Falvak Dolgozó Népe, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1971-05-05 / 18. (1247.) szám

2 FALVAK DOLGOZÓ NÉPE A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZATA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK TAGJAI ÉLETKÖRÜLMÉNYEINEK JAVÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEKRŐL Nicolae Ceauşescu elvtárs, a párt főtitkára indikációi alapján a Mezőgazdasági Termelő­­szövetkezetek Országos Szövetsége tanulmányt készített a szövetkezeti tagok egyes szociális kérdéseire vonatkozóan, szoros összefüggésben a szövetkezeti mezőgazdaság fejlődésével és annak szükségességével, hogy a tagok egyre aktívabban részt vegyenek a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre háruló gazdasági fel­adatok megvalósításában, a szövetkezeti parasz­tok életszínvonalának növekedése érdekében. A Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának Végrehajtó Bizottsága megvizsgálta a tanulmányban foglalt javaslatokat és úgy vélte, hogy a mezőgazdasági termelésnek és a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek jövedelmeinek növekedésével egyidejűleg létrejöttek a szüksé­ges feltételek újabb intézkedések elfogadására a szövetkezeti tagok és családtagjaik egyes szo­ciális kérdéseinek megoldásához. Ebből a cél­ból elhatározta, hogy megvitatásra a mező­­gazdasági szövetkezetek közgyűlései és a Mező­­gazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szö­vetsége Tanácsának plénuma elé terjeszti a kö­vetkező intézkedéseket : 1. 1971. július 1-től kezdve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek azok a tagjai, akik ténylegesen részt vesznek a munkában és a szövetkezeti nyugdíjasok, valamint ezek család­tagjai a kórházba utalás idejére ingyenes ellá­tásban részesülnek, ingyenesen kapnak gyógy­szereket és egészségügyi anyagokat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyug­díjas tagjai és családtagjaik 1971. július 1-től kezdve ingyenesen részesülnek gyógyszerekben és egészségügyi anyagokban a járóbeteg-kezelés során. 2. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek be­teg tagjai és a beteg szövetkezeti nyugdíjasok kezelésben részesülnek a fürdő- és üdülőhe­lyeken. A kezelési költségeket 70 százalékos arányban a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Tagjai­nak Nyugdíjpénztára fedezi, átlagban 30 száza­lékot pedig a kezelésben részesülők fizetnek. A saját alapokkal rendelkező mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek a közgyűlés jóváhagyásával részben vagy egészben fedezhetik azt a 30 szá­zalékot, amelyet a kezelésben részesülőnek kell fizetnie. Ezt a könnyítést olyan szövetkezeti tagok kapják, akik súlyos betegségben szenved­nek és kisebbek anyagi lehetőségeik, ha jelen­tősen hozzájárultak a termelési feladatok meg­valósításához. 3. A saját pénzügyi alapokkal rendelkező mezőgazdasági szövetkezeti egységek egyedül vagy társulásban építhetnek szálláshelyeket a szövetkezeti tagok számára abból a célból, hogy kezeltessék magukat fürdő- és üdülőhelyeken és más helységekben. 4. 1972. január 1-től kezdve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek azok a tagjai, akik részt vesznek a munkában és megvalósítják a termelési feladatokat a közgyűlés által megál­lapított munkanormáknak megfelelően, segély­ben részesülnek a betegség vagy baleset követ­keztében előállt időleges munkaképtelenség esetén. Az időleges munkaképtelenségi segély 50—35 százaléka lesz a legutóbbi 12 hónapban elért átlagos napi keresetnek, aszerint, hogy az ille­tőnek hány munkaéve van a mezőgazdasági szövetkezetben. 5. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek azok a nőtagjai, akik részt vesznek a munká­ban, 1971. július 1-től kezdve fizetett szülési és szoptatási szabadságban részesülnek 60 munka­napon át. A szülési és szoptatási szabadság összege 50—90 százaléka lesz a legutóbbi 12 hónapban elért átlagos napi keresetnek aszerint, hogy az illetőnek hány munkaéve van a mezőgazda­­sági szövetkezetben (­­ A szövetkezeti tagok családjai, abban az esetben, amikor legalább a házastársak egyike a mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgo­zik, 1972. január 1-től havonta 50 lej segélyben részesülnek minden 16 éven aluli gyermekért. A segélyt azokban a hónapokban folyósítják, amikor a házastársak egyike legalább 15 napot dolgozott a mezőgazdasági szövetkezetben, s megvalósította a termelési feladatokat a köz­gyűlés által megállapított munkanormáknak megfelelően. Ezt a segélyt nem kapják azok a családok, amelyek állami családi pótlékban részesülnek. 7. A szövetkezeti tagok 1970—1971-ben fel­emelt nyugdíjainak fizetéséhez, valamint a je­len Határozatban foglalt intézkedések alkalma­zásához szükséges alapokat az összes mező­­gazdasági szövetkezetek hozzájárulásával léte­sítik, mely összegeket a Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Tagjainak Nyugdíjpénztárába kell befizetni. Ebből a célból a mezőgazdasági szövetkezeteknek ajánlják, hogy az 1971-es év­től kezdve a globális termelés értékének 7 szá­zalékával járuljanak hozzá a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Tagjai Nyugdíjpénztára alapjainak létesítéséhez. 8. A Határozatban előirányzott szociális já­randóságok teljes egészében és idejében történő kifizetésének biztosítása érdekében a Mező­­gazdasági és Élelmiszeripari Bank az év folya­mán kamatmentes hiteleket nyújt azoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek, ame­lyek objektív okok miatt nem rendelkeznek a megvalósított globális termelés arányában ki­számított nyugdíjpénztári hozzájárulás kifize­téséhez szükséges alapokkal. 9. A Minisztertanács és a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Országos Szövetsége intézke­déseket foganatosít a szükséges szabályozó ren­delkezések kidolgozására és a jelen Határozat­ban foglalt előírások alkalmazásának megszer­vezésére. A Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának Végrehajtó Bizottsága úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket — amelyek kifejezik pártunk állandó gondoskodását a szövetkezeti parasztságról — érdeklődéssel és teljes helyes­léssel fogadják a mezőgazdasági szövetkezetek összes tagjai, mert ezek az intézkedések hozzá­járulnak minden egyes szövetkezeti paraszt családja életkörülményeinek szüntelen javítá­sához. A Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának Végrehajtó Bizottsága kifejezi azt a meggyőződését, hogy a szövetkezeti parasztok odaadással fognak dolgozni az évi és távlati termelési tervek teljesítéséért és túlszárnyalá­sáért, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági-szervezeti fejlesztéséért és annak a programnak a megvalósításáért, amelyet a párt X. kongresszusa jelölt ki Romániának a hala­dás és a civilizáció egyre magasabb fokaira emelése érdekében. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek tagjai és az egyéni terme­lők személyi gazdaságainak ösztön­zése céljából, annak érdekében, hogy minél nagyobb számú állatot tartsanak és növeljék a nemzet­­gazdaságnak szükséges mezőgazda­­sági árutermelést, továbbá a mező­­gazdasági tevékenységekből szárma­zó jövedelmekkel bírók állami csa­ládi pótlékban való részesítésére vonatkozó korlátozás megszünteté­se érdekében. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — Adómentességben részesülnek a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak, egyéni Amennyiben az adó kivetése foly­tán valamely olyan gazdaság jöve­delme, amely 500 lejt meghaladó, megadóztatható évi jövedelmet rea­lizál, az adó alá nem eső minimum alá csökkenne, az adót olyan mér­tékben szállítják le, hogy kifizetése után a gazdaságnak maradó jövede­lem ne legyen kisebb 500 lejnél. 3. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai szemé­lyi gazdaságainak az állattenyész­ TÖRVÉNY a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak és az egyéni termelőknek a gazdaságai által megvalósított jövedelmek adómentességben és adócsökkentésben részesítéséről mezőgazdasági termelőknek, vala­mint az állami egységeken és me­zőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül más fizikai és jogi szemé­lyeknek személyi gazdaságai, ame­lyek földművelésből és állattenyész­tésből származó, megadóztatható évi jövedelmei nem haladják meg az 500 lejt. 2. szakasz. — Az 500 lejt meg­haladó, mezőgazdasági forrásokból származó évi jövedelmeknek az 1968. december 27-én megjelent 61. számú, a mezőgazdasági tevékeny­ségekből származó jövedelmek meg­adóztatására vonatkozó törvény 8. szakaszában megjelölt adókvótái az alábbiak szerint csökkennek, illetve átszámításra kerülnek : résből származó jövedelmei nem esnek adó alá. Nem esnek adó alá az egyéni mezőgazdasági termelők, valamint az állami mezőgazdasági egysége­ken és mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteken kívül más fizikai vagy jogi személyek gazdaságai által, ál­lattenyésztésből realizált jövedel­mei, ha 5 szarvasmarhánál, 20 juh­nál és kecskénél és 10 sertésnél nem tartanak többet. Az egyéni mezőgazdasági terme­lők és az állami egységeken és me­zőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül más fizikai vagy jogi szemé­lyek gazdaságai, ha 10 szarvasmar­hánál kevesebbet, 200 juhnál és kecskénél kevesebbet, illetve kor­látlan számú sertést tartanak, az előző bekezdésben megjelölt szinte­ket meghaladó állatlétszámra vo­natkozó jövedelmi normák alapján esnek megadóztatás alá. 4. szakasz. — A hektáronként és állatlétszám szerint megszabott, adó alá eső jövedelmi normákat, amelyek alapján a municípiumok­­ban és városokban levő gazdaságok adókötelezettségét kiszámítják, az illető települések gazdasági adott­ságaitól függően 30 százalékig ter­jedően fel lehet emelni, illetve le lehet szállítani; ugyanez vonatko­zik a községekre és a falvakra is. A felemelést, illetve leszállítást a megyei néptanácsi végrehajtó bi­zottságok, illetve a Bukarest muni­­cípiumi néptanács végrehajtó bi­zottsága végzi. 5. szakasz. — Az egyéni mező­­gazdasági termelők és más fizikai személyek szarvasmarha-, illetve juhtenyésztő gazdaságait, a 10 szarvasmarhán felüli, illetve a 200 juhon és kecskén felüli állatokért a tényleges nettó jövedelem alap­ján adóztatják meg, amennyiben a tényleges nettó jövedelem egy állat­ra számítva legalább 50 százalékkal nagyobb az azokban a helységek­ben alkalmazott jövedelmi normák­nál, amelyekben a szóban forgó gazdaságok működnek. 6. szakasz. — A jelen törvény előirányzatai szerint megállapított és az állattenyésztésből realizált, adó alá eső jövedelmekre vonatkozó adó 25 százalékkal csökken. 7. szakasz. — Az olyan mező­­gazdasági termelőszövetkezeti ta­gok, egyéni mezőgazdasági termelők és más fizikai személyek személyi gazdaságai, akik eróziónak kitett, s ilyenként a helyi mezőgazdasági szervek által megállapított terüle­tekre telepített gyümölcsösök­ből nyernek jövedelmet, e forrásokért a jövedelmi normák alapján fizet­nek adót, függetlenül attól, hogy mekkora a realizált jövedelmek összege és milyen kiterjedésű a tu­lajdonukban levő gyümölcsös. 8. szakasz. — Nem esnek adó alá a lakosságnak az erdei gyümöl­csök, gombák, spontán flórából származó gyógynövények és más, a természetből gyűjtött termékek állami vagy szövetkezeti felvásárló egységek útján történt értékesítésé­ből származó jövedelmei. 9. szakasz. — Az állami gyer­mekpótlékot megadják az alkalma­zottaknak és a törvény szerint jo­gosult többi személynek, függetle­nül a mezőgazdasági tevékenysé­gekből származó jövedelmek szint­jétől. 10. szakasz. — A jelen törvény 1­7. szakaszában foglalt és a me­zőgazdasági tevékenységekből szár­mazó jövedelem megadóztatására vonatkozó rendelkezéseket az 1971. évi adókivetéstől kezdődően alkal­mazzák, a 8. és 9. szakaszban meg­jelölt és a lakosságnak az erdei gyümölcsök, gombák, spontán fló­rából származó gyógynövények és más, a természetből gyűjtött ter­mékek állami vagy szövetkezeti fel­vásárló egységek útján történt ér­tékesítéséből származó jövedelmei­re, valamint az állami családi pót­lék megadására vonatkozó rendel­kezéseit 1971 májusától alkalmaz­zák. 11. szakasz. — Az 1971. évi helyi költségvetéseket a jelen törvény előirányzatainak megfelelően mó­dosítják, az ebből származó pénz­ügyi különbségeket pedig a Mi­nisztertanács rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból fe­dezik. 12. szakasz. — A jelen törvény rendelkezései módosítják az 1960. december 27-én megjelent 61. szá­mú törvénynek a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedel­mek megadóztatására vonatkozó előirányzatait, valamint az 1960. augusztus 6-án megjelent 285. szá­mú törvényerejű rendeletnek az állami családi pótlék megadására vonatkozó előirányzatait. Adó alá eső évi jövedelem lejben Adókvóták 500 lejig adómentes 501 — 800 lejig 30 lej-1 7 százalék az 500 lejen felüli összegért 801 — 1000 lejig 51 lej-­-10 százalék a 800 lejen 1001 — 1500 lejig 71 lej+13 százalék az 1000 lejen 1561 -- 2500 lejig 136 lej-f 17 százalék az 1500 lejen 2501 — 3500 lejig 306 lej+21 százalék a 2500 lejen­­ 3501 — 5000 lejig 516 lej-f 24 százalék a 3500 lejen 5001 — 10 000 lejig 376 lej-f 27 százalék az 5000 lejen n 10 001 — 15 000 lejig 2226 lej+30 százalék a 10 000 lejen 15 001 — 20 000 lejig 8726 lej+33 százalék a 15 000 lejen “ 20 001 — 30 006 lejig 5376 lej-f 36 százalék a 20 000 lejen 30 000 lejen felül 8976 lej-f 40 százalék a 38 006 lejen

Next