Famunkás, 1947 (47. évfolyam, 1-10. szám)
1947-01-01 / 1. szám
1947 január FAMUNKÁS Erősítsük a szakszervezeteket A szakszervezeti mozgalom időnként ingadozásoknak van kitéve. Vannak történelmi időszakok,, amikor a tagok létszáma hirtelen szaporodik és vannak esetek, amikor komoly visszaesés mutatkozik. A felendülésnek legjellegzetesebb tűnet az etső világháború utáni időszak, amikor a mellett, fárgy egészen új, eddig egyáltalán nem működő szakszervezetek létesültek, szinte inváziószerű áramlás indult meg a szakszervezetekbe. Ilyen vagy ehhez hasonló jelenléget tapasztalunk jelenleg is. A Horthyrezsira tat'at a dolgozók kisebbsége volt szervezett munkás, mert bizony az serm hátrányokat, nem pedig előnyöket jelentett. Jelenleg viszont a szakszervezet olyan döntő befolyással rendelkezik a mimikaviszony minden területén, hogy a dolgozók számára szinte nélkülözhetetlen intézménnyé nőtte ki magát. Most amikor ismét egy esztendő munkája, küzdelme és eredménye zárul le, n°m érdektelen, ha különösen az új tagok tájékoztatására néhány mondtban összefoglaljuk a sz-lk-zervez°te k gazdasági és szociális jelentőségét. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szakszervezetek jelentősége nem csökkenni, hanem emelkedni fog. Ezen tény alátámaszására hozom fel, hogy azEgyesült Nemzetek” hozzájárultak a Szakszervezeti Világszövetség azon kéréséhez, hogy a Gazdasági és Szociális Tanácsban képviseletet kapjanak. Ezzel azonban a Szakszervezeti Világszövetség követelései még nem zárultak le, mert a világ tartós békéjének érdekében a dolgozók a Biztonsági Tanácsban és az Egyesült fölnr()t4c3«» 0*0K’p részt kívánnak venni. A jogcím ehhez 70 millió szervezett munkás akarata, kiknek számára nem közömbös, hogy a világ jövő sorsát illetőleg milyen döntésöket hoznak. A bntságokban való részvétel lehetővé teszi, hogy a dolgozók kifejtsék nézeteiket és befolyásolják a határozatok meghozatalát. A szakszervezetek nemzetközi jelentősége mellett, hazai vonatkozásban sem maradunk el. A Magyar Szabad Szakszervezeteknek jelenleg 1.200.000 tagja van. Ez a szám megközelítő képet ad arról, hogy milyen ereje van a dolgozóknak. A puszta számok azonban nem fejezik ki méltóan a szakszervezetek jelentőségét, azt felmérni csak akkor tudjuk, ha egy pillantást vetünk az új társadalmi viszonyokra. A második világháború befejezése után az egész világ a szociális átalakulás folyamatában van. A dolgozók mindenütt, több jogot kaptak és a társadalom irányításában fokozottabban vesznek részt. Az új világ felépítésében azok a nemzetek lesznek az élen, amelyek tudatosságra törekednek és az új világot a szellem teremtő erejével és a technika modern vívmányaival akarják elősegíteni és gyorsítani. A szociális fejlődést már semmi-féle reakciós erő sem akadályozhatja meg. A társadalom belső gazdasági és politikai szerkezetének átamautasával páruzamosan alakul ki egy új életforma, amoghez szexutlisn hozzá tartozik a modern szak- szervezeti mozgalom is, amely nagymértékben különbözik a náborúj előtti megszokott formáktól. Ha eltetpprnk a szakszervezetek társai valmi és politikai tevékenységétől (Nemzeti Bizottság, B-lista, Bal-ldali Blokk, stb.) és működésének csupán gazdasági oldalát szemléljük, akkor azt is tapasztaljuk, hogy üzemi alkotmányos jegy egé- iszen új formája van kialakulóban, az üzemi bizottságok intézményében. A gazdasági • demokrácia- nak törékeny és mégsem eléggé megerősödött hajtása ez, melynek sokkal erőteljesebben kell kiépülnie az üzem belső esetébe.j. i'tgj.'tini ( nagyobb szakenetenmal hzzáértesse) szti a dolgozók érdekeit védve és azokat új i.rknténvekkel gazdagítani. Különösen nehéz helyzete van az üzemi bizottságoknak az olyan vállalatoknál, ahol a munkavállalóknak nincs szakszervezeti iskolázottságuk. Ilyen helyeken az is veszély fenyeget, hogy a tömegek elhomályosítják vagy közömbösítik a szakszervezeti élet helyes formáit és szabályait. Különösen szembetűnő ez a hiányosság a kollektív szerződés kérdésében. A dolgozóik egy része nem akarja megérteni, hogy bérpolitikánk helyes és a dolgozók érdekét szolgálja. A munkásosztály szervezettsége és az erőviszonyok ugyan lehetővé tennék, hogy magasabb béreket harcoljunk ki, ez azonban nem állna arányban az ország ipari teljesítőképességével. A munkabérek felemelését csak lassú, fokozatos erőfeszítéssel tudjuk megoldani. Ha összehasonlítjuk az inflációs és kalóriás bérpolitikánkat a jelenlegi még nem kielégítő, de tűrhető viszonyokkal, akkor kétségtelenül javulás állapítható meg. Hogy a szakszervezetnek mennyire igaza van, amikor mérsékelt bérpolitikát folytatnak, igazolja az a tény, hogy a munkanélküliség következtébenl egyes vállalatok máris kísérleteznek, hogy a kollektív szerződésben biztosítot béreknél kevesebbet fizessenek, vagy hogy a dolgozókat más módon megrövidítsék. Ezek a jelenségek bizonyítják, hogy a kollektív szerződés, megfelelő viszonyok között, amikor már magasabb béreket is elbír az ország, a munkásság egyik legdöntőbb vívmánya lesz, mert eleve megfékezi a munkaadókat, hogy még csak kísérletet is tegyenek alacsonyabb bérek fizetésére. A munkaviszony szabályozása szempontjából a szakszervezeti munkaközvetíti és törvényes úton való szabályozása is jelentős sikere a magyar dolgozóknak. A szakszervezetek befolyásánakés tekintélyének gyarapodását jelenti ez. A munkavállalók szempontjából pedig :a kilincselés én olcsó a janikozás felett kongatja meg a lélekharangot. Ha részleteiben nem is térek ki , mindazokra az eredményekre, ame- lyeket a szakszervezeti mozgalom elért, csupán megjegyzem, hogy az adók és levonások teljes áthárítása a munkáltatókra, végkielégítés, felmondási idő szabályozása, a gyermeknevelési pótlék bevezetése, az OTI-szolgáltatások rendezése, az egyetemen közgazdasági, közigazgatási és filozófiai tanfolyamok megrendezése, gyári gondozónők kiképzése, tanoncvédelem, stb. jelzik a szakszervezeti mozgalom harcos tevékenységét Olyan eredmények ezek, amit pillantstnyilag lehet ugyan lebecsülni, de végső kifejlődésében a dolgozók gazdasági felemelését célozzák. Ha ezeket az eredményeket meg akarjuk tartani és tovább akarjuk fejleszteni, akkor elsősorban a munkásság harci egységére van szükség. Az üzemen belül félre kell tenni a pártpolitikai villongásokat és a cél érdekében minden nemes és megvalósítható törekvést- a munkásegység szellemében kell támogatni. Egyetlen szilárd sziklafalat kell kiépíteni a reakció kísérletei ellen, hogy még csak eszébe se jusson a szakszervezeteket támadni. Amilyen egységesek vagyunk ezekben a kérdésekben és amilyen mértékben tovább tudjuk építeni és erősíteni a szakszervezeteket, olyan mértékben biztosítják a demokrácia büféié való fejlődését. Amíg a szakszervezetek erősek és hivatásuk magaslatán állnak, addig a reakció elleni harc szilárd alapokon nyugszik, melynek végső következmények éreztetni fogják hatásukat és az új évben még jelentősebb eredményeket fogunk tudni elérni a dolgozók egyetemes érdekében. Szűcs József Bérakkordok helyett mindenhol időakkordokat kell bevezetni Ideiglenes változtatások három akkordszerződésen Köztudomású, hogy a parketta’«rakó, ládakészítő, kádár, kereke’,fő, ikrosárfonó, cirokseprőkészítő és a tűzifaaprító iparágakban foglalkoztatott munkások ■nagy többsége némi megszakításokkal már évtizedek óta akkordbérért dolgozik. Ettől a bérrendszertől augusztus 1-én a forint kezdetén sem ítértünk el és mire a Termelési Bizottságokat az időakkordok bevezetése céljából kinevezték, a fenti iparágakban már megkötöték az akkord bérszerződéseket Minden szerződés megkötésénél gondosan ügyeltünk arra, hogy az affelnordbérfeltételek az ország súlyos helyzetének figyelembevételével szigorúan a megengedett határokon belül történjenek. Az eltelt több hónap alatt nem is volt különösebb baj az akkord szerződések körül, amelyeket hozzáértő szakemberek jó és lelkiismeretes munkával állítottak össze. Később azokat a Termelési Bizottság is felülvizsgálta és tudomásul vette. Éppen ezért, meglepőnek tartjuk a Termelési Tanács azon rendelkezését, amellyel a Termelési Bizottságnak utasítást adót arra, hogy az összes bérakkordszerződéseket sürgősen időakkordra kell változtatni. Ezt az utasítást kiadták anélkül, hogy előbb megkérdezték és megvizsgálák volna, vájjon adva van-e az előfeltétele a fenti iparágokban az új rendszer megvalósításának . Bennünket nem vádolhat senki, hogy ellene vagyunk az új akkordbérezési rendszernek. Szaklapunk két utolsó számában ia népszerű közleményekben bizonyítottuk az időakkordmunka előnyeit és összejöveteleinken mindenhol élőszóval is propagáljuk a teljesítményi bérrendszer letagadhatatlan előnyeit. Mégis azt mondjuk, hogy ezt a bérezési rendszert erőltetni nem lehet, mert abban nem volna köszönet. Azt hinzák az ahhoz értő szakmai vezetőkre, akik mindenkinél jobban tudják, hogy a szakmai területükön mikor kell az új termelési módot bevezetni. Ismerve az említett faipari szakmák jelenlegi adottságait, nem lesz könnyű, feladat az időakkord megvalósítása. Szüksége mutatkozott annak, hogy addig ia tintba jutssak három akkord bérszerződésben történt alábbi változtatásokat. Akádáripari akkordbérszerződésben a hordók elkészítési bére december 9-től kezdődően így módosul: 400—499 literig darabonként 33 forint. 500—550 literig hl. á 7.30 = 36.50 forint. 55Í—600 literig hl. á 6.90 = 37.85 forint. 601—700 literig hl. á 6.60 = 39.60 fori ml1. 701 litertől feljebb á 6.— =42 forint. A cirokseprőkötők bérszerződése december 21-től kezdve annyiban módosul, hogy az akkordban dolgozó seprőkötőjének, ahol munkájuk előkészítéséhez maguknak kell a drótcaavarást, nyelt válogatást, bevágást stb. elvégezni, s ezen munkájukért heti átalányként a kollektív szerződés szerinti 10 órabért kapják. A tüzifaaprileioszi szerződés december 16-tól kezdve úgy módosul, hogy az 'akkordban dolgozó gépmunkásoknak, amennyiben az üzemben, vannak, de' nem dolgozhatnak, a munkára várako-zás idejére 1,50 forint órabért kapnak. A gép- és szerszámkezelésért az alábbi heti átalánybéreket kapják: 1. Gépszíjak fel- és leszerelésért, ahol ez naponta történik, félállásonként 9 forint 2. Körfűrész élesítése üzemben lévő körfűrészgépenként 9 3. Szalagfűrész élesítése üzemben lévő körfűrészgépenként 12 -1 4. Új vagy mélyített fűrészlapok élesítése üzemben lévő fűrészlaponként 45. üzemben lévő munkagépek mindennemű ápolása fűrészenként (vagyis egy fűrész a hozzávaló baltákkal 6 . 6. Az összes motorok kezelése 10 „ Amikor a változásokat az érdekelt szaktársak tudomására adjuk, egyben azt is nyomatékosan kihangsúlyozzuk, hogy mind a három bérszerződésnek egyéb rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. Villám János S Villám János A famunkás szakszervezeti mozgalom egyik legrégibb harcosa, Villám János, december Vszén töltötte be 60 ik életévét. Kötelességünknek tartjuk, hogy szaklapunk hasábjain néhány sort szenteljünk annak, aki a legnehezebb időkben is becsülettel és szocialista öntudattal képviselte az első időben a fagépmutatások, majd később Horovitz Gábor halála után az össz szervezett famunkásság érdekeit. Villám szaktársunk 1886 ban született Szőnyben. Szegény parasztszülők gyermeke volt, 13 éves korában Komáromba került asztalos inasnak- Már tanonc korában utólérte a fagépmunkások végzete. A Komáromi Faiparosok Szövetkezetébe került tanoncnak, amely már akkor gépi erőre volt berendezve, ott súlyos baleset érte, balkezének négy ujját letépte a gép. Felszabadulása után elbocsátották, mert meg nyomor adod munkásra nem volt szükségük. Vándorbotot vett a kezébe, nehéz téli hónapokat töltött különböző országutakon, míg végül 1906-ban a fővárosba, került. A Malomsoki gyárban kapott alkalmazást, ahol a munkásszolidaritásSzellemének megfelelően, azok a szaktársai, akiket még Komáromból ismert, segítették át sok esetben azokon a szakmai nehézségeken, amelyekkel csonka keze miatt, egyedül nem tudott megbirkózni. 1908. október 8-án a plurális választójog elleni harc egyik legkeményebb napján, amikor Budapest öntudatos dolgozói az akkori miniszterelnök, Andrássyhoz, fekete grófhoz, akartak felvonulni, az Andrássy-úton tűzharc fejlődött ki a tüntetők és a rendőrség között, amelynek következményeként a helyszínen letartóztatták Villám szaktársunkat, és tekintve, hogy nála is fegyvert találtak, 11 hónapig lázadással vádoltan,vizsgálati fogságban tartották. 1919. elején a proletárdiktatúra alatt a gépmunkás szakosztály, amelynek akkor több mint ezer tagja volt, elhatározta, hogy külön járulék fizetésével önálló gépmunkás titkárt alkalmaz, amely tisztségre egyhangúan Villám szaktársunkat választották meg. 1921-ben egy gyűlésen elmondott beszéde miatt izgatásért letartóztatták és a gyorsított tanács három évi börönre ítélte. 1939-ben Horovitz Gábor, a Famunkás Szövetség főtitkárának halála után, a gépmunkások ügyeinek vezetése mellett a Központi Vezetőség, a Szövetség ügyeben vezetésével is megbízta. A saját szavait idézzük, amelyiket 60-ik születésnapján mondott.Most, hogy 60 éves lettem és visszagondolok az elmúlt több mint 10 esztendős szakszervezeti tevékenységemre is közel 30 éves titkárságomra, büszkén mondhatom, hogy nem éltem hiába, elégtételül szolgál, hogy azért, amiért évtizedeken keresztül harcoltam részben megvalósult, részben pedig a megvalósulás felé közeledik.« Részünkről csak annyit leszűrik hozzá, hogy Villám szaktársunk, még hosszú évekig legyen közöttünk és segítsen a dolgozók Magyarországának felépítésében. R. P Felhívjuk szakszervezeti tagjaink figyelmét a Szakszervezeti Tanács kiadásában megjelent „A munka kalen!ráris!ma“-ra, amely Vértes György elvtárs szerkesztésében Kossa István elvtárs bevezetőjével készült az 1947-es esztendőre. A kalendárium minden olyan kérdést felölel, ami a dolgozókat érdekelheti, ezért minden magyar munkás a saját érdekében vásárolja meg. Kapható a Szakszervezetünkben és a Szakszervezeti Tanács könyvosztályán, Fiumei út 4. sz. alatt. Arad Ft.