Fejér Megyei Hírlap, 1963. március (19. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-01 / 50. szám

2 Véres terror Columbiában Bogota (TASZSZ). A Santa Barbara nevű co­lumbiai faluban a katonaság tüzet nyitott a helyi cement­gyár sztrájkoló munkásaira, akik béremelést és a munka­körülmények megjavítását kö­veteltek. Tizenegy munkás életét vesztette, 42 pedig megsebesült. Amint a főváros dolgozói értesültek a Santa Barbara-i véres eseményekről, azonnal beszüntették a munkát és az utcára vonultak. A rendőrség és a katonaság erőszakkal próbálta szétoszlatni a tízez­res tömeget és szintén tüzet nyitott a tüntetőkre. Jelenté­sek szerint egy ember meg­halt, többen súlyosan meg­sebesültek. (MTI) Franco és De Gaulle közeledik egymáshoz „De ugyebár, te igen-igen kedves bika vagy!” Felrobbant egy rakétalövedék a General Dynamics pomonai üzemében Pomona (MTI). A General Dynamics ameri­kai lőszergyárnak a kalifor­niai Pomonában lévő raké­­talövedék-üzemében szerdán hatalmas robbanás rázkód­­tatta meg a levegőt, majd lángok csaptak ki az üzem egyik épületéből, ahol a fej­lesztési kísérleteket végzik. A tüzet hamarosan eloltot­ták, megállapították, hogy a robbanásnál az üzem 12 dol­gozója megsebesült. A General Dynamics szóvi­vője kijelentette, hogy a rob­banás idején tudósok egy ra­kéta teljesítő képességét el­lenőrizték, de közelebbi ada­tokat nem volt hajlandó el­árulni. Iraki hazafiak a világ közvéleményének segítségét kérik London, (MTI) A Daily Wor­ker jelenti: Iraki szakszervezeti vezetők, értelmiségiek és nőszervezetek vezetői a világ közvéleményé­hez fordultak védelemért a hazájukban tomboló véreng­zés és tömeges letartóztatások ellen. Az iraki szakszervezetek általános szövetségének főtit­kára, Arakacsador kijelentette-­ február 3-a óta, midőn a ka­tonai klikk magához ragadta a hatalmat, fegyveres gonosz­tevők szervezett bandái egész családokat irtottak ki. Hang­súlyozzák, hogy az államcsíny szervezői ugyanazok az ele­mek, amelyek ismételten ösz­­szeesküdtek az Iraki Köztár­saság függetlensége ellen és amelyeket ismételten legyőzött a nép ereje. Az Iraki Nőszövetség titká­ra, Basra Perto közölte az ira­ki nőmozgalom több kiemel­kedő tagjának nevét, akik az új rendszer alatt súlyosan szen­vedtek: köztük van az Iraki Nőszövetség elnöke, dr.Duleimi asszony volt miniszter, továb­bá a Tahrir főiskola igazgató­ja, dr. Kadurie és Hayat el Nahir költőnő. Iraki értelmiségiek egy cso­portja felhívást intézett min­den tudóshoz, íróhoz, jogász­hoz, demokratához, minden szabadságszerető emberhez a világon, emeljék fel szavukat és ítéljék el a borzalmas mé­szárlásokat, sürgessék a továb­bi vérontás azonnali beszün­tetését. (MTI) Fejér megyei Hírlap Kuba ellenes hisztéria az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok kard­csörtető kongresszusi képvise­lői nem érik be azzal, hogy újabb agresszív cselekedetek­re buzdítanak a szabad Kuba ellen és azt követelik, hogy az Egyesült Államok hozzon rendszabályokat a Kubával gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó or­szágok ellen. Rodgers demokrata képvi­selő (Florida állam) kijelen­tette: az Egyesült Államok­nak be kell zárnia kikötőit azok előtt az országok előtt, amelyek megengedik, hogy hajóik árukat szállítsanak Ku­bába. Rodgers kirohanásokat intézett Nagy-Britannia ellen mivel az utóbbi időben meg­engedte kilenc angol hajónak a kubai kikötők látogatását. Keating köztársasági párti szenátor azonban még Rod­­gerst is túlharsogja. Azt kö­vetelte, hogy szüntessék meg a gazdasági segély folyósítá­sát azoknak az országoknak, amelyek bármiféle módon­­segítik a kubai gazdaságot”. Az ilyenfajta felhívások kí­nos helyzetbe hoznak né­hány kongresszusi képviselőt, akik attól félnek, hogy ezek­nek a javaslatoknak az elfo­gadása szakadást idézhet elő az ellentétektől amúgy is fel­dúlt nyugati szövetségben, így például Morse szenátor kijelentette, hogy a forró­­fejűek által követelt Kuba­­ellenes blokád törvénytelen és attól tart, hogy Anglia, Kanada és más országok „so­hasem járulnak hozzá”. Hogy Morse szenátor aggo­dalmának reális alapja van ezt bizonyítja többek között Selwyn Lloyd volt angol kül­ügyminiszter cikke a Satur­day Evening Postban. Lloyd egyáltalán nem titkolja fel­háborodását Washington pa­rancsuralmi törekvései miatt. „Egyesek az amerikai szövet­ségesek közül egyre elvisel­hetetlenebbé válnak zsarno­­koskodásukkal” — írja. A Kubát látogató hajókkal kap­csolatos washingtoni politiká­ról szólva Lloyd hangot adott elégedetlenségének „az angol kereskedelmi hajók ellen ho­zott barbár amerikai rendsza­bályok” miatt. Természetesen a Kuba-elle­­nes kampányban részt vesz­nek az Egyesült Államok leg­hűségesebb latin-amerikai szövetségesei is. Gonzalo Fa­­cio az Amerikai Államok Szervezetének elnöke múlt vasárnap a televízióban kije­lentette, hogy az Amerikai­ Államok Szervezete állást foglal egy újabb kubai blo­kád mellett és az Egyesült Államok jelöli majd meg e blokád megkezdésének idő­pontját. Természetesen az amerikai sajtó, rádió és te­levízió is mindent elkövet, hogy szítsa ezt a kampányt és a végsőkig csigázza az amerikai nép idegeit. A Kuba körül csapott, egy pillanatra sem szűnő lármá­nak határozott politikai indo­kai vannak. Pearson, a jól­tájékozott amerikai szemlélte azt írja, hogy amikor Kea­ting szenátor elmondja a né­hai McCarthy korszakára em­lékeztető bújtogató beszédeit, „mi Keating hangját halljuk, de valójában Rockefeller be­szél”. Pearson rámutat, hogy a legközelebbi választásokon Nelson Rockefeller pályázik elsősorban a Köztársasági Párt részéről az elnöki tiszt­ségre. (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság Nemzeti Néphadserege 1963. március 1-én, ma ünnepli megalakulása 7. évfordulóját fi földalatti nukleáris robbantások sem ártatlanok G. M. Frank, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Élettani- Fizikai Intézetének igazgató­ja az ADN hírügynökségnek adott interjújában több, a genfi értekezlet problémáival összefüggő kérdésről nyilat­kozik. Tudományos adatok­kal bizonyítja, hogy nem fe­lelnek meg a valóságnak a földalatti nukleáris robban­tások ártalmatlanságáról szó­ló állítások. Frank rámutat, hogy a nevadai kísérleti rob­bantások földalatti kam­rái nem biztosítják a her­­metikus szigetelést. Em­lékezetes az az eset, ami­kor hatalmas tömeg rá­dióaktív égési termék, fertőzött talaj és gáz ke­rült a légkörbe az egyik földalatti robban­tás alkalmával, s nincs ki­zárva, hogy több más ilyen esetet eltitkoltak a közvéle­mény elől. A robbanások tö­kéletes elszigetelését külön­ben sem lehet biztosítani, hi­szen a rádióaktív anyagok — ha csak lassan is — fékezhe­­tetlenül átszivárognak az em­ber életműködésének szférá­jába. A korszerű geofizika cáfolhatatlan adatai szerint szüntelen csere­folyamat megy végbe a földkéreg mélyebben fekvő rétegei és a felszín kö­zött, nem is szólva a föld­alatti víztömegek áramlásá­ról. A szovjet tudós el­mondta, hogy a kísérleti robbantások növelik az úgynevezett rá­dióaktív hátteret. Vagyis azt a természetes szintet, ame­lyet a robbantások előtt a földben rejlő jelentéktelen mennyiségű rádium, thoriumi kálium és a kozmikus sugár­zás határozott meg. Ez a mennyiség olyan kicsiny, hogy sokmillió éven át nem aka­dályozta a földi élet fejlődé­sét, de mégis ez okozta az úgynevezett örökléstani mu­tációkat, amelyek torzszülöttek vi­­lágrajöttében és betegsé­gek formájában nyilvá­nultak meg. Ha a rob­bantások következtében mondjuk kétszeresére nö­vekszik ez a rádióaktív háttér, akkor a káros mu­tációk valószínűsége szin­tén megduplázódik. A megbetegedések százalék­­aránya így is jelentéktelen marad, de ha tekintetbe vesz­­szük a föld hárommilliárd la­k­­ossát, az abszolút szám sok ezerrel növekszik meg. A hu­manitás szempontjából pedig nem a valószínűségszámítás, vagy a statisztika, hanem minden család, minden egyes ember tragédiája latba esik. Nyilatkozata végén Frank professzor részletesen meg­indokolja, hogy a földalatti nukleáris robbantásokat a tu­dósok minden kétséget kizá­róan képesek megkülönböz­­teni a földrengésektől. Az emberiség azt követeli, hogy minden nukleáris kísérleti robbantást szüntessenek meg a légkörben, a föld felszínén és a föld alatt egyaránt — hangoztatja az ismert szovjet tudós. (MTI) A spanyol—amerikai katonai tárgyalások Ez év január közepe óta van azonos stratégiai je-Franco, a spanyol diktátor mentőségű Nagy-Britannia Gib­kormánya és az USA között raltári támaszpontjával, azon­tárgyalások folynak a spa- ban technikai kiépítettség nyolországi amerikai katonai szempontjából messze felül­támaszpontok kérdésében. Mint ismeretes, 1953 szep­temberében az Amerikai Egyesült Államok Spanyolor­szággal — egy öt évenként megújítandó — katonai szer­ződést kötött, melynek értel­mében Spanyolország terüle­tén egy sor amerikai támasz­pont építése kezdődött meg. E támaszpontok ugyan for­málisan spanyol fennhatóság alatt állnak, gyakorlatilag azonban kizárólagosan az amerikaiak rendelkeznek ve­lük, sőt a spanyol kormány a támaszpontokon állomáso­zó mintegy 25 000 főnyi ame­rikai személyzet részére egy sor különleges jogot (vám és valuta kedvezményt, stb) biz­tosított. Az összesen 400 millió dol­láros költséggel felépítet amerikai támaszpont-komp­lexum legfontosabb tagja a Atlanti-óceán partján Cadizi öbölben Rota városánál fek­szik. Rota az USA legjelen­tősebb és legnagyobb hadi­tengerészeti bázisa Európá­ban. Földrajzi helyzetén­ fogva alkalmas a Földközi tenger Atlanti-óceáni kijá­ratának lezárására, és annyi­múlja azt. Rota mélyvízi hó­­pályákkal ellátott repülőte­­ri kikötője a legnagyobb típu­­son az amerikai haditengeré­­sz — 60 000 tonnás — repü­­szét mintegy 200 harcigépet lőgép-anyahajók fogadására állomásoztathat egyidőben. Ho­ls alkalmas, modern kifutó­­tából indul ki továbbá az USA tulajdonát képező, rész­ben földbe süllyesztett, össze­sen 760 kilométer hosszú ka­tonai üzemanyag távvezeték is. Rotához óriási hadianyag és üzemanyag raktárak tar­­oznak. A flottabázis jelentő­égét jól szemlélteti, hogy a panyolországi támaszpontok beruházási költségeinek mint­egy egyharmadát, kereken 120 millió dollárt emésztett el felépítése. A rotai flottabázisról kiin­duló távvezeték — melynek építése kilométerenként mint­egy 40 000 dollárba került — felfűzi az USA Stratégiai Lé­giparancsnokságának (SAC) irányítása alatt álló spanyol­­országi óriási repülőtámasz­­■­ontokat, melyek katonai je­­lintősége a Nagy-Britannia érületin állomásozó ameri­­ai repülőegységekével azo­­ns. E légi­ oázisok közé tartozik a Sevillától 32 km-re délre fekvő Morón de la Frontera. Madridtól az ország 2 millió lakosú fővárosától 24 km-re északra felépített Torrejón de Ardóz, valamint az ősi Za­ragoza városának közvetlen közelében fekvő Sanjurjo. FRANCIAORSZAC ;■ i íHüiiiil!! í I Ül i t FERROL SANJUBJO Jp 'XjCtm o Bcrction*\ Í>RREJÓN de Aidóz ktAbfi/n V&tenoa > SAN í PABLO J tv. CARTAGENA^ * >RÓN ia Fronté, * CIBRALTÁA !': i»!;»i1 i P^;, 9UMANT 3 'RABAT, 11 j I [ j 1: i I í í {11! I! íCr'álN SUM4NE ; £ U aNOLASELK ^CnfNCUéRiR Spanyolország A Péntek, 1963. március­­ 1 Wilson rádióbeszéde Harold Wilson, az Angol Munkáspárt vezetője szerdán este beszédet mondott az an­gol rádióban. „Megújhodást” ígért Ang­liának abban az esetben, ha a Munkáspárt hatalomra ke­rül. Kijelentette, hogy a le­endő munkáspárti kormány új­­ üzemeket és gyárakat léte­sít majd a munkanélküliség­től leginkább sújtott vidéke­ken. A munkáspárti vezér megígérte az angol acélipar újra-államosítását. Wilson kijelentette, hogy Anglia az utóbbi időben a hibás konzervatív politika következtében elmarad ver­senytársaitól a nemzetközi kereskedelemben.

Next