Famunkás, 1950 (58/50. évfolyam, 1-17 szám)

1950-01-01 / 1. szám

1950 január Sztálin elvtárs 70 éves A Szovjetúnió, a népi demokráciák, a világ dolgozói, az egész haladó emberiség, december 21-én ünnepelte meg Sztálin elvtárs születésnapját. Ez az ünnep, a haladás, a szocializmus erőinek, a béke nagy táborának hatalmas seregszemléje volt. A világ valamennyi dolgozója határtalan szeretettel fordult ezen a napon a Bolsevik Párt zseniális vezetője, a világ dolgozóinak nagy tanítómestere felé, akinek élete elválaszthatatlanul összeforrt a Bolsevik Párt, a nagy szovjet nép történetével, az orosz és a nemzetközi munkásosztály dicsőséges harcaival, a gyarmati népek felszabadító harcával és a szocializmus felépítésével. Nálunk Magyarországon, Sztálin elvtárs születésnapja alkalmával a lelkesedést az öröm és hála egészítette ki, mely az egész országot bevonta az évforduló megünneplésébe. Tudjuk jól valamennyien, hogy fel-, emelkedésünket az öt év előtti pusztulásból, kizárólag neki köszönhetjük. A szeretet és hála éppen ezért él elevenen a magyar dolgozó nép szívében. Sztálin elvtárs születésnapját munkafelajánlásokkal, sztálini műszakkal ünnepelték a magyar dolgozók legjobbjai, de határtalan lelkesedéssel csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség is. A magyar dolgozók több termeléssel, szocialista lendülettel ünnepelték meg Sztálin elvtárs születésnapját, hiszen a magyar nép az elmúlt öt esztendő alatt a felszabadítástól kezdve, mindent a szocialista Szovjetúnió támogatásának köszönhet. Sztálin elvtársnak köszönhetjük azt a felmérhetetlen gazdasági segítséget, melyet hazánk újjáépítésének a legnehezebb napjaiban kaptunk. A Szovjetúniónak, Sztálin elvtársnak köszönheti a munkás a gyárat, a dolgozó paraszt a földet, a haladó értelmiség a szabad alkotó munka lehetőségét, a magyar nők a teljes egyenjogúságot, a gyermekek a gondtalan, boldog jövőt. Világos, hogy ha az eddigi eredményeink alapja az a segítség, az az útmutatást, amelyet a Szovjetúniótól, Sztálin elvtárstól kaptunk, úgy ez a jövőben is nélkülözhetetlen előfeltétele lesz annak, hogy Népköztársaságunkat erősítsük, a szocializmust építsük és hazánk függetlenségét megvédjük az imperialista kalandorok beavatkozási kísérletei ellen. Ezért oly nagy ünnep nekünk Sztálin elvtárs születésnapja. Ma, amikor az amerikai imperialisták újra lángra szeretnék lobbantani a világot, a béketábort, amelynek fő ereje a Szovjetúnió, Sztálin elvtárs vezeti. Az ő éleslátása leplezte le a Tito-klikket és a nemzetközi reakció egyéb, álcázott ügynökségét. Sztálin elvtárs tehát a mi békénknek is a legfőbb őre. A hálát, melyet ezért Sztálin elvtárs iránt érzünk, azzal mutathatjuk meg a legjobban és ugyanakkor hazánk és dolgozó népünk érdekeit azzal szolgálhatjuk a legjobban, ha mindent megteszünk a béketábor erősítésére. Ha még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Szovjetunióval, ha fejlesztjük honvédségünket és ha kiváló eredményeket érünk el a szocialista építő munkában. Ezen a téren is példát mutat nekünk Sztálin elvtárs! Az ő vezetésével fejlődtek ki a Szovjetúnió történelmi jelentőségű mozgalmai, a szocialista munkaverseny és a Sztahhánovmozgalom. A magyar nép, amely a Magyar Dolgozók Pártjának a vezetésével halad a szocializmus Népünk szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs már a Magyar Dolgozók Pártja májusi központi vezetőségi ülésén tartott beszámolójában figyelmeztetett bennünket arra, hogy ipari termelésünk minőségi vonalán még sok a javítani való. »Nagy figyelmet kell fordítanunk — mondotta Rákosi elvtárs — a minőség kérdésére. Nem szabad megengednünk, hogy a szocialista ipar termelvényeinek minősége rosszabb legyen, mint a kapitalistáké volt Ellenkezőleg, a szocialista ipar fölényének a minőségben is meg kell mutatkozni.« A faipar vonalán ezen megszívlelendő felhívás nagy általánosságban süket fülekre talált. A magyar dolgozó nép, köztük a faipar dolgozói is, a hároméves terv idő előtti befejezésével a termelés második világháború előtti szintjének mennyiségi vonalon való túlhaladásával bebizonyította, hogy megértette Pártunk egyik legfontosabb központi jelszavát: »Tiéd az ország, magadnak építed«. Meg kell azonban értenie a faipar vezetőinek éppúgy, mint a faipar valamennyi dolgozójának azt is, hogy a termelés mennyiségi szintjének emelése mellett nem játszhat másod- vagy harmadrendű szerepet a termelés minőségi szintjének javítása sem. Komoly politikai felvilágosító, nevelő munkával, amelyet az üzemi pártszervezetek és az üzemi szakszervezeti szerveknek kell a saját üzemeikben folytatni, szét kell rombolni azt a hamis hitet, hogy a termelékenység emelése kizárólag mennyiségi kérdés. A faipar dolgozóiban, a gépek és munkapadok mellett dolgozókban éppen úgy, mint a vezető, irányító posztokon lévőkben tudatosítani kell azt, hogy gyenge vagy rosszminőségű munkatermék előállítása növeli az önköltséget. Egyrészt azáltal, hogy a gyártási hibák kijavítása az előirányzott munkaórák számát növeli, másrészt azáltal, hogy a selejtes, gyenge minőségű munkatermeket a tervezettnél olcsóbban kell a piacra dobni. Minőségi faipari gyártmányaink keresett cikkek a külföldi piacokon. Arra kell törekednünk, hogy a termelés mennyiségi emelkedésénél ne szoruljon háttérbe a minőség kérdése, hogy faipari termékeink megtartsák régi helyüket a világpiacon. A sikeresen befejezett hároméves terv olyan nagy mértékben emelte a magyar dolgozók értszínvonalát, hogy pl. a bútoripar termékeit mind nagyobb számban tudják megvásárolni. Számolni kell azzal is, hogy a január 1-én induló ötéves terv végrehajtása során a hazai bútorszükséglet gyors ütemben tovább fog emelkedni. Ipari gyártmányaink minőségének javítása érdekében a Népgazdasági Tanács 264/13/1949. számú rendeletben kimondotta, hogy a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézetnek át kell alakulnia Minőségi Ellenőrző Intézetté. A nehézipari miniszter pedig a könnyűipari miniszterrel egyetértésben 11.770/1949. Ev. sz. alatt kiadott körrendeletében, melyet ez ipari termelési főosztályokhoz, ipari központokhoz és vállalatvezetőkhöz intézett, kimondja: »A két minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál a minőségi termelés előmozdítása és a minőségi ellenőrzés széleskörű bevezetése érdekében üzemi minőségellenőrző osztályokat (MEO) vagy csoportokat (MECs) kell felállítani. A minőségellenőrzés fontosságára mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a Szovjetúnió ipari vállalatainál a foglalkoztatott dolgozók 4—18 százaléka van minőségi ellenőrzésre beállítva. A százalék aránya gyártási áganként fontosságisorrendben változik. A legmagasabb a finommechanika és a gépipar területén. Hogy a faiparban a gyártmányok minőségét ellenőrző szervek felállítása fontos és sürgős, ezt bizonyítja, a Ugriiimpex ilyen irányú észrevétele a Minőségi Ellenőrző Intézet felé. A felsorolt esetek megkövetelik, hogy a faipar minőségellenőrző szervei az egyes üzemekben a legrövidebb időn belül kiépüljenek. Ez volt a célja a Könnyűipari Minisztérium X. főosztályának az 1949 novemberében indított faipari MEO tanfolyammal is, melyet 1950 januárjában egy újabb tanfolyam fog követni Azok a faipari dolgozók, akik a tanfolyamot sikeresem elvégzik, az egyes üzemek termelésének minőségi ellenőrzését fogják a KIP IX. főosztálya és a Minőségellenőrző Intézet főosztálya közbejöttével megszervezni és irányítani. A faipar termékeinek használhatósági, tartóssági, tetszetősségi és méretpontossági, tehát minőségi szintjének emelése nemcsak a tanfolyamokról kikerülők feladata, hanem a gyártásban résztvevő valamennyi dolgozóé. A személyes felelősség kiépítése az üzemekben, hogy minden egyes ember bizonyos meghatározott konkrét munkáért viselje a felelősséget, a szocialista építés egyik elengedhetetlen feltétele. Igen helyesen ismerték fel ezt, az Állami Ládagyár N. V. vezetői, akik az üzem dolgozóival való megbeszélés alapján betűs és számsorozatos bélyegzőket adtak a gyártásban résztvevőknek, mellyel az általuk készített kész- vagy félkész munkatermékeket kötelesek megjelölni. Az Alfemi Lada gyárat ilyen vonatkozásában követendő példaként állítjuk a többi faipari vállalatok elé. Iparcikkeink minőségi megjavításával csökkentjük az önköltséget, erősítjük népgazdaságunkat és közelebb hozzuk a minden dolgozó által várva-várt szocializmust. Ez lebegjen minden faipari dolgozó szeme előtt, akár vállalatvezető az illető, akár gépnél vagy munkapadnál dolgozó munkás felé, ezen az úton napról-napra, a Szovjetúnió útmutatásait követi. Ahhoz, hogy ötéves tervünket sikeresen végrehajthassuk, szükséges az, hogy pontosan kövessük és betartsuk a sztálini útmutatásokat. A Magyar Dolgozók Pártja Rákosi elvtárs vezetésével, híven követi a Szovjetuniót, a sztálini tanításokat. Sztálin tanította meg a munkásokat a proletariátus diktatúrájáért vívott harcra, ő a vezére annak a harcnak, amelyet az imperialisták bilincseitől már megszabadult országok, és a kapitalista világban még elnyomástól szenvedő milliók együtt vívnak a nemzetközi reakció ellen. Éljen a bolsevikok legyőzhetetlen Pártja, Lenin-Sztálin Pártja! Éljen a mi Sztálinunk, a Párt, a munkásosztály, a szovjet ország népei és az egész világ dolgozóinak örömére! Több figyelmet a minőségre! FAMUNKÁS Nagy Béla a sztálini műszakban 5250 százalékot ért el Sportárutermelő NY. esztergomi üzemében Nagy Béla szaktárs a sztálini műszak előtt is kivette a részét a munkából. Eddig is jelentős újításaival gazdagította a magyar népi demokráciát, így készült fel Nagy szaktárs a nagy napra. Az utolsó éjjel elkészítette a legújabb újítását, ezzel az újításával hozzáfogott a régi normája megdöntéséhez. 7 órakor biztos tudattal fogott hozzá a munkájához, tudta, hogy az eredményeknek ki kell jönni. Az első két óra alatt csak 1500 százalékot tudott elérni, ebbe azonban nem nyugodott bele. Módosított az újításán, a második két órában már 4500 százalékot, majd fokozott munkatempóval 5250 százalékot teljesített. Munkaidő befejeztével, a rádión keresztül, mint sztahanovista munkamódszerrel dolgozó szaktársat állította példaképül a többi dolgozó elé. Nagy Béla szaktárs a sztálini műszak befejeztével nem áll meg a fejlődés vonalán és ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi 5250 százalékos teljesítményét felemeli 8000 százalékra. Kéri Nagy szaktárs, adjanak mellé hét dolgozót, ezekkel elvégzi 30 ember munkáját. Nemcsak mi, a famunkások, de az egész munkásosztály büszke örömmel veszi tudomásul. Nagy Béla elvtársunk és a többi sztahanovista különösen nagy teljesítményét és biztosak vagyunk benne, hogy egyre több lesz azoknak a száma, akik döntő részesei lesznek az ipari forradalom megvalósításának, hogy fokozott iramban építhessük a szocialista Magyarországot. 3 Államosították a tíz munkavállalónál többet foglalkoztató üzemeket A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével 1949 december 28-án a magyar nép kormánya egy újabb lépést tett a kapitalizmus maradványainak felszámolása területén. Kormányunk legújabb rendelete értelmében a tíz munkaválalónál többet foglalkoztató üzemeket állami kezelésbe vették. Az üzemek állami kezelésbe vétele a faipar területén az üzemek igen jelentékeny részét érintette és ezzel a faipar dolgozóinak jelentékeny része mentes lesz a kapitalista termelési forma és kizsákmányolás alól. A kisipari üzemtulajdonosok tekintélyes részének nem igen volt szívügyük a szocialista építés. Ez abban nyilvánult meg, hogy közterheiket nem fizették és munkavállalóik részére a szociális juttatást nem adták meg. De kifogásolható volt nagyrészben az általuk készített munka minősége is. Egyetlen céljuk az volt, hogy az általuk elvállalt munkákból minél nagyobb hasznot tudjanak zsebretenni. A saját egyéni érdekeiket mindenkor a közösség érdekei fölé helyezték. Ezt az államosítást már nem kísérheti az áskálódó vészmadarak hangja, mert a szocialista tervgazdálkodás már bebizonyította, hogy szervezettségénél fogva sokkal inkább szolgálja a dolgozók életszínvonalának emelését és a termelés fejlesztését. A most államosított üzemek nagy mértékben hozzá fognakjárulni ahhoz, hogy a faipar az ötéves terv ráeső részét minél sikeresebben hajtsa végre. Több, jobb és olcsóbb termeléssel beijeszkedve, a szocialista tervszerű termelésbe, fogják az üzemek dolgozói a maguk vonalán építeni a szocializmust. A döntő az, hogy ezzel megint kisebb lett a lehetősége annak, hogy a kisárutermelés vonalán a kapitalizmus újra termelje saját magát Követendő példa A budapesti szervezett parkettmunkások átérezve a munkássajtó, a »Szabad Népe jelentőségét a szocializmus építésében, az épülő »Szabad Népe székházában 380 m’ parkett gyalulást és beeresztést végeztek önkéntes rohammunkában. Helyi csoportjaink készítsék elő közgyűléseiket Az új év első két hónapjában helyi csoportjaink évi közgyűléseket tartanak. A közgyűlések idejét mielőbb meg kell határozni és azt azonnal közölni kell vidéki titkárságunkkal, mert a közgyűléseken a központi vezetőség megbízottja minden esetben részt fog venni. A közgyűléseket megelőzően taggyűléseket kell tartani, ahol a jelölő bizottsági tagokat megválasztják. A vezetőségi és szervezőbizottsági tagoknak, a bizalmiaknak munkát, fáradtságot nem ismerve, mindent meg kell tenni, hogy tagjaink teljes számban részt vegyenek a közgyűléseken és ott a lelépő vezetőség munkálkodását tárgyilagos bírálat alá vegyék. Különösen arra a kérdésre kell minden helyi csoport közgyűlésén világos feleletet adni, vájjon mi a magyarázata annak, hogy a faipari dolgozók közül mintegy kétezren még ma is távoltartják magukat Szakszervezetünktől. Helyi csoportjaink vezetőségei, szervezőbizottságai a szaktársak támogatásával a közgyűlés után azonnal lássanak munkához, hogy a még szervezetlen famunkásokat az ország egész területén mielőbb Szakszervezetünkben tömöríthessük. A mostani közgyűléseken külön napirendi pontként behatóan foglalkozni kell a termelési problémákkal. Köztudomású, hogy a faipari szakmákban foglalkoztatott munkavállalóknak, mintegy 50 százaléka azokban a kis- és középipari műhelyekben dolgozik, ahol sok szó fér az ott készített faipari termékek minőségéhez, az anyag gazdaságos kihasználásához. Ezeken a bajokon is sürgősen változtatnunk kell, mert máskép önmagunkat károsítjuk. De nem titok az sem, hogy a napi nyolcórás munkaidőtől, úgyszintén a kollektív szerződésnek a munkabér és egyéb fontos rendelkezéseit kisipari vonalon úgy a munkáltatók, mint a munkaválalók nagyon gyakran áthágják és ezáltal gazdasági célkitűzéseink megvalósítását nehezítik. Amikor az államosított üzemekben a munkásság erejének megfeszítésével és legjobb tudásának latbavetésével munkaversenyben dolgozik azért, hogy hazánkban a kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalmi rendszert mielőbb megvalósíthassuk, ugyanakkor nem tűrhetjük, hogy a famurvások törpe kisebbsége továbbra is, fegyelmezetlen magatartásával károsan viselkedjék és ezzel destruálja a kommunista módon jól dolgozó szaktársainkat. Bűnt követünk el, ha e bomlasztó állapotokat mielőbb meg nem szüntetjük.