Fejér Megyei Hírlap, 1960. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-01 / 258. szám

Kedd, 1960. november 1. FEJÜK MFC VEI FIm­­a» Az amerikai elnökjelöltek újabb demagóg ígérgetései egy héttel a választások előtt • Utolsó­ hetébe lépett az ame­rikai elnökválasztási kampány és a jelöltek újabb demagóg ígér­getésekkel igyekeznek minél több szavazatot biztosítani maguknak. “ Kennedy, a Demokrata Párt el­nökjelöltje vasárnap este a tele­víziós műsorban szerepelt. A sze­nátor kérdésekre válaszolva lé­nyegében megismételte álláspont­ját a legfontosabb kül- és bel­politikai problémákkal kapcso­latban. Hangoztatta, amennyiben elnökké választják, „valószínűleg csak akkor lesz hajlandó csúcs­­értekezletre menni, ha előzőleg bizonyos eredményt értek el az atomfegyver kísérletek megszün­tetése terén”. Homályos formában állást foglalt az algériai kérdésben és tervényét fejezte ki, hogy „rövidesen sikerül olyan megol­dást találni, amely Franciaország­­ gal közösségben elismeri az algé­riai nép önrendelkezési törek­vését”. Kennedy megismételte azt az állítását, amely szerint „nyilván­való, hogy az Egyesült Államok külföldi befolyása és tekintélye csökkent a múlthoz képest”. Hangoztatta, hogy feltétlenül ragaszkodni fog az állam és az egyáz elkülönítésének elvéhez. A kubai kérdésről szólva Ken­nedy fenntartotta azt a korábbi álláspontját, hogy az Egyesült Államoknak tá­mogatnia kell a Castro-elle­­nes elemeket, hozzátette azon­ban „bármilyen akciót csak a többi latinamerikai ország­gal egyetértésben szabad fo­ganatosítani’’. Kilátásba helyezte, hogy az Egye­sült Államok* „fokozott mértékben sugároz majd rádióadásokat Kuba felé és bátorítja azokat astubaia­­kat, akik az Egyesült Államokba menekültek”. Kennedy általában szemére ve­tette az Eisenhower-kormánynak, hogy — mint mondotta — „nem kellőképpen sorakozott fel a sza­badság áramlata mellett, különö­sen a világnak olyan területein, mint Indokína, Algéria és Latin- Amerika”. Ezzel a kijelentésével félreérthetetlenül utalt arra, hogy a jövendő amerikai kormány igyekszik majd az eddiginél job­ban a maga javára kihasználni a népek szabadságtörekvéseit.­­ Végül — tekinve az elmúlt na­pok pánikszerű aranyvásárlási hullámát egyes nyugati pénz­piacokon — biztosította hallgatóságát, hogy feltétlenül fenntartja az arany és dollár jelenlegi ará­nyát, vagyis az arany uncián­­ként 35 dolláros árát. Ugyanakkor hangoztatta, hogy véleménye szerint gátat kell vetni az Egyesült Államok fizetési mér­lege állandó rosszabbodásának. Sürgős intézkedésként javasolta, hogy az új amerikai kormány ha­ladéktalanul kezdjen tárgyaláso­kat „azoknak a mesterséges kor­látoknak ledöntésére, melyek egy része:31 az amerikai áruk kül­földre áramlásának, másrészről pedig a külföldi tőke beözönlé­­sének útjában állnak. Kilátásba helyezte továbbá, hogy megvá­lasztása esetén szorgalmazni fog­jai, Amerika szövetségesei „az eddiginél nagyobb mértékben já­ruljanak hozzá a szabad világ katonai és gazdasági erejének kifejlesztéséhez”. Félreérthetetlenül utalt arra, hogy az amerikai kormány „benyújtja majd a számlát ’’ és kijelentette, „azoknak a nyugateurópai országoknak, amelyeknek gazdasági életét amerikai segítséggel állítot­ták helyre, az eddiginél na­gyobb mértékben részt kell venniök a kommunizmus el­leni harcban. Kennedy vasárnap beszédet mondott a Philadelphia szomszéd­ságában lévő Levittown acél­ipari városkában. Ebben a beszé­dében —­ nyilvánvalóan tekintet­tel az­ acélipari munkásokra — azt ígérte, elnökké választása esetén törekedni fog arra, hogy „ez Fevnov, a homok 1968-ra elérje a teljes foglalkoztatottsá­got”. Ez — mondotta — azt je­lenti, hogy nyolc év múlva az egész férfi és női munkaerő — mintegy 84 millió ember — dol­gozhat, ha akar. Hosszú hallgatás után meg­szólalt vasárnap Johnson szenátor, a Demokrata Párt alelnökjelöltje is. Johnson egy sajtóértekezleten kifejtette azt a meggyőződését, amely szerint a választási kam­pány ngyik legjelentősebb fejle­ménye N­ikonnak az az elhatá­rozása, hogy nem hajlandó újabb televízió­vitában részt venni Ken­nedyvel. A szenátor hangsúlyozta, a köztársasági pártiak most azt szeretnék, ha Eisenhower elnök „a saját lován vinné be Nixont a Fehér Házba”. A sajtóértekezleten nyilatko­zott Jackson szenátor, a Demok­rata Párt országos vezetője is. Azt jósolta, hogy az elnök­­választások a Demokrata Párt győzelmét hozzák és hangoztatta, véleménye sze­rint Nixon „már most a vere­séget szenvedett jelölt benyomá­sát kelti”. Stevenson, a Demokrata Párt kétszeres elnökjelöltje vasárnap azzal vádolta Nixont, hogy az alelnök mindenre képes, csak pillanatnyi népszerűségét növel­ni tudja. Az Egyesült Államok­nak elege van abból a külpoliti­kából, amelyről nem lehet vitat­kozni ... Eleje van abból a köz­társaságpárti jólétből, amely any­­nyira törékeny, hogy beszélni sem lehet róla”... Nixon alelnök, a Köztársasá­gi Párt elnökjelöltje pihenés­sel tötötte a vasárnapot. Ennek ellenére kiadott egy rö­vid nyilatkozatot, amelyben ho­mályos és általános formákban az öregek problémáival foglal­kozik. Nixon titkársága vasárnap köz­leményt adott ki ,az elnökjelölt, által folytatott kampány eddigi eredményeiről. A közlemény szerint Drixon* úgy véli, hogy ötven­ százalék esélye van New York, Pennsyl­vania, Ohio, Michigan, és Ti­ino­­is államokban. Véleménye sze­­rint „növekednek az esélyei” Cal­iforniában és Texasban. Ez a két állam azért fontos, mert az 51,7 elektor közel 905 ezekből az államokból kerül ki. A közlemény beismeri végül, hogy az Egyesült Államok keleti államaiban Kennedy vezet. Nyilatkozott vasárnap Cabot Lodge, a Köztársasági Párt alel­­nökjelöltje is. A demagóg ígérge­téseket ezúttal a szakszervezetek területére terjesztette ki. Hangoztatta, hogy „a jövőben növelni kell a szakszervezetek­nek az amerikai külpolitika ki­alakításában játszott szerepét. Így többek közt a kormánynak „az eddiginél jobban együtt kell működnie a szakszervezeti moz­galommal, annak érdekében, hogy támogassák a nem-kommu­nista szakszervezetek megerősö­dését a gazdaságilag elmaradt or­szágokban”. Nem feledkezett meg Cabot Lodge vasárnap a hideghábo­rús uszításról sem. Az Amerikában élő lengyel emigránsok szervezetének ban­kettjén uszító hangú beszédében hangoztatta, „megígéri, hogy so­ha nem feledkezik meg a lengyel nép és a vasfüggöny mögött élő más népek szenvedéseiről és minden tőle telhetőt elkövet azok enyhítésére”. A Reuter hírmagyarázója a vá­lasztási esélyeket latolgatva han­goztatja, hogy az eddigi jelek szerint igen szoros eredmény várható, a Daily News próba­­szavazásai azt mutatják, Koey Kennedy 56,1:43,9 arányban még m­ipH’"«* vp^et N’vronpal az alelnök azonban az elmúlt 24 órában valamelyest javított hely­zetén. Befejeződött az Angol Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusa Vasárnap befejezte munkáját a politikai oktatási hálózat kiszé­­az Angol Kommunista Ifjúsági lesítésére és megerősítésére. A Szövetség 23. kongresszusa. Az kongresszus résztvevői nagy leg­­utolsó ülésen a kongresszus kül­­kesedései fogadták el a hős kubai dött és egyhangúlag elfogadták a népet üdvözlő határozatot, benyújtott határozatokat. Ezek: a kongresszus egy másik hatá­­,a gyarmati rendszert és a faji rozata élesen elítéli az angol kor­­megkülönítetést elítélő ha^- m4T,y ^1- H külpolitikáját és fok­­­ozat, felhívás a fiatal munkások- hívja az ifjúságot e politika elle­­hez, hogy lépjenek be a szakszer­­harcra. A határozat többek kö­vezetten a lakbérek ellenőrzésé-­zözt követeli, hogy Anglia mond­­nek eltörléséről szóló törvény hal­jon le a nukleáris fegyverekről, tályon kívül helyezésének követe- számolják fel az amerikai katonai lese, végül egy olyan határozat, .._______. . . . . ... amely kötelezi az Angol Kommu- támaszpontokat Anglia területén lista Ifjúsági Szövetség országos a Kínai Népköztársaságot ve­­bizottságát, hozzon intézkedéseket gyér fel az ENSZ-be. a moszkvai nemzetközi repülőtéren Volga kocsink széles ország­úton száguld, amely két részre osztja a zöld nyírfaligetet. Az erdő nemsokára elmarad mögöt­tünk és elénk tűnik Seremetyevo, az új moszkvai repülőtér, a szov­jet főváros légi kapuja. A tágas, világos hallban bá­beli hangzavar vonja magára fi­gyelmüket. Elég, ha az ember csupán egy órát tölt itt, mindjárt megértheti, milyen nevetséges a „vasfüggönyről” Nyugaton ter­jesztett legenda: egymásután ér­­­­nek szovjet földre a különböző világrészekről érkezett repülőgé­pek. A széles térségen különböző országok jelzéseit viselő repülő­gép-óriások sorakoznak. — A Szovjetuniót más orszá­gokkal­­összekötő nemzetközi vo­­­nalakon a szovjet polgári légi­flottán kívül 11 külföldi repülő­géptársaság gépei járnak, — mondja Pavel Hodakov, a repü­lőtér ügyeletese. — Amszterdam­ból, Berlinből, Brüsszelből, Belg­rádb­ól, Budapestről, Bukarest­ből, Bécsből, Varsóból, London­ból, Párizsból, Delhiből, Tiraná­ból, Kairóból, Koppenhágából, Pekingből,­­ Drágából, Phenijan­­ból, Stockholmból, Szófiából, Hel­sinkiből érkeznek repülőgépek Moszkvába ... Nehéz lenne vala­mennyit felsorolni. Csupán any­­nyit mondhatok, hogy a sereme­­tyevoi nemzetközi repülőtér 20— 25 gépet fogad és indít naponta... Pontosan a menetrendszerinti időben megérkezett a berlini re­pülőgép. Turistákat hozott a Né­met Szövetségi Köztársaságból. A vendégek között különböző foglalkozású embereket találunk — orvosokat, építészeket, ügyvé­deket, muzsikusokat. Egy óra múlva TU—104-es gép száll le a repülőtérre. A gép Varsóból ér­kezett és utasainak legnagyobb része szintén turista. Az utasok még el sem hagyták a repülőte­ret és a hangosbemondó máris jelenti, hogy repülőgép érkezik Delhiből... Itt, a moszkvai nemzetközi re­pülőtéren igazán meggyőződhet az ember, milyen hatalmas mér­tékben kifejlődtek a Szovjet­­unió nemzetközi kapcsolatai. Vendégszeretően kitárul az ajtó mindenki előtt, aki baráti szán­dékokkal jön a Szovjetunióba. A vendégek részletesen megismer­hetik népünk életét, kultúráját. De adjuk talán át a szót annak, aki több hetes látogatás után el­utazni készül a Szovjetunióból. A seremetyevói repülőtéren, indulás előtt ismerkedtünk meg Charles Elliottal, a londoni váro­si kórház orvosával, aki mint tu­rista tartózkodott országunkban. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni, — mondotta Mr. Elliot, — hogy a Szovjetunióban ten utazás sok meglepetést tar­­r­­ogatott számomra. A meglepeté­­­­sek akkor kezdődtek, amikor há-­e­rom héttel ezelőtt a londoni re­­l­pülőtéren beszálltam egy TU— r 104-es gépbe. Sokat utazom, de­­ még nem repültem olyan kényel­­­­mes gépen, mint a TU. r — A Szovjetunióban nemcsak­­ a városokkal akartam ma kiemér­­y­kedni — folytatja Mr. Elliot —­ ^ hanem a lakosság orvosi ellátá­­­­sával is. Ez a lehetőség teljes mértékben rendelkezésemre állt. „ Moszkvában meglátogattam a 64.­­ számú városi klinikát. Ebben a­­ nemrég épült gyógyintézetben­­ elsősorban a modern berendezés­i és az­ egészségügyi személyzet­­ magasfokú képzettsége lepett­­ meg. A betegek, akikkel beszél­­s­gettem, mind hangsúlyozták, hogy­­ milyen türelmesen és gondosan­­ bánnak velük az orvosok, az­­ ápolónővérek. Természetesen en­gem különösen meglepett az a­­ körülmény, hogy a kórházakban­­ teljesen ingyenes az ellátás, és az­­ állam minden beteg számára­­ biztosítja a fizetést.­­ Valóságos felfedezést jelentet­­­­tek számomra a szanatóriumok­­ Jaltában és Szocsiban, ahol több­­ napot töltöttem. Csak a legna­­­­gyobb elismerés hangján szól-­­­hatok a kitűnő klímaviszonyok-­­ ról, az elsőrendű orvosi felsze-­­­relésről és a gyógyítási rendszer­ről. Különösen nagyszerű do­­l­­og, hogy egyszerű emberek,­­ munkások, kolhozparasztok, diá­kok gyógyulnak és pihennek ezekben a mesébe illő paloták­ban. Meglepett, hogy milyen nagy számban látni ezekben a városokban autóval érkező turis­tákat. Nálunk, Angliában sokan még ma is azt hiszik, hogy a Szovjetunióban kevés embernek van saját autója. Mostantól kezd­­ve természetesen nem hiszek eb­ben. Jártam a moszkvai „Visnyevsz­­kij” intézetben, majd jelen vol­tam egy súlyos műtétnél, ame­lyet G. Alinov professzor vég­zett a „Lihacsov” autógyér poli­­klinikáján. Mind­az, amit itt lát­tam, ékesszólóan bizonyítja, mi­lyen hatalmas sikereket ért­ el a szovjet egészségvédelem és mi­lyen szeretettel gondoskodik az önök kormánya az egyszerű em­berekről ! Búcsút vettünk Mr. Blunttól, és kellemes utazást kívántunk neki. Újabb és újabb utasok­ érkeztek a váróterembe: óragyári szakem­berek küldöttsége az NDK-ből, hajósok a Kínai Népköztársa­ságból, Charles Spelman ameri­kai történész felségével és fiá­val, pedagógusok Franciaország­ból, papok Indiából... F­ermés után értek földet az Ausztriából, Ausztráliából, Svájcból. KabaHói az afrikai és ázsiai országokból érkezett gépóriások. Zajló és érdekes az élet a moszkvai nemzetközi rémi lőté­ren. Leonyid Gorjanov 8. old 5|»i Kalondzsi tanácsadói a fegyvereket szállító­tj belga üzletemberek“ Az ENSZ kongói képviseleté­nek szóvivője vasárnap este be­jelentette, hogy ENSZ-közegek „letartóztatták Kalondzsi három belga tanácsadóját, nemkülönben a magát Robert századosnak ne­vező tisztet, akiket repülőgépen Lulunburgba vittek”. A „három belga tanácsadó”, akik tiszti rangban álltak a kon­gói egységet eláruló Kalondzsi, Kaszai tartomány „miniszterel­nökének” rendelkezésére, tulaj­donképpen ■ —­­ mint ahogy az a Reuter jelentéséből kiderül — „belga üzletemberek”, akik belga fegyvergyárak fegyvereit és lő­szerét közvetítették Kalondzsi­­nak. Kalondzsi, aki Kaszai tarto­mányból szeretne magának „füg­getlen államot” alakítani, ezeket a „tanácsadó-üzletember-tiszte­­ket” állította azoknak a baluba harcosoknak élére, akiket a Ka­­londzsihoz húzó főnökeik a Kon­gó törvényes kormánya, a Lu­mumba kormány ellen szervezett lázadáshoz használnak fel, ugyan­akkor, amikor a baluba törzs zöme Katanga tartomány terüle­tén hű maradt a központi kor­mányhoz és harcol Csembe, a tartomány szakadár „miniszter­­elnöke” ellen. Az ENSZ szóvivő a továbbiak­ban hangoztatta, ENSZ-körökben, remélik, „a tanácsadók letartóz­tatása hozzájárul majd a rend helyreállításához Kaszaiban”, en­nek ellenére azonban készenlét­ben állnak azok az ENSZ repülő­gépek, amelyek szükség esetén további FATOZ zsanatokat szállí­tanak a tartományba. ■s Elisabetvilleben Csombe „mi­niszterelnök” vasárnap ismét saj­tóértekezletet tartott. „Figyel­meztette” az ENSZ-et, „súlyos következményekkel” járhat, ha az ENSZ kongói képviselete „semmibe veszi” a Csombe-,,kor­­mány” korábbi rendeletét, amely­lyel száműzte Sendwe-t, a köz­ponti kormányhoz hű balub­­törzs politikai vezetőjét. Ismere­tes, hogy az ENSZ Leopoldvillei központjában szombaton bejelen­tették, Sandwe az ENSZ védelme alatt visszatér Katangába, hogy „kísérletet tegyen a bék° helyre­állítására”. Az északi államok békeértekezlete Véget ért a svéd, a finn, a dán és a norvég békeharcosok érte­kezlete. A vasárnapi ülésen Kari Bon­­nevi norvég megbízott beszámoló­jában kijelentette, hogy a NATO „rendkívül veszél­yes katonai szö­vetség”, amelynek célja ellentét­ben áll Norvégia hagyományos béke- és semlegesség­­politikájá­val. Élesen bírálta a hideghábo­rút, s kijelentette, támogatni kell a nemzetközi feszültség enyhítésére a katonai tömbökön való kívülmaradásra, a leszere­lésre irányuló törekvéseket. Bonnevi síkraszállt Nyugat-Né­­metország atomfegyverkezése el­len, követelte, hogy létesítsenek atommentes övezetet, amelyben a két német állam is benne volna. Az értekezlet résztvevői egy­hangúlag elfogadtak egy határo­zatot, amely hangsúlyozza, hogy az általános és ellenőrzött lesze­relést haladéktalanul meg kell kezdeni. Meg kell szüntetni a nukleáris fegyverek előállítását, a rendelkezésre álló nukleáris fegyverkészleteket pedig meg kell semmisíteni. Ugyanez vonat­kozik minden egyéb tömegpusz­tító fegyverre is. Az északi or­szágokban nem szabad előállí­tani, vagy tárolni nukleáris fegy­vereket. A határozat hangsúlyozza, hogy az ENSZ-nek valóban egyetem­­leges szervezetté kell válnia. A Kínai Népköztársaságnak el kell foglalnia helyét az ENSZ-ben.

Next