vágások a korabeli sajtó­ból — nagy teret szentel­nek az 1939. május 1-jei hazafias, antifasiszta és há­borúellenes tüntetésnek, a­­melynek szervezéséhez és lebonyolításához elöntő mó­don járult hozzá Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő. Ez a tüntetés széles visszhangot váltott ki a román nép tu­datában, de nemzetközi té­ren is. A kiállítás tükrözi az 1940—1944 közötti időszak május 1-jeinek a megün­neplését, amikor a Román Kommunista Párt az illegá­lis harc körülményei kö­zött szervezte az antifasisz­ta ellenállást, küzdött a Munkásegységfront létre­hozásáért, az összes demok­ratikus erők egyesítéséért a háború ellen, az ország függetlensége és területi épsége megvédéséért foly­tatott harcban, az 1944. au­gusztus 23-i történelmi ak­tus előkészítésében és vég­rehajtásában. Számos kiállítási tárgy tanúsítja május 1-je meg­ünneplését a politikai ha­talom kivívásáért folytatott harc és a szocialista épí­tés első szakasza é­­veiben. A dokumentu­mok azt is kiemelik, hogy magasabb szintre emelke­dett a munkásosztály po­litikai, szervezeti és ideo­lógiai egysége az egységes forradalmi párt létrehozá­sával, a dolgozók politikai hatalmának kivívásával, az új szakaszba, a szocialista forradalom és építés szaka­szába való áttéréssel. A kiállítás átfogóan tük­rözi a IX. kongresszus utá­ni periódust, azt a kong­resszust, amely Nicolae Ceausescu elvtársat a leg­magasabb vezető funkció­ba választotta. Bemutatja azokat a mélyreható, meg­újító átalakulásokat, a ha­za történetében példa nél­kül álló, Románia politi­kai, gazdasági és társadal­mi életében bekövetkezett változásokat, a nemzetgaz­daság sokoldalú és harmo­nikus fejlődését a tudo­mány és a technika leg­újabb vívmányai alapján, a haza összes megyéinek és helységeinek felvirágzását, a tudomány, az oktatás és a kultúra, mint az ország általános haladásának dön­tő tényezőjének az érvé­nyesülését, a nép anyagi és szellemi jólétének szün­telen növekedését, amely a párt politikájának fő célja. A kiállítási tárgyak ki­emelik a haza történelme e leggyümölcsözőbb idő­szakának hatalmas győzel­meit, amelyek elválasztha­tatlanul kapcsolódnak pár­tunk és államunk vezető­jének forradalmi gondolko­dásmódjához és tetteihez. (Folytatása a 2. oldalon) rr ÜNNEPI KÉPZŐMUVESZtŐI KIÁLLÍTÁS A fővárosi Dalles-terem­­ben ezekben a napokban ünnepi képzőművészeti ki­állítás nyílt meg május elseje, a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának nap­ja, május elseje megünnep­lésének 100. évfordulója és az 1939. május 1-jei nagy hazafias, antifasiszta és háborúellenes tüntetés 50. évfordulója tiszteletére. A Szocialista Művelődé­si és Nevelési Tanács, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa és a Képzőművészek Szövetsége által rendezett kiállítással a művészek tisztelegnek a szocialista Románia kiemel­kedő vezetője, a lánglelkű forradalmár hazafi, Nicolae Ceausescu elvtárs előtt, aki csaknem hat évtizede egész tevékenységét a ro­mán nép nemes egység-, függetlenségi, szabadság- és haladáseszményeinek, a szocializmus és a kommu­nizmus ügyének szenteli. Ez a kiállítás ugyanakkor tisztelgés Elena Ceausescu elvtársnő, a párt és az ál­lam ragyogó harcosa előtt. A kiállítás a képzőművé­szetek sajátos eszközeivel hangsúlyozza az egész ro­mán nép szeretetének, nagyrabecsülésének és há­lájának érzéseit. TERMELÉSI SIKEREK­­ A MUNKA ÜNNEPÉN Nagy munkásünnepün­ket megelőzően, egyetem­ben az ország egész népé­vel, megyénk ipari dolgo­zói minden erejüket a gaz­dasági feladatok példás megoldására, a termelő­­munka hatékonyságának következetes emelésére összpontosították, számos területen nyújtottak ki­emelkedő teljesítményeket. Fellelkesülve pártunk fő­titkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásain, a fo­lyamatosan üzemelő gazda­sági egységek dolgozói má­jus elsején újabb eredmé­nyekkel gazdagították ko­rábbi­­ megvalósításaikat. A Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett . Voi­­vozi-i Bányavállalat mun­kaközössége 15 000 tonnára kerekítette a négyhónapi összesítésben többletként kitermelt lignit mennyisé­gét, május elsején­ és má­sodikén — amint arról Io­an Hebristeanu, a szakszer­vezet elnöke tájékoztatott — minden kitermelés ma­radéktalanul teljesítette a napi előirányzatokat. Ener­getikusaink is példát mu­tattak kötelességeik telje­sítésében. Sorin Ungur mérnök, a vállalat igazga­tója közölte, hogy négy­hónapi összesítésben 4,9 millió kilowattóra villa­mos energiát adtak nemzet­­gazdaságunknak előirány­zat felett, s e mennyiséget május elsején további 1,6 millió kilowattórával nö­velték. „Helyükön voltak“ a szó legszorosabban vett értel­mében a Dobresti-i bányá­szok is. Gavril Cret mér­nök, a vállalat igazgatója az összes tervmutató si­keres teljesítéséről adha­tott számot. Árutermelési előirányzatukat négyhóna­pi összesítésben 4 százalék­kal haladták felül, össz­termelési többletük meg­haladta a 13 százalékot, a munkatermelékenységi elő­irányzat 5,3 százalékkal va­ló túlhaladása a szervezés tökéletesítésére, a tervmu­tatók iránti felelősség nagyarányú növelésére u­tal. A részlegek közötti versenyben a Rácas­i ala­kulat, valamint a Chistag­i brigád tűnt ki. Május el­sején a külszíni fejtések­ben dolgozó alakulatok nyújtottak jó teljesítmé­nyeket. Valeriu Vancea mérnök, az Erdészeti Kitermelő és Szállító Vállalat műszaki igazgatója ezúttal is a tervmutatók lényeges túl­­haladásáról tájékoztatta szerkesztőségünket. A ter­melékenység fokozására a­­lapozva 2,85 millió lejes többlettel keltették életre négyhavi árutermelési elő­irányzatukat, a szocialista országokba irányuló export­juk tervét 100 százalékra, a nyugatit pedig 103 szá­zalékra teljesítették. Má­jus másodikán minden részlegükön teljes erőbe­dobással dolgoztak sikereik további fokozása érdeké­ben. Jó eredményeket értek el a munka ünnepén a Suplacul de Barcau-i kő­olajfinomítóban, a Kőolaj kitermelésnél, a Kötő­anyag- és Azbesztcement Kombinátnál, a Timföld Vállalatnál, a többi, folya­matosan üzemelő gazdasági egységben, a vasúti szállí­tásban, a különféle szolgál­tatásokban. A szántóföldek dolgozóinak helytállása Akaratuk ellenére is a legtöbb helyen ünnepeltek a mezőgazdasági dolgozók, pedig jobb szerettek vol­na dolgozni. Az elmúlt hét végén azonban csendes, de kiadós eső áztatta a mezőt, amire igen nagy szükség volt. Most már némikép­pen enyhült a téli és a ko­ratavaszi szárazság követ­kezménye. Az utóbbi na­pokban hullott eső főleg a mezőgépészeket akadályoz­ta a munkában. Kapálni kellett volna a cukorrépát, a kukoricát, a szójababot és a többi növényt is, ül­tetni a szántóföldi zöld­ségféléket. A háromnapos ünnep azért mégsem telt el semmittevéssel. Fedél alatt és máshol is, ahol lehetett dolgozni, végezték a tennivalókat. Hol és mit? — kérdeztük néhány szak­embertől. Az Inand­i Állami Me­zőgazdasági Vállalatnál Fodor András főmérnököt tegnap is a munkahelyén találtuk. Jó eső volt ezen a vidéken is — mondta, így még 2-án sem lehetett géppel kapálni. A trakto­rosok közül néhányan a Nojorid-i és az Inand-i farmon hozzáláttak a 300 hektárt elfoglaló lucerna betakarításához, amiből 40 hektárt vágtak le. A szere­lők pedig készítették a szá­rítóberendezéseket. A most levágott lucernát ugyanis megszárítják­ és télire tá­rolják. S hogy a minősége jobb legyen, hideg levegő behívásos módszerrel szá­rítják meg. Az állatte­nyésztési farmokon minden a megszokott kerékvágás­ban ment. A gondozók el­látták feladatukat, etették, itatták, megfejték a tehene­ket, amelyek az utóbbi há­rom hétben, amióta zöldta­karmánnyal etetik őket, jobban tejelnek. Ma pe­dig már, ha a talaj kellően megszikkad, folytatják a kapálást. Ápolni kell a cu­korrépát, a takarmányré- P. J. (Folytatása a 3. oldalon) Á­prilis hónap rendkí­vüli és kiemelkedő politikai és társa­dalmi események jegyében zajlott le, különösen bel­politikai vonatkozásban. Április 7-én nagyf­ontossá­­gú ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága, ahol elemezték és jóváhagyták a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának előkészí­tésére vonatkozó intézke­dég­és hagyott jóvá a pártszerveknek és -szerve­zeteknek a szervezési, i­­deológiai és politikai ne­velő munka, a káderek ki­válogatása, beosztása és e­­lőléptetése, a dolgozói le­velek és észrevételek meg­oldása terén kifejtett tava­lyi tevékenységéről. A Po­litikai Végrehajtó Bizott­ság ülésén a továbbiakban jóváhagyták a területren­dezéssel, a helységrende­le­t a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek számá­ra, jól tükrözi azt a gon­doskodást, amelyet pártunk és államunk tanúsít a me­zőgazdaság fejlesztése, tá­mogatása, a lakosság jó ellátása és az összes nem­zetgazdasági szükségletek fedezése iránt. Április 12-e és 14-e kö­zött országunk fejlődése szempontjából döntő je­lentőségű témákat meg­vitatva ülésezett a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plé­numa. A plenáris ülés munkálatait megnyitva. Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkára, Romá­nia Szocialista Köztársa­ság elnöke a következő nagyfontosságú bejelentést tette: „Tájékoztatni kívá­nom a plenáris ülést, az egész pártot és egész né­pünket, hogy március vé­gén Románia teljes egé­szében kifizette külföldi adósságát. Ez népünk gazdasági-társadalmi, or­szágfejlesztési munkájának egyik ragyogó eredményét jelenti, erőteljesen tanú­sítja a román szocialista gazdaság erejét és nagy­szerű perspektívákat nyit meg a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom meg­teremtésére és Románia kommunizmus felé haladá­sára irányuló pártprogram megvalósítása előtt.“ A Központi Bizottság plená­ris ülésének résztvevői lel­kes odaadással, erőteljes tapssal fogadták a bejelen­tést, országunk e jelentős eredményét, kifejezésre juttatva valamennyi hazai állampolgár maradéktalan megelégedését, hazafias büszkeségét a Románia sokoldalú felvirágoztatásá­ra, egész népünk anyagi és szellemi civilizációs színvonalának növelésére irányuló pártpolitika fölött. A plénum munkálatainak keretében elemezték az i­­pari és mezőgazdasági ter­melés, a nemzeti jövede­lem, az árak stabilitása, a nemzeti valuta és a költ­ségvetési-pénzügyi egyen­súly megerősítésében elért tavalyi eredményeket. Megvizsgálták továbbá az (Folytatása a 3. oldalon) Áprilisi bel- és külpolitikai szemlélő­ etéseket. Az ülésen javas­zéssel és korszerűsítéssel, a szállítás, a közlekedési vo­nat hangzott el, amelyet a párt Központi Bizottságá­nak plénuma a későbbiek­ben jóváhagyott — misze­rint a kongresszust 1989 novemberének második fe­lében tartják meg. Úgy­szintén javasolták négy o­­lyan bizottság létrehozását, amelyek biztosítják a kongresszus megszervezé­sét, a tézisek és a fejlesz­tési irányelv-program ki­dolgozását. Ezt követően a Politikai Végrehajtó Bi­zottság jelentést vizsgált nálak és a villamosener­­gia-hálózat optimalizálásá­val kapcsolatos intézkedé­seket. Ezután a Politikai Végrehajtó Bizottság ele­mezte és jóváhagyta a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek adósságainak el­engedésére vonatkozó je­lentést. A vitában részt ve­vők rámutattak, hogy ez az intézkedés, amely Nicolae Ceausescu elvtárs kezde­ményezésére született, messzemenő segítséget je­

Next