Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)

1949-10-26 / 249. szám

2 N­EHÉH ¥ÁRI NA B L0 a fehérvári kerületi rendőrkapitányság közleménye a bejelentési rendelet végrehajtásáról Néhány nap előtt megírtuk, hogy a belügyminiszter­­ álta­lános bejelentési kötelezett­ség teljesítését rendelte el ,most megjelent a kerületi rend­­­­őrfőkapitány rendelete ennek végrehajtásáról. Bejelentés alá esik minden Magyarország területén lakó személy, állampolgárságra, nemre és korra való tekintet nélkül, ha 1949. november 1-én 0 órakor magyar terü­ete­n, mint állandó lakos lakik. Be kell jelenteni azt is, akinek állandó lakása külföldön van ugyan, de ebben az időpont­ban Magyarországon tartóz­kodik. A bejelentést belföldi lakosoknak az állandó, kül­földieknek az ideiglenes la­kásra vonatkozóan kell meg­tenni. A bejelentést új mintájú űrlapokon kell megtenni. Az 1. számú űrlapon a 17—60 éves férfiak, a 2. számún kor­ra való tekintet nélkül a nők, valamint a 17 éven aluli és 60 éven felüli férfiak tesznek be­jelentést. Az űrlapokat a dohány­­árudákban 50 fillérért le­het beszerezni. Mindenkiről külön bejelen­tőlapot kell kitöltni. A 17. évet be nem töltött és a csa­ládfő nevét viselő gyermeke­ket a családfő lapján jelentik be. Mindenkinek személye­­n kell a bejelentőlapot kitölte­ni, a 18 éven aluliak és a ki­töltésre bármilyen okból kép­telenek helyett legközelebbi hozzátartozójuk töltheti ki az űrlapokat. A bejelentőlapot csak tin­tával, vagy írógéppel sza­­­bad kitölteni, tisztim, ol­vashatóan. A családi és utónév megvál­toztatása esetében a régi csa­ládi és utónevét is be kell ír­ni. Férjezett, elvált, özvegy nők férjük nevét, utána le­ánykori nevüket írják be. A bejelentőlapokat a váro­sokban a rendőrőrsökön, köz­ségekben a jegyzőknél kell benyújtani, ezt a szállásadó, illetve a betűsoros nyilván­tartó könyv vezetője teljesíti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása,, h­a súlyosabb büntetés alá nem esik, 15 napi elzárással büntethető- DFDIfÁTA a kitűzött határidő előtt kilenc nappal FCM­­iii 1 r­ befejezte az őszi vetés munkáját l­ DPCI még 900 hold búzavetést nem végzett el, mert a kulákok arcátlanul szabotálnak és fenyegetőznek Pavlicsek László 6 holdas per­i­kátai gazda éppen az udvarát söp­ri, amikor lant az utcán a dúcokra felerősített hangszórókon felhar­san Dunajevszkij egyik gyönyörű indulója. — Na asszony.— teszi le a söp­rűt a gazda — hallgassuk csak meg, mi lesz a zene folytatása. Mert fogadni mernék, hogy valami De mielőtt Kovács felelhetne, megszólal a hangszóró: «Perkáta dolgozó parasztsága a kitűzött ha­táridő előtt kilenc nappal elvégezte a búza vetést s ezzel újra bebizo­nyította, hogy méltó , mint,,köz­ség kitüntetésre...» — Mit szólsz ehhez? — kérdi diadalmasan Kovács a barátját. — Ez igen... ez szép dolog! Hátha még egyesek ugyan­akkor neki fognak a vetésnek, amikor én, mennyivel előbb befejezhettük vol­tba a tervet? Pavlicsek László szerény ember. Nehezen árulja el, hogy ő volt az első, a községben, aki legelő­ször a földbe, huzatta a rozsot De nem így Ercsi. A községháza folyosójára kiakasztott szégyentáb­lán tizenhat név. Kár volt nem több rubrikát csinálnia annak, rendkívülit közölnek a falu népé­vel. — Hát te miről ábrándozol? — kérdi az éppen arra tartó Ko­vács János. — Várom a közérdekű hírszol­gálatot. — Én már tudom is, hogy mi­ről lesz szó. — Na, mondjad­ is és a búzát is. Ha kint járt a határban. Vagy a borbélynál bo­rotválkozott, vagy éppen az utcán találkozott valamelyik gazdatársá­val, első­ dolga volt, hogy a korai vetésre terelje szét és igyekezzék mindenkit meggyőzni arról, hogy a jó gazda idejekorán leteszi az őszi munka gondját. Ha kellettv órahosszat is elbeszélgetett, csak hogy Perkáta az általa indított versenyben le ne maradjon. És Perkáta dolgozó parasztjai meg­fogadták a Párt népnevelőinek szavait, akik Rákosi elvtárs út­mutatása nyomán ú­j­­ lendülettel szorgalmazták az őszi vetés sike­rét, aki készítette, mert az embernek az lesz benyomása, amikor ennek a községnek a határába ér, hogy egy szégyen­tábla kevés lenne azoknak a feljegyzésé­re,­­ akik nem teljesítik rendesen hazafiúi köteles­ségüket. — Bizony mi csúnyán lemarad­tunk — mondja Gyuri­a Balázs vezetőjegyző. — A rozsot ugyan időben elvetettük, de a búzánál rosszul állunk. Legalább 900 hold vetetten a búzának szánt földek­ből. — Pedig hát mi is tettünk egyet­­mást, hogy felvilágosítsuk a falu parasztságát — teszi hozzá Végh László elvtárs,, népnevelő. — Kis­­gyű­lést is tartottunk egyet-e, vagy kettőt ennek érdekében... — Hármat tartottunk nem ket­tőt — siet kiigazítani Végh sza­vait a vezetőjegyző. —■ Meg az­tán azért is maradt el ennyire a vetés, mert a dülőfeIhőseinket úgy ijesztgetik a kulákok, hogy­ha fel merik őket jeleníteni a v­és elmaradásáért, «agyon lesznek ver­ve». A lailák tehát nem nyugszik Er­csiben, sőt fenyegetésre vetemedik. A dülőfelelősöknek kötelességük az ilyen kulákarcátlanság kíméletlen leleplezése, mert különben a hi­ányzó 900 hold őszi búza nem kerül a földbe. Pedig­ egyetlen percig sem vitás, hogy Ercsi dol­gozó parasztságának érdeke szántás-vetés időben történő elvég­­­zése. Éppúgy, mint a perk­átaiak­­nak, akik példát mutattak­ jó munkájukkal a közeli Ercsinek is. Hangszóró sugározza az örömhírt Perkátán Ercsiben kevés egy szégyentábla A Kúria is elitélte a megvesztegetett rendőrbírót Emlékezetes még dr. Kato­­nna-Horváth László volt rend­­­őrbíró bűnügye Fehérváron. A rend­őr­bíró hivatalos hatal­mával visszaélve, különböző pénzösszegeket vett fel tör­vénytelenül a megfélemlített ügyfeléből. A fehérvári tár­gyalás után a bűnügy a táb­lához, majd a Kúriához ke­rült, amely most hozott íté­letet dr. Katona-Horváth és két bűntársa ügyében. A vég­legesen jogerőre emelt ítélet szerint dr. Katona-Horváth László büntetése kétévi bör­tön, dr. Falvai Sándoré tíz­­havi, Nagy Sándoré pedig hathavi börtön, 1949, október 26, POLQ02ÓK ÍRJÁK Síngaporeba szakadt magyar fiatalember kérése a fejérm­egyei iltákhoz Gáli Sándor elvtárs, az EPOSz megyei küldte be számunkra titkára az alábbi levelet: i M­agyar Lányok és Fiúk! Egy idegenf­eszakadt magyar fiú kér bennteteket, hogy segítse­tek kínzó honvágyán. Engegem a fasizmus sodort el hazámtól és most Malaga fővárosában, Si­nga­­poreban­ élek. 25 éves vagyok és gonosz uraink bűne miatt sok szenvedésen mentem Nagyon szeretném tudni, keresztül, milyen az új­ élet a mi szép Magyaror­szágunkon. Azért kérlek bennete­ket, hogy írjátok meg az igazsá­got, mert a külföldi sajtó sokat hazudozik- Munkásl­ányok és fiúk írjanak, mert nekik hiszek, akik közül én­ is származom. Viszonzá­sul én is megírom, milyen egy ha­zájától távolszakadt ember élete, akinek minden gárgya, hogy egy­szer hazajuthasson. Kedves Slágyok és Fiúk! Minden levélre azonnal válaszolok. Kérem, hogy írjatok. Takács Gyula Singapore c/o. Ch»'r'! Mp * Úgy érezzük, gozó fiatalok nagy s tesznek mind a hazájától tá­vol élő magyar fiúnak, mind hazánknak, mikor megír­ják az igazságot a mi szép új életünkről, «mert a külföldi sajtó sokat hazudozik.» a külföldi sajtó odakint Ez az imperialista újságokat je­lenti és nekü­nk az a köteles­ségünk, hogy harcoljunk a hazugság, a háborús uszítás ellen. Reméljük, hogy Takács Gyula kérése megvalósul. Szerkesztőségi* Ismét Fehérváron a náci pokol borzalmairól készített film, az „UTOLSÓ ÁLLOMÁS“ «Az utolsó állomás»-t két asszony, Wanda Jakubowska és Gerda Schneider alkották. Mindkettőjüket Auschwitzba deportálták és a dicsőséges Vörös Hadsereg szabadította fel őket. A főszereplők nagy része végigélte a lágerélet borzalmait és személyes él­ményeik alapján készítették el a filmek A színhelyen vettek fel mindent, ott, ahol három év leforgása alatt 5 millió embert pusztítottak el. Elénk tárul a náci gyilkosok kegyetlensége a maga teljes­ségében, a deportáltak bor­zalmas szenvedései. Mikor szemünk előtt pereg­te Auschwitz borzalmai, jus­son eszünkbe, hogy az im­perialisták újra szövetkeznek a náci gyilkosokkal és a leg­­véresebb kezű fasiszták sza­badon járnak. A film utolsó mondatát: «Küzdjenek, hogy többé ne tegyen Auschwitz!» minden becsületes és béke­szerető embernek magáévá kell tennie. A film, amely az 1918-as marianske laznei filmver­seny első díját nyerte és az 1918-as velencei Biennnále egyik legnagyobb sikere volt, már másodszor jutott el Fe­hérvárra, ahol a Petőfi-mozi vetítL­t az HAbel a nép tudja, hogy magának épít íg a nyugati országokban, a ^farshall terv­­«áldása­ként» munkanélküliek százezrei nyomorognak, míg a dolgozóknak egyre romlik az életszínvonaluk,­­ideiig a szocialista Szovjetunió Sztálin elvtárs vezetésével, az öt­éves terv alapján egyre nagyobb jólétet teremt. Ez a legfőbb tanul­ság1 ».abból a jelentésből, melyet legutóbb a szovjet statisztikai hi­vatal adott ki és amelyben beje­lentette, hogy az 1949-es év har­madik negyedében a szovjet dol­gozó nép 102 százalékra teljesí­tette a tervet. Ezen­ a téren külön ki kell emel­ni a­­ szovjet parasztok példáját, akiknek termelése meghaladja az 1940-es év, tehát a háború elő­tti utolsó esztendő termelését. De emelkedett a munka termelékeny­sége az építkezésben, a szállítás­­terén is. Míg a kapitalista orszá­gokban, így­ Amerikában is, az analfabéták ezreit számítják, ad­dig a Szovjetunióban az év elmúlt 9 hónapjában 450.000 fiú és leány fejezte be tanulmányait felső- és középfokú szakiskolákban, s ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy a Szovjetunióban a nép tudja,­­hogy magának épít és tanul. Nem így a kapitalista országokban, ahol a dolgozók csak a nagytőkések pén­zeszsákjait tömik munkájuk és ve­rítékük eredményeivel. Jankovics Ferenc ÁVESz-ffitö. A Kínai Népköztársaság megalakulása K­ína jegén, a Távolkeleten most kelt fel a szabadság boldog hajnala. Évszázados álmá­ból ébredt egy hatalmas embertö­meg és mint óriás­, rázza le m­agá­­ról az imperialista világ által reá­rakott bilincseket. Át kell éreznünk ennek hatalmas jelentőségét, ami­­­kor a kirai paraszt és eddig állati sorban élői buli rádöbben arra, hogy szabad­ emberként élhet a vi­lágon és sorsa irányítását maga intézheti. Gondolj arra Elvtárs, mit érez­tet Te akkor, amikor a részedre kiosztott és néked adományozott szabad földbe először vágtad­ a ka­pádat. Milyen boldog érzés töl­tött el akkor, ha arra gondoltál, hogy megszabadultál földesuradí és azok bérencei elnyomása alól. A ldnai paraszt még ennél is többet érez. Nemcsak a szabadsá­got érzi, hanem azt is hogy a máz­­sik nagy ellensége, az éhhalál fe­lett is győzedelmeskedett. Kíná­ban évente többmillió ember halt éhen, akkor, amikor Kína területe kiapadhatatlan vadászterülete volt az angol-am­erikai imperialisták­nak. A m­andarinok országában egy új embertípus született. Lenin és Sztálin­­ tanításán élet­re jött és megerősödött a v;munikásosztály pártja, a Kínai Kommunista Párt s győzelemre vitte az elnyomottak millióit. Mi a siroletárszolidarítás közösségében igazi testvéri szere­tettel köszöntjük a kínai elvtársa­inkat és tiszteletr­eméltó vezérü­ket Mao-Cse-Tung elvtársat. Perkovits Emil rendőrhadnagy.. Népboltfiókot kérnek az öreghegyi asszonyok M­i, öreghegyi asszonyom, akik bizony kissé messze la­kunk a várostól, szeretnénk kapni egy népboltot és egy húscsarno­­kot. Annál is inkább jogos ez a kívánságunk, mert mi, dolgozó asszonyok a munkánk mellett" még három-négy kilométert vagyunk kénytelenek gyalogolni és sokszor hiába, mert éppen kifogyott szappan, vagy a rizs. Már előre a félünk a téli vilí,a Sártól és a fagy­tól, amikor kénytelenek leszünk ezeket a hosszú utakat jár­ni. Bár már megígérték nekünk a népboltot is, a húscsarnok­ot is, de azért­­ szorgalmazzuk a dolgot, hogy minél előbb megkapjuk. Hely lenne elég, például a Vágály­helyi úton, Pozsonyi úton* vagy a Má­ria-völgyben. Reméljük, hogy a kérésünk nem hangzott el hiába és segíteni fognak rajtunk. MNDSz öreghegyi csoportja. A levél érkezése után azon­nal érintkezésbe léptünk a Dunántúli Népbolt NV. igaz­gatóságával, ahonnét azt a választ kaptuk, hogy az öreg­hegyen november 15-ig meg­nyílik a Népbolt fiók, így az öreghegyi dolgozó asszo­nyok kívánsága — népi de­mokráciánk jóvoltából —­ még a tél beállta előtt telje­sül. Szerkesztőség.

Next