Fejér Megyei Hírlap, 1963. szeptember (19. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-01 / 204. szám
Vasárnap, 1963. szeptember 1. Karnevál után A siker és a feladatok Szép volt, gyönyörű volt, jól szórakoztunk, igazán megérte, hogy eljöjjünk — hangzanak a vélemények a karneválról. Az elmondottak őszülte szóval jelenkeztek. A rengeteg gonddal, bajjal, soksok idegeskedő vitával, nem egyszer pesszimista hangulatkeltű emberekkel vívott szócsatával előkészített karnevál mindent pótolt, sma már mindenki megnyugodott. Lehet és kell ilyen monstre megmozdulásokat szervezni, annál inkább, mert igény van iránta és a népművelő munka hatását is tovább növelhetjük, ha jól gazdálkodunk a rendelkezésünkre álló erőkkel. A karnevál egyben azt is igazolta, hogy a különböző sport és kulturális megmozdulások, kombinációk kiaknázásának a lehetőségeit távolról sem használtuk ki és még olyan erőket tárhatunk fel, amelyek a tömegsport és az öntevékeny együttesek további fejlődését hosszabb távlatokban is meghatározhatják. „örülök, hogy láthattam a tömegek szórakozását nagyüzemű módra’’ — határozta meg tömören a véleményét az egyik budapesti vendég. Találó kifejezés. A tó és környékének szépsége, a hangulatos táj, a szép idő, tíz- és tízezer ember szórakozása reggeltől késő estig a gyakorlatban bizonyította a párt művelődéspolitikájának helyességét, amikor célkitűzésként a feladatokat így határozta meg a népművelés területén: minőséget a tömegeknek! Munkás, paraszt, értelmiség együtt szórakozott, pihent. Együtt volt családjával és a gyermekek vidámsága feledtette a munka fáradalmát. Bátran mondhatjuk, hogy a nyár utolsó vasárnapja Agárdon tízezrek között gyakorolt jótékony hatást. Igaz, nem beszélt senki a termelés feladatairól, a mezőgazdaság előtt álló őszi betakarításról; az agárdi színpad műsora, a tűzijáték, a fényszórók ezerszínű pompájában csillogó vízesés mégis olyan élmény, amely közvetve még jobb munkára ösztönöz. Érdemes élni, dolgozni, érdemes harcolni a békéért, egyáltalán érdemes a szocializmus felépítésén munkálkodni. Ki merné állítani, hogy ennek a hatása nem jelentkezik a termelésben. Az idei év sikere egyben azt is jelzi, hogy a következő évre való felkészülés még gondosabb, még körültekintőbb legyen, a tavalyi és az idei év hibáin okulva bátrabban lépjünk előre. A felkészülést minden évben nagy vita előzte meg az időpont helyes meghatározásában. Nem egyszer a kelleténél többször, egyesek túlzott aggodalmától kísérve idő előtt pesszimista hangulatba esnek, vagy túl okoskodón, nem segítőn visszahúzó erőként igyekeznek tevékenykedni. Az időjárás sok éves tapasztalata azt mutatja, augusztus végén az idő kedvező. Az idei év újra bizonyított. Ne rendezzünk monstre rendezvényt kánikulában! A nagy tömeg óvatosságra int. A gyakorlat azt bizonyítja, ilyenkor a meleg tűrhető, de ugyanakkor fürödhetnek azok, akik bírják a fürdést. Az idősebb korosztály, de a fiatalja is — az egésznapos műsor alatt jól érzi magát. Ugyanez áll a szereplő gárdára is. A helyes időpont kiválasztása a szabadtéri műsorok esetében így is, úgy is izgalmat okoz. Nekünk azonban számításba kell venni a tömegeket érintő hatásokat is. Az idei és a tavalyi év bizonyított: a tömegmozgás szempontjából helyes volt a kiválasztott időpont. A rendezőgárda, amely a tavalyi tapasztalatokra is támaszkodva végezte munkáját, bizonyítja, hogy alkalmas a jövő nagyobb feladatait is ellátni. Mondjuk ki bátran, hogy a sok gonddal-bajjal járó feladat megoldása tavaly is, az idén is kollektív munka alapján, kollektív eredménynek számít. Ebben a kollektívában megvolt a bátor kezdeményezés, a körültekintés és tovább fejlesztve ennek a kollektívának az erejét, ezen az úton kell járni. A siker a kollektív munka eredménye. Ezért nehéz lenne egyes személyeket kiemelni a közös munkából, mégis megtesszük, hogy Török László tűzoltó főhadnagyot név szerint is említjük, aki személyes közreműködésével olyan újszerű színfoltot valósított meg a karneválon, mint a színpad szökőkútjai és vízesései. Igaz, az együttesből egyik-másik szervezet jobban kivehette volna a részét, a megbeszélt feladatokat annak elfogadása után kimagyarázkodás helyett férfiasan végrehajthatták volna. Akkor nem történik meg, hogy este 7 és 8 óra között a lampionos csónakfelvonulás egyszerűen a tehetetlenség miatt elmaradt. Reméljük az illetékes vezetők érzik a felelősséget, hogy a tömegek előtt nem lehet játszani az ígérgetésekkel és az elfogadott terveket végre kell hajtani, annál inkább, mert a végrehajtáshoz minden feltétel biztosítva volt. Így adósai maradtunk a bennünk bízó munkások, parasztok, értelmiségiek-isk egy szép fáklyás felvonulással. A kialakult vélemények egyöntetűen helyes kezdeményezésnek látják, hogy a délelőtti sport után délután a megye öntevékeny csoportjai szerepeljenek. Az idei tapasztalat azt mutatja, hogy nem kettő, de akár három színpadon is működhettünk volna. Bebizonyosodott, hogy a népművelő munkában, ha okosan kezdeményezünk, nincs nyári holt szezon, sőt a fgymnarokon keresztül a Velence-tavi karneválig fokozhatjuk a tevékenykedést és mivel olyan kedvszó alakulhat ki augusztus végére, hogy a legjobbak kerüljenek a vizisz'inadra — hiszen több tízezres tömegről va szó — a legjobbak a megye közönsége előtt bizonyíthatják be tudásukat, fejlődési'-W a vnilinb«»* színjátszó csoportok ugyanekkor kedvvel készülnek a feladatra. Nagy közönség előtt szerepelhetnek és ez tömegméretekben jelentkezik a közönség általános művelődésében, s kihal, a még gyenge községi csoportokra is. Ha jól gazdálkodunk — korlátlanok a lehetőségeink — jövőre három-négy színpadon nemcsak Fejér megyeiek, de Dunántúl megyéinek megjelenését is előkészíthetjük. Az az érzésünk, rangot jelenthet tízezrek előtt játszani minden arra érdemes öntevékeny csoportnak. Ilyen közönséggel még a budapesti színházak sem dicsekedhetnek. A délelőtti sportműsor sikere egyben arra int bennünket — és a kulturális bizottság feladata lesz kidolgozni a részleteket, —, hogy sokkal, de sokkal nagyobb megmozdulást lehet kezdeményezni. Itt nemcsak az MHS-nek, főleg a KISZ-nek kell komolyan megmozdulni, annál inkább, mert a KISZ halvány szereplése a Velence-tavi karneválon egyáltalán nem indokolt. A lehetőségek sokasága tulajdonképpen ebben az évben tárult fel teljes erővel, egyrészt a közönség vártnál nagyobb tömegű megjelenésével, másrészt a televízió kétszeres közvetítésével. A Velencei tavi megmozdulásra több órán keresztül az ország tekintete figyelt és ez perspektivikus lépéseket követel. Augusztus 25-ével a Velencei tó minden kérdése túlnő a megye határain, intézkedésein és tömeghatásán keresztül egyaránt. A tavalyi balett és az idei Strauss-est mérlegre tevése, annak ellenére, hogy színvonal tekintetében a Strauss-est kívánni valót nem hagyott maga után, mégis ngm látszik, a Velencei tó környezetébe a balett jobban illik. Jobban érvényesülnek a fényhatások, jobban leköti a tömegeket és még lehetne sorolni a problémákat. Időben gondoskodni kell megfelelő darabról. Még az idén meg kell határozni, mit akarunk jövőre, sőt 1965-re is. Utána pedig az ötéves tervekkel együtt ebben a kérdésben is hoszú távlatra kell terveznünk. Az idei év tapasztalata, a hadsereg segítése, amely a magyar és szovjet katonák lelkes munkáját — sok gondtól-bajtól való megszabadulást — jelentette arra figyelmeztetnek, hogy a szovjet elvtársakkal a kapcsolatot ezen a téren is szorosabbra kell fűzni megyei szinten. Nincs messze az az idő — mondta egy lelkes karneváli rajongó — amikor a Velencei-tó szépségébe beleilleszkedik a világhírű szovjet balettkar műsora. Tegyük hozzá, nem elérhetetlen álomról van szó. Ha bátran lépünk előre és nem a pillanatonként felmerülő apróbb-nagyobb akadályokon jajongunk, nem elérhetetlen álom ma már, hogy a hagyományossá vált Velencei tavi karnevál nem csak országos, hanem nemzetközi megmozdulások színhelye is lesz. Olyan megmozdulások színhelye, ahol tízezrek nézik, hallgatják a művészet nyelvén feléjük áradó igazságot, hogy érdemes élni, dolgozni ebben a rendszerben, ebben a hazában! Az hogy ez sikerüljön, hogy a nyári megmozdulások egyik szellemi áramlata legyen Fejér megye, nagyon sokat leéll dolgozni és fegyelmezetten munkálkodni a siker érdekében. Érthető, hogy a Velencei tavi megmozdulás sikere kezdeményező kedvet és tenniakarást szabadított fel megyeszerte. A rend és a következő évek sikere érdekében éppen ezért megyei szinten jól összehangolt munkára van szükség és pontosan meg kell határozni a fokozatosság minden lépését. Nem lőhetjük el a levegőbe a patronokat vagy a tűzijátékokat — és mindenki rendez mindent jelszóval anarchiát teremtünk A megye népművelő programját a művelődési bizottság együttesen dönti el, ehhez kell igazítani a lépéseket. A művelési bizottság a párt megyei végrehajtó bizottsága határozatai alapján dolgozik és ez egyben a lépések kiigazítását is biztosítja. Nincs szükség kapkodásra, felelőtlen ígérgetésekre, de pesszimista hangulatkeltésre sem! Hogy jó úton járunk, azt tízezrek megjelenésükkel bizonyították. A tömegek igenlése a legjobb biztosíték a munka továbbfejlesztése érdekében A teljes igazsághoz azt is ki kell mondani: a székesfehérvári járási tanács az agárdi strand fejlesztését távlatokban még az idén meg kell, hogy oldja, úgy, hogy a nagy tömeg befogadására alkalmas nézőteret, megfelelő hangot és nem utolsósorban olyan parkosítást biztosítsanak, amely alkalmas arra, hogy az egész évi üzemeltetés mellett a nyár utolsó vasárnapján monstre megmozdulásra alkalmas legyen. Két évig is lehetett olyat csinálni, hogy egyes emberekre lehetetlen viszonyok között sokezer forint értékű anyagot bízzunk olyan körülmények között, hogy borsózik az ember háta, ha rágondol. A pénzügyi program megyei feladat! Számításba kell venni — és ezt a tömegek összetétele is bizonyította —, hogy nem lehet közömbös Székesfehérvár városnak, mi történik Agárdon, de ma már nem lehet közömbös a megye legkisebb falujának, sem, annál inkább, mert amikor a Velencei-tóra megyünk — télen vagy nyáron egyaránt — ez a tó a megye dolgozóinak szolgálatában áll. A Velencei-tavi rendezvény 1963. augusztus 25-ével kinőtt a gyerekcipőből. Hatásában országos szintet ért el. Ez a tény felelősséget és anyagi hozzáállást jelent elsősorban a megye minden egyes dolgozója számára, de ha jól munkálkodunk, a tények , eredmények bizonyító hatása alapján nemcsak természeti szépségével, fürdőzési lehetőségével, hanem országos szintű kulturális megmozdulásávais kivívhatjuk az elismerést. Ezzel a munkával a kultúra sajátos eszközeivel befolyásolhatjuk megyénk dolgozóinak hangulatát, amely kihat a termelésre is. Lévai András Kép a karneváli Strauss-estről. Fejér megyei Hírlap Tanévnyitáskor Holnap reggel megyénk iskoláiban is megszólal a csengő. Hatvanezer általános iskolás, hétezer középiskolás, s csaknem ennyi ipari tanuló kezd munkába közel háromezer főnyi pedagógussal együtt. A sols elsős az óvoda helyett ma az iskolába indul, s bizonyára fürkészve figyeli a tantermeket, raktározza emlékezetébe a sok újat, szokatlant. Nemcsak az elsősöket fogadja azonban új az első tanítási napon, hanem idősebb társaikat is. Dunaújvárosban és Móron új gimnázium, Száron új általános iskola kínál otthont a diákoknak. S új az is, hogy többhelyütt, így Velencén, Polgárdin, Enyingen, Pusztaszabolcson középiskola nyílik. Míg tavaly csak Székesfehérváron a Vasvári Gimnáziumban működött szakközépiskola, az idén kilenc új szakképzőiskola, illetve szakközépiskolai osztály nyílik. A szakközépiskolák egy része községekben talál otthonra. Ez azt is jelzi, hogy a megyeszékhely, Dunaújváros és a járási székhelyek után községeinkben is meghonosodik a középiskola. Mindez arról is tanúskodik, hogy gyorsul az induló tanévben az oktatási reform végrehajtása. Két ipari tanuló intézet is bekapcsolódik a középiskolai oktatásba. Dunaújvárosban és Székesfehérváron is két-két szakközépiskolai osztálynak ad helyet a MOM intézet. Az oktatási reform végrehajtásának gyorsulását jelzi, hogy mindenütt érvénybe lép az új nevelési terv és megkezdődik az oktatási reform szellemében készült tantervek bevezetése, megvalósítása. Az általános iskolákban is tovább tökéletesedik az oktatás. Ezt szolgálja az, hogy néhány kisebb helytől eltekintve, minden iskolában és osztályban meghonosodik a gyakorlati oktatás. Az iskolába hívogató csengőre nemcsak a gyerekek, a kis és nagy iskolások figyelnek, hanem a szülőre is. Már csak azért is, mert közülük is több mint tízezren kezdik meg, iletve folytatják általános és középiskolai tanulmányaikat az esti és levelező szakokon. Ezért is, de nemcsak ezért. Hiszen a társadalom figyelme fordul az iskola felé, ahol a gyermekek nemcsak ABC-t tanulnak, hanem munkára, a szocialista életre nevelődnek. Hogy mindez megvalósuljon, nyilvánvalóan a pedagógusoknak kell a legtöbbet tenniük. S az eredményes munkához még fokozottabban mint eddig, szükség van a szülői ház, a társadalom segítségére. Az oktatási reform megvitatásában jóformán az egész ország részt vett, de a feladat nem kisebbedett most sem, amikor a reform szellemében kell a munkát még hatékonyabbá tenni. A szeptemberi csengő, amikor munkába szólítja a pedagógusokat, tanulásra az iskolásokat, arra is figyelmeztet, hogy a szülőknek, a társadalomnak a tanév folyamán mindig közre kell működnie, segítséget nyújtania, hogy a gyermek előrehaladása, ismereteinek bővítése, jellemének formálása sikeresen megvalósuljon. A diákok többsége ismeri már az iskolát, s a pedagógusokat is, szorongva talán csak az óvodát átlépő kis elsősök ülnek az első tanítási napon az iskolapadokban. Segítséget azonban nemcsak ők várnak, hanem azok is, akik két-három, vagy akár már tíz éve is iskolapadokban ülnek, hogy tudásukkal és értelmükkel együtt emberségük is nőjjön. Mit is mondhatnánk most ezen az ünnepélyes napon a kis és nagy iskolásoknak, mint azt; tanuljatok szorgalmasan, iparkodjatok, mert csak így lehettek hasznos polgárai szocialista hazánknak. A pedagógusoknak pedig azt kívánjuk, hogy jó erőben, egészségben munkálkodjanak, hogy a tudás palántája fává terebélyesedjen, hogy a mai kis és nagy diákok szocialista emberré formálódjanak. Ez a nagy munka nem kis erőfeszítést követel a pedagógusoktól, de ez a célja a társadalomnak, szocialista hazánknak és ennél nagyobb segítséget nevelő nem érezhet maga mellett. Ennél jobb talaja nincs és nem is lehet az emberségre való oktatásnak, nevelésnek. Holnap reggel megint megszólal a csengő az iskolákban, tanulásra, munkára szólít. Ez a jelzés nemcsak a diákoknak és a pedagógusoknak szól, hanem valamennyiünknek, mert közös fáradozásunk eredményeként hoz sikereket az új tanév is. 3 A diktátor humora Paraguay ura és parancsolója, Alfredo Snossner tábornok elnök, kormányfő, hadseregfőparancsnok alighanem a világ legjobb humorú diktátora. Miután ugyanis 21 ágyúlövés mellett harmadszor is elfoglalta az elnöki széket, amelyet kereken kilenc esztendeje egy katonai államcsínynyel kaparintott meg először magának, ünnepi szónoklatot intézett parlamentjének ellenzékéhez, mondván, hogy: — Örömmel üdvözlöm az ellenzék képviselőit, akik oly sok éven át makacsul és értelmetlenül távol tartották magukat a parlamenttől. Az ellenzéki képviselőknek egy arcizma sem rándult, pedig nevetségesebb beszédet aligha hallottak még életükben. Mert, ha valaki „makacsul és értelmetlenül” távol tartotta őket a törvényhozástól , az maga a diktátor volt, aki pártjaikat egytől-egyig illegalitásba kényszerítette. A képviselők azonban nem nevettek. Féltek, hogy talán a diktátornak mégsincs olyan jó humorérzéke, mint a szavakból gondolhatták volna. S akkor, alig hogy beengedte őket a parlamentbe, már szedhetik is a sátorfájukat... (sül Az egyik kisebb — 12 holdnyi — táblát szántja a bodajki Petőfi Tsz-nél Varga László traktoros. Az előtérben Gábler György növénytermesztési brigádvezető és Szabó Imre, a Méri Gépállomás körzeti brigádvezetője a szántás minőségét ellenőrzik.