Fejér Megyei Hírlap, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-12 / 109. szám
L oldal. „ELPOLGÁRIASODUNK" ? Ezt az aggályt, hogy elpolgáriasodunk, elég gyakran hallani innen is, onnan is, elvtársaktól és másoktól, hogy kiktől, arról is szó lesz alább. Azok az elvtársak, akik aggódva hozakodnak elő vele, rendszerint azt mondják, hogy kezd kiveszni mostanában az a forradalmi hév, mely korábban állítólag oly általános volt, hogy mintha kisebb és kevesebb volna mostanában az áldozatkészség és a forradalmi kezdeményezés. Mondják, s öszszefüggésbe hozzák mindezt az életszínvonal emelkedésével, a jólét egyenletes növekedésével, amely — ismét állítólag — elpuhít és kényelmessé tesz. Voltaképpen könnyű lenne ez a válasz, ha csak azt említené meg, hogy nos igen, éppen ezekben a „kényelemre nevelő” években három, egymással összefüggő, történelmi jelentőségű győzelem fűződik a parthoz, a munkásosztályhoz és az egész magyar néphez: az ellenforradalom politikai megsemmisítése, s a néphatalom megszilárdítása, népgazdaságunk általános fellendülése, a falu szocialista átalakítása. Hazánkban tehát éppen ezekben az években ért el frontáttörést a szocializmus, a forradalom ügye, tehát megy előre gyors iramban. Elég lenne ezekkel kapcsolatban utalni a munkásőrökre, a szocialista brigádokra, a falu átalakításának nagy munkájában részt vett ezer meg ezer pártmunkásra, az ő állozataikra és „kényelemszerete-tére”, s legott semmivé foszlana az egész érvelésük. Csakhát a dolog nem ilyen egyszerű. Mert amazoknak megvannak a saját érveik, s nem is akármilyenek. Például, hogy igencsak nem tülekednek a végzős fiatalok a falusi orvosi tanítói, mezőgazdászi állásokért, meg aztán — hiba lenne tagadni — csakugyan találkozni a közönyösség és a cinizmus bizonyos jeleivel, stb. De ebben a dologban nem ez az oda-vissza érvelés az érdekes, hanem az a hivatkozás, hogy mindez az életszínvonal emelkedésével függ össze. Arról van itt szó, hogy igen sok emberben — köztük némely kommunistában is — a jólét fogalma összeforrott a polgárság fogalmával. Azok a mások, akikre bevezetőben utaltunk, ez esetben az imperializmus mai propagandistái, akik persze egészen más indítékból, mint az aggályoskodó elvtársak, ugyancsak azt mondják, hogy tulajdonképpen a kommunizmus, miközben épül és ütőtért, majd elhagyja az egy főre jutó termelékenységben a legfejlettebb kapitalista országokat, az elpolgáriasodás felé halad. Nyilvánvaló, miért mondják ők ezt. Céljuk csak zavarkeltés. Érdekes módon, tizenöt évvel ezelőtt, az 1947-es választások előtt, a magyar polgári pártok egyik fő jelszava ennek éppen az ellenkezője volt, mégpedig az, hogy a kommunisták megsemmisítik a polgári életformát. A hamisságból nem lesz igazság, várahányan állítják is. Mit is írt Marx a Kommunista Kiálltványban? Azt írta, hogy a magántulajdon széttörése után nyílik majd mód a személyi tulajdon általános kiterjesztésére. Élelmet, ruhát, lakást, kulturális cikkeket, szocialista ellátást érzett ezen. A kommunisták mindent ezért tesznek, amit történelmileg tesznek, hogy ezt a társadalmat elhozzák. Messze több lesz a javakból, mint valaha is volt: nem a polgári, hanem a kommunista életforma dicsősége lesz ez. Mert alapvető különb ség van ám a kettő között. Amott a ragyogás mindig árnyékkal, kiterjedt árnyékkal jár együtt, a palotasorok csak azért lehetnek, mert nyomortelepek is vannak; cifra öltözködés csak azért lehet, mert rongyosak is vannak S vajon hányadán állunk azzal az érvvel, mely szerint a jólét elpuhít? Sántít ez a hivatkozás mindkét lábára. Sántít azért, mert az elkényelmesedésről jelen időben esik szó, a kommunimus bőségéről pedig csak jövő időben. Minálunk az olyan családok, amelyekben csak egy kereső van és sok gyerek, még komoly gondok közepette élnek. Egyes kivételes kategóriáktól eltekintve, általában sem lehetünk megelégedve azzal, amit már elértünk, habár a múlt létbizonytalanságához, a munkanélküliségtől való rettegéshez, a létbizonytalansághoz, a jogfosztottsághoz és a kulturális kisemmizettséghez képest korszakos a fejlődés. De ez mégsem a végcél, korántsem az. Továbbá pedig maga az okoskodás, hogy a jólét elpuhít, ténybelileg sem igaz. Miért ne lehetne kiváló, odaadó szakmunkás az, aki este otthon fotelben ülve, papucsban, családja körében televíziót néz? Miféle logikai összefüggés van aközött, hogy a falusi művelődési otthonban színházelőadás van és hogy egyik-másik tsz-ben munkatorlódáskor munkaerőgond támad? Semmiféle ilyen, sejtett összefüggés nincs. De egy valóságos összefüggés nagyon is nyilvánvaló. Ahogy a polgár, a kizsákmányoló, körömszakadtáig ragaszkodott ahhoz a rendszerhez, amely neki az ő életmódját biztosította, ugyanúgy világos, hogy munkás és paraszt, értelmiségi és alkalmazott azt a rendszert érzi magáénak, amely őneki az emelkedő életszínvonalat hozza. Igenis, a tőkés rendszerrel a proletár csak láncait veszíthette el, de megnyerhette az egész világot, most pedig az egész világot elveszíthetné, és csak láncait nyerhetné vissza. Ezért a rendszerért, erősítéséért és fejlesztéséért a dolgozó nép óriási áldozatokra kész. Hadd szóljunk végül még egy gyakran kimondott nézetről, amely szintén ebbe a témakörbe tartozik. Történetesen a kultúra s szellemi élet körébe. Azt hallani, hogy állítólag azért nincs ma igazán kirobbanó nagy ifjú költőzseni, mert „túl jól megy” nekik. Márpedig — teszik ilyenkor hozzá — nagy költők csak úgy születnek, mint például József Attila. Ez a megfogalmazás azt sejtteti, hogy a nyomor és a nélkülözés teremt lángelméket. Persze, történetietlen azt mondani, ,.mi lett volna, ha...” — ha például a nagy proletárköltő nem korgó gyomorral ír, hanem megéri a felszabadulást. De hát azok a művelt emberek, akik ilyen teóriát állítanak fel, csak a szegény paraszt Petőfit és a proletár József Attilát ismerik? Nem hallottak vajon gróf Tolsztoj Teóról? Hát a költőfejedelem Goethéről? Az ő zsenijüknek nem ártott a főúri jólét? Nem, hogyan is ártott volna, mikor az igazság az, hogy éppen a mind gondtalanabb anyagi helyzet te-remti meg a tudomány művelői- nek is azt a helyzetet, amelyben a minden tudásukat és alkotó ener- r giájukat zsenijüknek szentelhetik, mentesen a mindennapos kenyér- gondoktól. S mert ugyanez lesz az egész társadalom osztályrésze, az egyetemes tudás és műveltség talaján megy majd csak végbe a kulturális forradalom betetőző folyamata. Valamikor a felszabadulást közvetlenül követő években megesett, hogy olyan külsőségek alapján, mint az esernyő, a nyakkendő, vagy ellenkezőleg, a micisapka és a lódenkabát, ítéletet alkottak emberek felett. Felszínes, külsődleges, hamis ítéletet. Éppen olyant, amilyen az az aggály, mely szerint „elpolgáriasodunk”. Pedig így épül a szocializmus és a kommunizmus. Sz. J. Székesfehérvári KÖNNYŰFÉMMŰ MEGVÉTELRE FELAJÁNLJA felesleges készleteiből az alábbi anyagokat: Feszültség tekercs A felsorolt anyagok megtekinthetők a Könnyűfémmű anyagosztályán. Székesfehérvár, Adonyi út 64. Ügyintéző: Horváth Pál. Tel.: 24—65/155. 2628. K. 931. III. 8. 25 db Feszültség tekercs M. 27. 380 V. 5 db Hőkioldó 3. 5—13 A 12 db Hőkioldó egys. 70—120 A. 3. 3 db Ékszíj 10x6x1650 6 db Ékszíj 10x6x1900 4 db Ékszíj 10x8x950 6 db Ékszíj 17x11x149 12 db Ékszíj 17x11x2000 9 db Ékszíj 17x11x4100 22 db Ékszíj 22x13.5x1900 2 db Ékszíj 22x13.4x4200 2 db Ékszíj 25x16x1520 2 db Ékszíj 25x16x2000 38 db Ékszíj 25x16x1900 9 db Ékszíj 25x16x2240 12 db Ékszíj 25x16x3750 4 db Ékszíj 25x16x4000 13 db Ékszíj 25x16x4500 8 db Ékszíj 20x14x3900 3 db Ékszíj 20x14x4000 1 db Ékszíj 20x13x4000 6 db Szimering 25x50x10 3 db Szimering 50x78x12 30 db Szimering 50x80x13 9 db Szimering 50x80x16 5 db Szimering 52x75x12 2 db Szimering 140x170x16 14 db Szimering 145x162x16 2 db Gumitömítő zsinór 14x14 Gumitömítő zsinór 16x16 12 kg Gumitömítő zsinór 18x18 20.50 db Gumitömítő zsinór 20x20 14 kg Grafit rúd 15x300 4 db Grafit rúd 20x300 4 db Grafit kenőcs 10 kg Cseres horonygyűrű 55x35x8 15 db Krön V. alakú betétgyűrű 50x40x25 12 db Cseres horonygyűrű 40x45x14 12 db Cseres horonygyűrű 8x22x4 10 db Cseres horonygyűrű 1 db Cseres horonygyűrű 175x150x14 10 db Cseres horonygyűrű 240x200x25 11 db Cseres horonygyűrű 290x248x20 6 db Cseres horonygyűrű 295x252x30 6 db Cseres horonygyűrű 1070x1010x40 3 db FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szombat, 1962. május 12. Tyitov látogatása egy amerikai egyetemen German Sztyepanovics Tyitov szovjet űrhajós csütörtökön a princetoni egyetemet látogatta meg. A diákok százai viharos ünneplésben részesítették a szovjet űrhajóst. A nagy köralakú Alexanders teremben, ahol az egyetem rendszerint a legtiszteletreméltóbb vendégeit szokta fogadni, csütörtökön nem fértek el mindazok, akik hallani akarták a szovjet űrhajóst. Tyitovnak számos kérdést tettek fel. Érdekes és szellemes választót a jelenlevők nagy tetszéssel fogadták. Amikor Tyitov elhagyta a termet, újból óriási tömeg vette körül. Fényképeket, üdvözlő lapokat, vagy egyszerűen papírlapokat szorongató karok tucatjai nyúltak a szovjet űrhajós felé. A New York Post tudósításában hangsúlyozta, hogy a diákok rendkívül lelkesen fogad-,ták Tyitovnak az orosz és az amerikai nép barátságát fontosnak tartó nyilatkozatait. (MTI) A Francia KP Politikai Bizottságának nyilatkozata A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatkozatot tett közzé, amelyben állást foglal különböző kül- és belpolitikai kérdésekben. Hangsúlyozta az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés szükségességét, s hogy annak megvalósítása tehetséges. Elítéli az Egyesült Államoknak és más nyugati hatalmaknak a leszerelési egyezmény megakadályozását célzó mesterkedéseit. Rámutat, hogy az amerikai imperialisták, akik a múltban a legnagyobb számú nukleáris kísérletet hajtották végre, ma újabb sorozatot robbantanak s ez olyan helyzetet teremt, amely háborúhoz vezethet. A nyilatkozat rámutat: a degaulleista kormány politikája mélységesen ellentétes a nemzetközi feszültség csökkentésével és a leszereléssel. De Gaulle az adenaueri politika hű szövetségese és támasza. De Gaulle visszautasítja a genfi leszerelési tárgyalásokon való részvételt, folytatja a francia atomütőerő megteremtésére irányuló erőfeszítéseit és folytatja a szaharai nukleáris ■robbantásokat. Az, hogy De Gaulle nem hajlandó részt venni semmilyen tárgyaláson, ahol a nukleáris kísérletek megszüntetéséről van szó, lehetetlenné teszi a nemzetközi egyezmény megkötését. Ez a hidegháború politikája, s ellentétes a francia nép béketörekvéseivel. A kommunista párt felszólítja a franciákat, hogy fogjanak öszsze és így harcolják ki a hadikiadások csökkentését és az így felszabadult összegek felhasználását a dolgozók életkörülményeinek megjavítására, a szaharai nukleáris kísérletek megszüntetését, s az atomütőerőről való lemondást, Franciaország részvételét az általános leszerelés megvalósítására és az atomfegyverek megsemmisítése céljából összeülő különböző nemzetközi tanácskozásokon, Franciaország részvételét a két Németországgal kötendő, a jelenlegi határokat elismerő és a nyugat-berlini kérdést rendező békeszerződés tárgyalásain. A felhívás végezetül hangsúlyozza, hogy az általános leszerelés megvalósítható. (MTI) Szolidaritás a sztrájkoló spanyol munkásokkal A párizsi dolgozók csütörtökön este forró hangulatú nagygyűlésen juttatták kifejezésre a sztrájkoló spanyol munkások iránti testvéri szolidaritásukat. Az ülésen felszólaltak a Spanyolországból visszatért francia bányászküldöttség tagjai, akik a spanyol munkások súlyos helyzetéről és hősies harcáról számoltak be. A gyűlésen felszólalt Alvarez del Vayo, a Spanyol Köztársaság volt külügyminisztere, aki hangoztatta: a spanyol nép szabadságharca döntő fejezethez ért. A spanyolországi szrájkmozgalom hatalmas visszhangot váltott ki Franciaországban, különösen a francia munkásosztály és a nagyszámú spanyol emigráció körében. Bár a sztrájk kitörésének közvetlen okai szociális jellegűek, a francia polgári sajtó sem vonja kétségbe, hogy hatálmas antifasiszta megmozdulásról van szó, s amely létében fenyegeti Franco rendszerét, Franco súlyos helyzetbe került. A bérek emelése elkerülhetetlennek látszik, ami viszont a nagytőke ellenkezését váltja ki. „Ha a Franco-rendszer nem tudja tovább betölteni a munkásosztály fegyőrének szerepét — írja a France Observateur —, a burzsoázia szemében is elveszti létjogosultságát és fennmaradása kérdésessé válik.” Huszonnégy ország az ipari vásáron /Folytatás az első oldalról) vendégszerepelnek a divatszínpadon. A múlt évi kereskedelmi napok helyett „szakmai bemutatók”-on biztosít május 21-én és 25-én zavartalan tárgyalási lehetőséget a rendezőség a kereskedelmi tárgyalások céljaira, amikor is a vásár zárva marad a ngyközönség előtt. Az idén is a kiállítók rendelkezésére áll a „külföldiek klubja”, ahol megfelelő lehetőségeket nyújtanak üzleti tárgyalásokra és szakmai találkozókra. Itt helyszíni postahivatal, pénzváltó, tolmács szolgálat, k’li,::2.fRSS§1 büfé áll a tárgyaló felek rendelkezésére. A külföldi vásárokon jól bevált gyakorlat szerint egyes iparágak termékeit közös pavilonban, egymás mellett mutatják be. A magyar áruknál teljesen megvalósul a szakosítás, a textil, ruházati ipar, bőr, szőrme és cipőipar, bútoripar, szerszámgép és műszeripar egész területén. A vegyipar a tavaly épült kupolacsarnokban ad képet nagyütemű fejlődéséről és önálló pavilont kap a gyógyszeripar, ahol exportképes gyógyszerújdonságait együttesen mutatja be. A városligeti tavon ismét megrendezik a tavaly nagy sikert aratott hajóipari kiállítást. Egy érdeklődésre tarthat számot a Magyar Tudományos Akadémia önálló kiállítása, a nemzetközi könyvkiállítás, melyen számos ország színvonalas kiadványát mutatják be. A látogatók kényelmét szolgálja a mikrobusz, mely kétpótkocsis szerelvényével ötven utast szállít körbe egyszerre a vásáron. A mikrobusz a vásár után viszszakerül a Margit-szigetre, hogy nyáron át a sziget vendégeinek kényelmét szolgálja. A látogatók ellátásáról természetesen most is bőven gondoskodik a rendezőség. Két nagy étterem, négy önkiszolgáló, tíz büfé, öt fagylaltozó, szörppavilonok és számos mozgó áruda áll a látogatók rendelkezésére, tehát enni, innivaló is akad bőven. .. . Egy OAS banditát életfogytiglani börtönre ítéltek A párizsi rendkívüli katonai törvényszék négynapi tárgyalás után ítéletet hirdetett egy 16 tagú OAS-banda ügyében, amely Dél-Franciaországban a bombamerényletek sorát követte el. Sokolovitch fővádlottat, akire az ügyész halálbüntetést kért, a bíróság életfogytiglani börtönre ítélte. Három vádlott — köztük Jean Allais, Toulouse volt de gaulleista MNR-párt alpolgármestere — esetében 15 évi szabadságvesztésre szólt az ítélet. A többieket négy-tizenkét évre ítélték. Egy női vádlottat felmentettek. (MTI) IBUSZ UTAZÁSI IRODÁK AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBEN! AUTÓBUSZJEGYEK, KÜLÖNJÁRATOK, ORSZÁGJÁRÁS ISKOLAI KIRÁNDULÁSOK, SZÁLLÁS, ÉTKEZÉS Forduljon bizalommal az IBUSZ UTAZÁSI IRODÁKHOZ!