Falvak Dolgozó Népe, 1971 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1971-10-27 / 43. (1272.) szám

Hallottam, hogy a román és ma­gyar nyelvű lapokban Homoródszent­­mártonról megjelent jónéhány dicsé­rő írás sokat használt olyan érte­lemben, hogy „többen kedvet kap­tak az újságolvasásra". Szeretnék hát magam is valamelyest még hoz­zájárulni ahhoz, hogy a tizenkét ki­sebb faluból álló Homoródszent­­márton községben méginkább meg­kedveljék az újságolvasást. Szeret­nék Szentmártonról valami szépet és szépen írni. Volna is ehhez ele­gendő élményem, mégis félő, nem sikerül ez nekem. Nem sikerül, mert láttam viszont tási szövetkezet elnöke közli, hogy az építés, belső szerelés belekerült 480 ezer lejbe, s ennek­­nem csekély hányadát éppen a villanyszerelések képezik. Hiszen a külső vezetéknél is nagy munkát kellett végezni, nyolc póznát is ki kellett ahhoz cserélni, hogy a három fázisos áramnak való vezetéket odavigyék az új épületig. Mindezekre természetesen volt meg­felelő alap a költségvetésben (de­­vizben), de mindez most mégis hasz­navehetetlen. A villanyórát a marosvásárhelyi építővállalat (ICI), mint kivitelező kellett volna beszerelje, amint az a sok szép dolog mellett olyasmit is, ami zavarta a szemet, mert zavarja a haladást is. De nézzük a ténye­ket. Bementem a nagyon szép, rangos, idén júliusban megnyitott, tehát min­denképpen új szövetkezeti nagyüz­letbe, s láttam, hogy ott nem ég vil­lany. Nemhogy neonfénnyel nem ég, hanem sehogy. Ott a drága, kor­szerű szerelék, nyilván a villany­áram is ott halad el előtte az utcán, de bent nincs áram. Nem volt ez feltűnő a nyáron, amikor a nyitva­tartási időben szolgáltatott elegendő fényt a Nap, de most, hogy ősz lett, egész sor kellemetlenség származik az áramhiányból. Persze, semmiség az áram bekö­tése ahhoz képest, amit itt megcsi­náltak. Persze, semmiség egy vil­lanyóra egy korszerű új üzletházhoz képest. De ha nincsen villanyóra, valahogyan mindennek a fordítottja mutatkozik. Három fázisos áramra valók a belső szerelékek, eleve így tervez­ték, ilyen kell ilyen helyre, hogy ne csak fényt szolgáltasson az áram, hanem hűtőberendezéseket is mű­ködtessen. De ilyen óra nincsen..., Frinkuly István, a községi fogyasz­okmányokban ez benne van. A pénzt be is inkasszálta érte (miként a víz­vezeték bekötéséért is, amit szintén elhanyagolt), mielőtt átadta a „kész" munkát. Az átvételező, a Hargita megyei IJECOOP. Hogy történhetett ez meg, kit kell most már felelősségre vonni a történtekért illetve a meg nem történtekért ? — Ha az építők egyszer elmentek, azoknak már bottal üthetjük a nyo­mát. S hogy itt mikor lesz világítás, azt én, ha megszentülök se tudha­tom most már, íme, így summázta az új szövet­kezetnél kialakult állapotokat Frin­kuly István elnök. ... Erről a szép szövetkezeti üzlet­ről is szerettem volna valami szépet írni, hiszen ékessége volna a község­­központ Homoródszentmártonnak, haladásáról tanúskodó, méghozzá igen látványosan. Megannyi örvendetes jele a ter­melőszövetkezet „lábraállás"-ának. Tapasztalható, hogy a globális ak­kord alkalmazása és a vele szer­vesen egybekapcsolódó tudatoso- HAJAS ISTVÁN ÚT (Folytatása a 2. oldalon) Szeretnék valami szépet írni írni VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! 43. (1272.) szám • MEGJELENIK HETENKÉNT • 12 oldal, Ara 25 bam­ • 1971. október 27., szerda Az államhatalom legfőbb, Romá­nia Szocialista Köztársaság egyetlen törvényhozó szerve, a Nagy Nemzet­­gyűlés pénteken zárult őszi üléssza­ka rendkívül fontos törvényt fogadott el. A 465 nemzetgyűlési képviselő a Parlament kupolája alatt az urnák­ba dobott fehér és fekete golyóbi­sokkal — az ország 1971—1975-ös gazdasági-társadalmi fejlesztési ter­vét, vagy, ahogy mi röviden és frap­pánsan szoktuk nevezni, az ötéves tervet szentesítette, emelte törvény­erőre. A napi sajtó által közölt átfogó nagyszabású országépítő program, amelynek — akárcsak pártunk és kormányunk minden cselekedetének a legfőbb célja, végső értelme meg­teremteni az anyagi, társadalmi és kulturális feltételeket az embernek, egyéniségének teljes érvényesülésé­hez, újabb jelentős szakasz lesz azon O­ 7 után, amely hazánkat közelebb viszi a világ fejlett államaihoz, a­­mely a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmon keresztül végülis a kommunizmusba vezet. A program­tervezetet, mint ismere­tes, a politikusok és a szakemberek a X. pártkongresszus Irányelveivel összhangban állították össze, de fi­gyelembe vették az azóta eltelt két esz­tendő során feltárt további olyan le­hetőségeket, amelyek biztosítják, hogy az anyagi termelés, a gazda­sági hatékonyság és az életszínvonal gyorsabban növekedjék, mint ahogy azt­ eredetileg figyelembe vettük. A legjellemzőbb példa erre az, hogy az ipari termelés évi átlagban 11—12,2 százalékkal fog növekedni az Irányelvekben előírt 8,5—9,5 szá­zalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 6,3—­8,3 százalékkal az előírt 5—5,5 százalékkal szemben. Jelentős módosulást szenvedett — hiszen ez az elmondottak alapján nem is tör­ténhet másképpen — a nemzeti jövedelem átlagos évi növekedési kulcsa is, amely az Irányelvekben szereplő 7,7—8,5 százalék helyett 11—12 százalékkal fog növekedni. A nemzeti jövedelem ilyen irányú növekedése, valamint a 30—32 szá­zalékos felhalmozási alap megálla­pítása lehetővé teszi számunkra — amint azt a tervjavaslatot előterjesz­ Országépítő munkánk ragyogó programja te­szánok, a Minisztertanács elnöke is hangsúlyozta —, hogy az állam központosított alapjaiból 470 mil­liárd lejt ruházzunk be ebben az öt­éves tervben, a kongresszuson kije­lölt 420-­­435 milliárddal szemben. Az eddig felsorolt számokból is kiderül az, hogy pártunk politikája az, hogy egybefonja népünk jelenlegi érdekeit a távlatiakkal, ez pedig megköveteli a magas felhalmozási ráta fenntar­tását, egybekapcsolva azt a felhal­mozott alapok célszerű felhasználá­sának politikájával. Lényeges előfel­tétele ez társadalmunk haladásának, a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom felépítésének. A nemzetgazdaság intenzív fejlő­désének és korszerűsítésének a je­lenlegi ötéves terv alapján jelentős forrásai vannak. Mint az részben az előbbiekből is kiderült, ezek a beru­házások hatékonyságának fokozása, a termelőkapacitások és a munka­erő jobb kihasználása, az anyagi ki­adások csökkentése, a termelési struktúra javítása, minél magasabb technikai színvonalú termékek előál­lítása, a nemzeti munkának a­ kül­földi cserében való jobb értékesítése­. A 470 milliárd lej beruházás körül­belül hatvan százalékát nemzetgazda­ságunk legfontosabb ágának további fejlesztésére szánjuk, tehát az iparo­sításra fordítjuk. A tervidőszak vé­gén ezek szerint az ipar az ország felszerelés-szükségletének 70 százalé­kát fogja fedezni, csaknem másfél­szer több árut szállít majd a piaci alapnak, és 1,9-szer több exportter­méket állít elő. Ez a valóságos ipari forradalom erőteljesen fog kihatni az ország egész gazdasági-szociális életére. Egyrészt a nemzetgazdaság­ban hozzávetőleg egy millió új mun­kahely fog születni, több mint két­szerese az Irányelvekben előirányzott­nak. Csupán a mezőgazdaságból 400 000 ember fog elhelyezkedni az iparban, ami lényeges változásokat fog előidézni a lakosság foglalkozási ágakkénti összetételében. Másrészt a fizetésből származó jövedelem több mint 50 százalékkal gyarapszik. A tervben 153 milliárd lej szerepel az (Folytatása a 12. oldalon) Szerkesztőség és Kiadóhivatal “BUCUREŞTI, PIAŢA SCÅNTEII Nr.1. Tel: 18—52—92. Előfizetéseket fel­vesznek a postahivatalok és levél­kézbesítők. Előfizetési díj negyed­évre 3 lej, fél évre 6 lej, egy évre 12 lej. FIÓKSZERKESZTŐSÉGEINK: Kolozsvár, Piaţa Libertăţii 31 szám. Tel: 22244. Brassó, Horea u. 22 szám. Tel: 21283. Mezőgazdasági útmutatónk tartalmából► SF, Sül TÖRVÉNY : mezőgazdasági növénytermesztésben használt vetőmagvak és ültető­­anyagok termesztéséről, felhasználásáról és minőségi ellenőrzéséről • A Funduleai Gabona- és Ipari növény­termesztési Kutatóintézet

Next