Famunkás, 1966 (66. évfolyam, 1-13. szám)
1966-01-03 / 1. szám
1966. JANUÁR 3. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének és szakszervezetünk elnökségének együttes határozata a szocialista munkaverseny-mozgalom 1966. évi irányelveiről Sikeresen teljesítettük második ötéves tervünket, ezzel a szocializmus építésének jelentős szakasza fejeződött be hazánkban. Az elmúlt 5 év alatt több mint 200 milliárd forintot használtunk fel beruházásokra, ipari és kommunális létesítmények egész sorával gazdagodott országunk népe. Meglevő fűrész- és lemezipari üzemeink korszerűbbé váltak, új termelési kapacitásokat hoztunk létre. Népgazdaságunk fejlődéséhez nagymértékben járultak hozzá a fűrész- lemezipar fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozók, elősegítették harmadik ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges szilárd alapok megteremtését A fűrész-, lemezipar 1966. évi tervében rögzített feladatok végrehajtását elősegítő szocialista munkaverseny irányelveit az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alá tartozó fűrész-, lemez- és vegyesfaipari vállalatok részére az alábbiakban határozzuk meg: " Fontos feladat a termelési terv — cikkenkénti részletezéssel történő — menynyiségi teljesítése. Törekedni kell az exportterv részleteiben való teljesítésére, a minőségi előírások (minőségi mutatószámok, kategória) megtartására. Nagy figyelmet kell fordítani az értékesítési terv mennyiségi és minőségi teljesítésére a kiadott diszpozícióknak megfelelően, elsősorban a kiemelt cikkek tekintetében. Az értékesítési határidők ütemezés szerinti tartása, a tervben jóváhagyott fafajonkénti előírások megtartása is fontos feladat. A fűrészüzemek tekintsék fontos feladatnak a szállítási szerződésekben vállalt különleges méretű termékek legyártását és határidőre történő értékesítését. Nagy gondot kell fordítani a máglyázási terv teljesítésére, az anyagok osztályozására és megfelelően elkülönített tárolására, valamint a kihozatali százalék emelésére. Törekedni kell a költségek állandó csökkentésére, a takarékos gazdálkodás további szélesítésére. Nagy gondot kell fordítani a korszerű termelésszervezés módszereinek széles körű alkalmazására, a gépek jobb kihasználására. Jobban ki kell használni a munkaszervezési tevékenység javításában, a munkafegyelem szilárdításában, a veszteségidők csökkentésében levő tartalékokat, lehetőségeket. A gazdasági feladatok végrehajtása érdekében fokozott figyelemmel kell kísérni a dolgozók — különösen a fiatal szakmunkások és ipari tanulók — szociális és kulturális igényeinek kielégítését, munkakörülményeik állandó javítását, a termelésben élenjáró dolgozók és a törzsgárda fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülését Törekedni kell a balesetek számának és súlyosságának csökkentésére, javítani kell az oktatás színvonalát, valamint a munkavédelmi őrségek tevékenységét. A dolgozók szocialista tudatának fejlesztése érdekében szükséges a szocialista brigádok, a szocialista munka műhelye, üzeme címért versenyző kollektívák vállalásai teljesítésének segítése, a szakmai és politikai oktatás színvonalának emelése. A vállalati gazdasági és társadalmi szervek a dolgozók mozgósításával, a tervek és vállalások teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésével segítsék elő az 1966. évi gazdasági feladatok sikeres végrehajtását. A könnyűipari miniszter és szakszervezetünk elnökségének együttes határozata az „Élüzem“ cím és az „MT—SZOT Vörös Vándorzászló? ) elnyerésének 1966. évi célkitűzéseiről A Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá tartozó bútoripari vállalatok részére az „Élüzem” cím, illetve az „MT —SZOT Vörös Vándorzászló” elnyerésének 1966. évi célkitűzéseit az alábbiakban határozzuk meg: — Alapvető gazdasági mutatók teljesítése. Ezen belül valamennyi vállalatnál azonos módon a következő mutatók: — Termelékenység (az előző évben elért eredményhez viszonyítva, lehetőleg naturális alapon). — Jövedelmezőség (nyereségrészesedés napokban). — A tervben meghatározott árukiszállítás végrehajtása, ebből kiemelten az exportfeladat teljesítése. — A baleseti helyzet alakulása. — Vállalati fő feladat teljesítése. BUDAPESI BÚTORIPARI VÁLLALAT, SZÉK- ÉS KÁRPITOSIPARI VÁLLALAT, TISZA BÚTORIPARI VÁLLALAT, ISKOLABÚTOR ÉS SPORTSZERÁRUGYÁR RÉSZÉRE: 1. Importanyag és természetes faanyag 1965. évinél nagyobb arányú helyettesítése olyan, hazai faféleségekkel vagy műfalappal, melyek eddig kevésbé voltak használatosak és amelyekből megfelelő készletek állnak rendelkezésre. 2. Exporttermékek gazdaságosságának fokozása. CARDO BÚTORGYÁR RÉSZÉRE: 1. Importanyag és természetes faanyag 1965. évinél nagyobb arányú helyettesítése olyan hazai faféleségekkel vagy műfalappal, melyek eddig kevésbé használatosak és amelyekből megfelelő készletek állnak rendelkezésre. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének és szakszervezetünk elnökségének együttes határozata az „élüzem** cím és az „MTaSZOT varös vándorzászló** elnyerésének 1966. évi célkitűzéseiről Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alá tartozó fűrész-, lemez- és vegyesfaipari vállalatok részére az „élüzem” cím, illetve az „MTA SZOT vörös vándorzászló” elnyerésének 1966. évi célkitűzéseit az alábbiakban határozzuk meg. 1. A termelési terv (teljes termelési érték forintban), és értékesítési terv (a 6. pontban kiemelt cikkek mennyiségben) teljesítése. 2. A jóváhagyott alapjövedelmezőség és tervezett vállalati eredmény teljesítése. 3. Az exporttervek teljesítése a megadott szállítási határidők megtartása mellett. 4. Az egy munkásra jutó éves termelési értékterv túlteljesítése. 5. Az import lemezipari rönkféleségek felhasználásának csökkentése (III. 1. tervfejezet). 6. A főigazgatóság által meghatározott kiemelt cikkek termelésének, illetve egyéb feladatoknak tervszerű teljesítése vállalatonként. A BUDAPESTI FŰRÉSZEKNÉL: a) fenyőfűrészáru, b) lombfűrészáru (összesen), c) gőzölt bükkfűrészáru, d) sörös-, borosdonga, e) parkettaléc. A DÉL-MAGYARORSZÁGI FŰRÉSZEKNÉL: a) fenyőfűrészáru, b) lombosfűrészáru (összesen), c) gőzölt bükkfűrészáru, d) sörös-, boroshordó-donga, e) parketta. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI FŰRÉSZEKNÉL: a) fenyőfűrészáru, b) lombosfűrészáru (össszesen), c) gőzölt bükkfűrészáru, d) sörös- és boroshordódonga*, e) parkettaléc. A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FŰRÉSZEKNÉL: a) fenyőfűrészáru, b) lombosfűrészáru (összesen), c) gőzölt bükkfűrészáru, d) sörös-, boroshordó-donga, e) parkettaléc, f) faforgácslap (mennyiségben és minőségben). A BUDAPESTI FALEMEZMŰVEKNÉL: a) lombos fűrészáru (összesen), b) gőzölt bükkfűrészáru, c) mozaikparketta, d) enyvezett lemez, e) fumir (összesen). A SZEGEDI FALEMEZGYÁRNÁL: a) fenyőfűrészáru, b) lombos fűrészáru (összesen), c) enyvezett lemez, d) fumir (összesen), e) bútorlap. A MOHÁCSI FAROSTLEMEZGYÁRNÁL: a) nyers farostlemez (menynyiségi és minőségi) tervének teljesítése, b) lakkszórásos lemez (menynyiségi és minőségi) tervének teljesítése, c) laminátos lemez (mennyiségi és minőségi) tervének teljesítése, d) farostlemezfa-felhasználás tervezett anyagnormájának teljesítése, A LÁDAIPARI VÁLLALATNÁL: a) fenyőfűrészáru helyettesítésére szolgáló lombos faanyagok felhasználási tervének túlteljesítése, b) zöldség- és gyümölcsládaterv teljesítése. A GYUFAIPARI VÁLLALATNÁL: a) 100 forint munkásbérre eső termelési érték túlteljesítése. AZ ERDÉSZETI FA- ÉS VEGYESIPARI VÁLLALATNÁL: a) rakodólapok, b) 4 tonnás pótkocsik, c) mezőgazdasági épületvasalás, d) a főigazgatóság által elrendelt rendkívüli feladatok teljesítése. A MECHANIKAI HORDÓGYÁRNÁL: a) ászokhordó-terv teljesítése (hl-ben), b) boroshordó-terv teljesítése (hl-ben). A SOPRONI FAFORGÁCS FELDOLGOZÓ VÁLLALATNÁL: a) forgácslap mennyiségi és minőségi terv teljesítése, b) bútoráru-terv cikkenkénti teljesítése. 7. Az 1000 főre jutó balesetek számának és az 1000 főre jutó kiesett munkanapok számának bázishoz viszonyított csökkentése. Ha a vállalatnál — mely egyébként teljesítette az 1—7 pontban felsorolt célkitűzéseket — halálos kimenetelű üzemi baleset történik, az „élüzem” cím odaítélését a halálos baleset összes körülményeinek együttes vizsgálati eredményeitől kell függővé tenni. Pályaválasztási kiállítás nyílt A Munkaügyi Minisztérium több érdekelt szervvel együtt pályaválasztási állandó kiállítást rendezett Budapesten a VII., kerület, Nyár utca 9. szám alatt, hogy a kiállított szakköri, tanműhelyi, termelőüzemi munkák és vizsgaremekek bemutatásával segítse a fiatalokat a pályaválasztásban. Egri Antal és Zsiók Pál, a MOM 18-as Iparitanuló Intézet másodéves asztalos növendékei, akik részt vettek a kiállítás rendezésében, az asztali fúrógép modelljével famunk is Télapó-ünnepséget rendezett a Budapesti Bútoripari Vállalat 1. sz. gyáregységének szakszervezeti bizottsága a nagyvállalat központi dolgozóival közösen. A kultúrteremben rendezett ünnepségen mintegy negyven iskolás és óvodás gyerek kapott a télapótól ajándékcsomagot, az újpesti úttörők pedig bábelőadással kedveskedtek nekik. s Ez a kérdés szakszervezetünk Budapesti Bizottsága által rendezett ankéton hangzott el. A véleményt a művezetők jogairól és kötelességeiről, a vezetésben elfoglalt helyükről, hatáskörükről, megbecsülésükről, problémáikról, a helyi szakszervezeti szervekhez való kapcsolatukról kértük. A művezetők munkájának napirendre tűzése nem véletlen. Az 1964 végén megjelent kormányrendelet újólag szabályozta a művezetők jogait és kötelességeit, hogy a növekvő feladatokhoz igazítsák hatáskörüket. Igaz, hogy a faipari vállalatok főhatóságai közül a kormányrendelet végrehajtási utasítását csak az OKF készítette el, — a Kip. M. és az ÉM. nem —, de mi úgy véljük, hogy a növekvő feladatok, a gazdasági életünkre vonatkozó párthatározatok és nem utolsósorban az ideológiai irányelvek érvényesítése megkövetelik a termelés legközvetlenebb műszaki parancsnokaival, a művezetőkkel való hatékonyabb foglalkozást. A meghívott faipari művezetőket éppen úgy érdekelte a téma, mint az építőket és az anyagipariakat. Körülményeik ugyan jobbak, a termelés szervezettebb, mint a kivitelező építőiparban vagy téglagyáraknál, de náluk is vannak olyan helytelen nézetek, túlhaladott gyakorlatok és meg nem adott jogok, amelyek gátolják a művezetőket abban, hogy egységüknek tényleges vezetői lehessenek. Váradi Sebestyén — az ÉM Épületasztalosipari V. ferencvárosi gyárából — azzal kezdte mondanivalóját, hogy olvasta és teljes mértékben egyetért a Népszabadság szeptember végén megjelent, művezetőkről szóló vezércikkével. A maga részéről a feladatok állandó növekedését kifogásolta, elmondva, hogy régen 15, most 36 dolgozót irányít. A jelenlevők közül néhányan ugyancsak panaszkodtak a leterhelésre, az egyik művezető pl. arra, hogy heteken keresztül a művezetés mellett segédmunkási teendőket — rakodást — is kellett végeznie, Gyulai Antal, a Budapesti Fűrészek művezetője pedig azt sérelmezte, hogy 1965-ben kb. 20 vasárnap végzett munkát minden térítés nélkül. Úgy gondoljuk, hogy az ilyesfajta igénybevétel ellen joggal tiltakoznak a művezetők. Jogaikat illetően megvan az a lehetőségük, hogy a dolgozók felvételére, bérbesorolására, elbocsátására javaslatot tegyenek. Sajnos, sokszor a munkaerőhiány miatt engedékenynek kell lenniük, mert különben termelési feladatuknak nem tudnának eleget tenni Fegyelmi jogköre csak kevés vállalatnál van a művezetőknek. Minden tekintetben megfelelő gyakorlat csak a Szék- és Kárpóltosipari V. 3. gyáregységénél alakult ki ahol — Obenaus Ödön főművezető szerint — már vagy 3 éve a művezetők a szakszervezeti bizalmi és a szocialista brigádvezetők jelenlétében tartják meg a fegyelmit. Az általuk hozott határozatok — kivéve a fegyelmi elbocsátást, amit az igazgató is felülvizsgál — érvényesek. Arra is lehetőségük van, hogy fegyelmi határozattal átmenetileg csökkentsék egy-egy fegyelmezetlen dolgozó vagy kollektíva órabérét Meglepő viszont, hogy a Szék- és Kárpitosipari V. egy másik gyáregységében, a 2. gyárban, a közelmúltban vették el a művezetőktől a fegyelmi jogkört, de csak a tényállást jegyzőkönyvezhetik, és a munkaügyi osztály hozza meg a határozatot Nem tudjuk, mi okozta ezt a visszalépést de úgy gondoljuk, jó volna, ha a 2. gyáregység vezetői ennek szükségességét felülvizsgálnák. Arra a kérdésre, hogy sokféle tennivalóikból melyiket végzik a legszívesebben, kivétel nélkül azt válaszolták: a műszaki feladatok megoldását Bodnár Imre elmondotta, hogy ő a munkaszervezés során mindig arra törekszik, hogy „szalagosítson”, azaz a különböző gyártmányokat a legapróbb műveletekre szétbontsa, hogy azután az azonos műveletek egyszerre nagyobb szériában kerüljenek elvégzésre. Kifejtette, hogy ez a módszer növeli a termelékenységet folyamatossá teszi a munkát és a dolgozók is nagyobb keresetet érnek el. Igaz, hogy ez az adminisztrációs teendőit növeli, műhelyfmok ugyanis nincs, a dolgozók munkalapjára a hó végén neki kell az elvégzett teljesítményeket felvezetni, és minél több műveletre bontotta fel a munkát, annál több a felvezetendő és egyeztetendő tétel. A hó végi és a hó eleji adminisztrációs feladatokat egyébként mindenki soknak tartja, és mint megoldandó problémát vetik fel. Az a próbálkozás, amit a Budapesti Bútoripari V. 1-es gyáregységében folytatnak, hogy segédmunkást állítanak be műhelyírnoknak, nem járt sikerrel, mert ehhez a teendőhöz nagyobb szakmai tudás kell Érdeklődtünk arról is, hogy a műszaki témák megtárgyalásánál, a normák kialakításánál meghallgatják-e a művezetőt, és figyelembe veszik-e véleményét. A jelenlevők legtöbbje azt válaszolta, hogy meghallgatják véleményüket, de legtöbbször nem veszik figyelembe. A Budapesti Bútoripari V. I. gyáregységében fordult elő, hogy az elmúlt tavasszal végrehajtott normarendezés során alaptalanul szigorú normákat állapítottak meg a gépházban, aminek következtében sok régi dolgozó elment, és az újak sem maradtak meg. A művezető időben jelezte a a problémát, de szinte megrótták véleményéért. Végül mégiscsak lazítani kellett a normán. Problémaként vetődött fel, hogy a megtakarított béralap szétosztásába a művezetőket nem mindenütt vonják be. Míg az Épületasztalosipari V. zuglói gyáregységében a megmaradt összeget felosztották az egyes műhelyrészek között, és a további felosztást a művezető a szakszervezeti bizalmival közösen végezte, addig a Székes Kárpitos Ipari V. 2. gyáregységében a gazdasági vezetők a művezetők bevonása nélkül úgy döntöttek, hogy a 105 százalék felett teljesítő műhelyeknek nem adnak a megtakarításból. A művezető kérdésére valami olyan magyarázatot adtak, hogy ahol ennél magasabb százalékot teljesítenek, ott már eleve nem lehet jó a minőség. Véleményünk az, hogy sokoldalúbban és alaposabban kellett volna a felosztás módját megállapítani, és az indokokat a dolgozókkal is közölni. A művezetőknek az üzemi demokrácia biztosításában betöltött szerepéről szólva megállapítható, hogy a termelési tanácskozásokat ma már mindenütt ők tartják, és előrelépés van a művezetők és a szakszervezeti bizalmiak kapcsolatában is. Figyelemre méltó észrevétele volt a termelési tanácskozással kapcsolatban Váradi Sebestyénnek, aki azt javasolja: időnként összevont termelési tanácskozásokat tartsanak, mert így módjuk nyílik arra, hogy a kapcsolódó üzemek dolgozói kicserélhessék tapasztalataikat. Örömmel hallottuk azt is, hogy a szocialista brigádok munkáját, eredményeit a művezetők nagyra értékelik, és úgy nyilatkoznak, hogy sokkal könnyebb velük dolgozni. A szakszervezeti bizottságokkal a kapcsolat már kevésbé szoros, pedig volna hol segítenie az szb-nek is. Harcolniuk kellene pl. az olyan nézetekkel, hogy a technikusok nem alkalmasak művezetőknek, segíteni kellene a művezetők és a felsőbb műszakiak jobb kapcsolatát, biztosítani kellene a művezetőiknek a termelési tanácskozásokra történő alaposabb felkészítését, és szükség lenne gyakorlati útmutatásukra a munkahelyi versenynyilvánosság megjavítása érdekében is. Nagy Lajosné Mi a véleménye a művezetőnek?