Fejér Megyei Hírlap, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-01 / 230. (231.) szám
2 16 éves a Kínai Népköztársaság Amikor tizenhat esztendővel ezelőtt, 1949. október elsején a pekingi Tien An Men téren a tömeg ujjongása közepette kikiáltották a Kínai Népköztársaságot, s ezzel a világ legnagyobb népességű országa megkezdte a szocializmus építését. — Ázsia sok más, még gyarmati uralom alatt lévő népe merített ebből újabb erőt, mint ahogyan a kínai forradalmárok, a világ minden forradalmi harcosával együtt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eszméin lelkesedtek. A Kínai Népköztársaság létrejöttével jelentősen megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok — a szocializmus javára. S a kínai nép minden sikere — az acéltermelés növelése éppen úgy, mint a különböző nemzetiségeknek alkotott első ábécék, a sanghaji munkásoknak épült lakások, a tavaly a kínai mezőgazdaságban elért nagyszerű eredmények — hatással van ezeknek az erőviszonyoknak további eltolódására. Kína, amely néhány évtizeddel ezelőtt még egyes imperialista hatalmak szabad vadászterülete, csaknem játékszere volt, gyors ütemben változott olyan szocialista nagyhatalommá, amely nélkül ma már nemcsak az ázsiai, hanem a világbékével kapcsolatos kérdéseket sem lehet megoldani. Bár az ENSZ-ben a Kínai Népköztársaság helyét még mindig a Csang Kaj-sek-klikk bitorolja, világszerte egyre inkább tért hódít az a felismerés, hogy a népi Kínának az ENSZ-ben is el kell foglalnia az őt megillető helyet. Népköztársaságunk népe ezen az évfordulón is szívből köszönti a nagy kínai népet, további sikereket kívánva a szocialista építőmunkához és ahhoz a közös harchoz, amelyet népeink a kolonializmus és az imperializmus ellen vívnak. (S. T.) A Sanghaj északi külvárosában épült modern lakótelep csaknem kétezer sanghaji dolgozónak biztosít korszerű lakást. (MTI Külföldi Képszolgálat. -Fer mmi Biliu . Markusovszky Lajos 1815—1893 1965. október 1-én, születésének 150. évfordulóján, a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülése emlékezik meg Markusovszky Lajosról, a reformkor nagy orvosáról. E napon a budapesti Orvosi Egyetem központi épületével szemközti téren leleplezik a szobrát és róla nevezik el a teret.A fasizmus utolsó napjain Vasegerszegen a nyilasok felgyújtották azt a házat, amelyben Markusovszky Lajos lakott egykoron. Markusovszky teljes irattára és értékes könyvtára odaveszett. A nagy orvost 1893-ban temették el vasegerszegi temetőben. Markusovszky kiváló eredménnyel végezte iskoláit. Jártkülföldön is. Idehaza Balassa János sebészprofesszor első munkatársaként kezdte pályáját. 1848-ben Petőfi mellé álltak mind a ketten és honvéd orvosiként tevékenykedtek. A szabadságharc bukása után üldözték őket, de az eszméiktől mégsem tántorodtak el. Minthogy a kormányzat nem nélkülözhette kiemelkedő tudásukat, Balassa viszszacapta a katedráját, Markusovszkynak pedig orvosoktatási szervező feladatok végzésére adtak megbízatást. Sokrétű munkája közben 1857- ben indította meg az Orvosi Hetilapot, amelyet 32 éven át szerkesztett. E lap hasábjain jelentek meg Semmelweis nagyjelentőségű cikkei is a gyermekágyi láz leküzdéséről. Markusovszky Lajos érdeme a Magyar Orvosok Könyvkiadó Társulatának megalapítása is, amely több, mint száz évvel ezelőtt kezdett a legjelentősebb külföldi orvostudományi munkák magyar nyelvű megjelentetéséhez és módot nyújtott arra is, hogy eredeti magyar tanulmányok nyomtatásban megjelenhessenek. Szervező munkája eredményezte azt, hogy öt esztendő alatt az orvosi kar 13 fakultásának száma 23 -ra emelkedett és 1881-ben Közép-Európa legmodernebb egyetemi klinikai hálózata épült fel Budapesten. A nagy lelkesedéssel és lelkiismerettel végzett szervező munka felemésztette egészségét és olykor hazatért egy kis felfrissülésre vasegerszegi magányába. Ott látta vendégül barátait, munkatársait s ott készítette el Fodor Józseffel a magyar közegészségügyi törvény javaslatát, melynek elfogadása a maga idejében jelentős szociálpolitikai esemény volt Harcos materialista kiállását sem vették jó néven a hivatalos körök. Amiatt is méltatlankodtak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Markusovszy javaslatára Darwint tiszteletbeli tagnak terjesztette elő. Ez abban az időben történt, amikor többek között még a Francia Tudományos Akadémia is elvetette a nagy angol tudós tanítását Markusovszky nyíltan vallott világnézetét a hivatalos körök nem tudták megbocsátani, s már életében is, ahol csak lehetett, gáncsolták munkáját. Halála után sem volt ajánlatos munkásságát dicsérni s a Horthy-fasizmus idején pedig hallgatni kellett a nagy magyar orvosról. S bár porrá égett egykori hagyatéka és sarja elsüppedt a vasegerszegi temetőben, az utódok mégsem feledkeztek meg róle. Az Orvos Hetilap szerkesztősége és Vas megye haladó szellemű orvosai felkarolták emlékét. Méltó síremléket állítottak a vasegerszegi temetőben. Róla nevezték el a vas megyei kórházat és Budapesten felavatják a szobrát. A tér, ahol szobra emlékeztet majd rá, a magyar reformkor harcos orvosára, ezentúl az ős nevét viseli. Dr. Veres Pál Markusovszky Lajos I „DÖRGEDELMES »!“ Ezt a meg nem tisztelő, úgynevezett megtisztelő jelzőt nem ellenfelei, hanem honfitársai ragasztották Franz-Joseph Strauss politikai és emberi magatartására. Történt pedig ez annak következtében, hogy a háború utáni évek nyugatnémet „csodagyereke” kezdte kinőni a politikai rövidnadrágot és egészen rövi idő alatt gátlástalan fenegyerekké vált. A katonailag is térdre kényszerített Németország részéről, dörgő hordószónoklatokban ő követelt ugyanis elégtételt, sürgetve a határok felülvizsgálását, több és több katona beállítását és akárcsak Göring (nem lehet elkerülni a náci Németország legvéresebb szájú vezetőjével történő összehasonlítást) mindenkit „hazaáruló kommunistának” nevezett, aki ellenzi Nyugat-Németország militarizálását s az esztelen revansista politikát. S ezeknek az elveknek a hangoztatása nyomán, majd politikai gyakorlattá válása következtében lett az adenaueri Németország Európa legveszedelmesebb háborús tűzfészke. Straussra szükség volt a hidegháború éveiben. A legpiszkosabb munka elvégzése hárult rá, s ezért cserében elnézték neki még azt is, hogy emberi vonatkozásban éppen olyan gátlástalan volt, mint a politikában. S bár az NSZK államtitkárának, majd véderőminiszterének nem egy ügye bíróság előtt végződött, akár panamáról, akár becsületsértési eljárásról volt szó, az effajta ügyletek — nyilvánvalóan legfelsőbb utasításra a legkevésbé sem befolyásolták Adenauer erős emberének karrierjét. Éppen ellenkezőleg — minden korruptságával és politikai fékevesztettségével együtt — őt tartották a legmegfelelőbb embernek a hadügyminiszteri posztra. Szerencsecsillaga csak akkor áldozott le, s kényszerült Strauss csúfosan elhagyni a miniszteri székét, amikor 1962- ben, a megváltozott világpolitikai körülmények Adenauert — a maga személyének megmentése érdekében — arra kényszerítették, hogy kidobja a süllyedő ballonból a „dörgedelmes semmit”. Sokan azt hitték, hogy Strauss — akit a leleplezett megvesztegetések, a Spiegel-affér, s a nyugati utazásain megesett kis kalandok — erkölcsileg is diszkvalifikáltak, levonja a következtetéseket és félrevonul vezekelni. Nem így történt. Strauss szövetkezve a hidegháború legmakacsabb, s időközben mégis távozni kényszerült vezéralakjával, Adenauerrel, frakciót szervezett az új kancellár, Erhard ellen. Tavaly ősszel már úgy is tűnt, hogy katakomba ideje véget ér s a fellépő nyugatnémet belpolitikai válságból Strauss győzedelmesen emelkedik ki. Az FDP vezetői azonban a koalíció felmondásával fenyegetődztek, amennyiben „az állam vezetői ismét kezet fogtak azzal az emberrel, aki saját korrumpált egyéniségének megfelelően igyekszik eltorzítani az NSZK politikáját”. Strauss a sikertelen kísérlet ellenére sem tette le a politikai csatabárdot. Különös erővel vetette magát — a tőle megszokott hidegháborús jelszavakkal — a napjainkban véget ért választási küzdelmekbe. És a CSU győzelme Bajorország az új kabineti létrehozásával kapcsolatban ismét napirendre, a koalíciósok közti viták-egyezkedések középpontjába állította (s erre a világ kevés országában lehetne példa) nevét és személyét. A „dörgedelmes semmi” most páholyból figyeli a kibontakozást. „Küzdelmes” pályafutása során megszokta, hogy az események középpontjában áll. S jelenleg nem is olyan kellemetlen döntésre kell várakoznia, mint több esetben is — mondják — a törvényszéki üléstermekben... —O. Gy. — Katonai küldöttségünk Jugoszláviában Belgrád. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével csütörtökön délelőtt magyar katonai küldöttség érkezett Belgrádba. A delegáció Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszternek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság fegyveres erői helyettes főparancsnokának meghívására tíz napot tölt Jugoszláviában. A magyar katonai küldöttséget a batajnicai repülőtéren Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszter, Rade Hamovics vezérezredes, a jugoszláv néphadsereg vezérkari főnöke, Koszta Nagy nemzetvédelmi miniszterhelyettes és a jugoszláv néphadsereg több más magasrangú katonatisztje köszöntötte. Jelen volt a repülőtéri fogadtatáson Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete és Fodor Gyula ezredes, a nagykövetség katonai attaséja is. (MTI) Péntek, 1963. október 1. Mély részvéttel búcsúztatták Rónai Sándort Csütörtök délután a Kerepesi temetőben kegyeletes gyászünnepségen búcsúztatták Rónai Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagját, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság elnökét. A munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél felállított ravatalnál sokszázan gyűltek össze a végső tisztességadásra. A családtagokon, hozzátartozókon kívül részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrséget állt Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gápár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, Cseterkci Lajos, Ilku Pál és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Korom Mihály és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Tisztelgett az elhunyt ravatalánál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a munkásmozgalom számos régi harcosa, a társadalmi és tömegszervezetek sok képviselője. Borsod megyéből, amelynek Rónai Sándor országgyűlési képviselője volt, küldöttség érkezett a gyászszertartásra. Részt vett a búcsúztatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A munkásgyászinduló hangjai után Gáspár Sándor és az elhunyt harcostársai mondtak beszédet. A Szovjetunió Baráti Társaságainak Szövetsége, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság és az egész szovjet nép nevében pedig N. R. Seleh, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének követtanácsosa, ideiglenes nővívő, búcsúzott az elhunyttól. A búcsúbeszédek elhangzása után a gyászszertartás az Internacionálé hangjaival fejeződött be. Újabb harci cselekmények Kasmírban Új-Devira Karachi. Az indiai hadügyminisztérium szóvivője szerdán azzal vádolta Pakisztánt, hogy a tűzszüneti megállapodás óta 42 alkalommal súlyosan megsértette a tűziszünetet. Ezekből az akciókból huszonkettőt Pakisztán a Rajasthan sivatag körzetében kezdeményezett, az indiai csapatok azonban viszszaverték a támadásokat, 27 pakisztáni katonát megöltek, 26-ot pedig foglyul ejtettek. A szóvivő elmondotta még, hogy „a pakisztáni beszivárgók” kezdenek visszavonulni Kasmírból, de még mindig körülbelül háromezer tevékenykedik Kasmír indiai részén. Az indiai bejelentés szerint a tűzszüneti vonalon tovább folytatódnak a harci cselekmények Pakisztán viszont ismét Indiát vádolja a tűzszünet felbontásával. Karachiban egy hivatalos szóvivő szerdán este kijelentette, hogy indiai gyalogsági erők tüzérségi támogatással szerdán a Rajasthani sivatagban támadásbalendültek, de a pakisztáni erők viszszavetették őket. Pakisztán azt is közölte, hogy Sundra térségében India két napon belül most egy második támadást is megkísérelt, de hangzik a pakisztáni közlemény — a pakiszáni egységeik visszaszorították őket, nagy veszteséget okozva az indiaiaknak. Az AP hírügynökség szemleírója úgy vélekedik, hogy az ENSZ, amely szeptember 28- án tető alá hozta az úgynevezett tűzszünetet, még mindig nem rendelkezik kellőszámú semleges megfigyelővel, hogy ezt ellenőrizni is tudja. Az AP jelenti, hogy Bruce McDonald kanadai vezérőrnagy, az ENSZ indiai—pakisztáni megfigyelő missziójának főnöke, aki jelenleg hivatalosan Indiában tartózkodik, szerdán átlépte a „senki földjét”, pakisztáni területre ment, hogy megpróbáljon véget vetni az összecsapásoknak. McDonald állítólag azt javasolja, hogy a lahorei fronton húzódó tűzszüneti vonaltól mindkét hadsereg ötszáz-ötszáz méternyire vonja vissza alakulatait Az indiai és pakisztáni egységek most a harminc méter széles Idhogil-csatornánál néznek farkasszemet egymással. Az ENSZ-közgyűlésen tartózkodó Bhutto pakisztániek között kijelentette: a jelenlegi vonalakról mindaddig „nem lehetséges a pakisztáni csapatok visszavonása”, amíg ezeket a csapastokat, „pártatlan hatóság” nem váltja fel Mint ismeretes, Bhutto az ENSZ-ben előzőleg azt javasolta, hogy afrikai, ázsiai és latinamerikai ENSZ-csapatok váltsák fel a vitatott Kasmírban az indiai és pakisztáni egységeket Ezt a javaslatot India szerdán elutasította. Az indiai ENSZ-küldöttség egyik kasmír tagja a közgyűlés szerdai ülésén „nevetségesnek és képtelennek” nevezte az indítványt, amelynek értelmében Indiának ki kellene vonulnia a Kasmírból. „Nem akarunk külügyiminiszter szerdán este külföldi csapatokat saját felsajtóértekezletet tartott. Egyedünkön” — jelentette ki. (MTI) A Minisztertanács ülése (Folytatás az első oldalról.) több száz millió forint kárt okoznak. gazdálkodásban tapasztalható Az erdőgazdálkodásban hibákat és mulasztásokat meg- meg kell szilárdítani az szüntessék, a takarékossági lehetőségeket hasznosítsák, ily módon a faimport a továbbiakban kisebb arányban növekedjék. Még nem kevés helyen előfordul, hogy faanyagokat gondatlanul kezelnek, tárolnak, vagy felhasználásuk során annyira megrongálódnak, hogy idő előtt elhasználódnak, veszendőbe mennek. A fatelítés és egyéb hasonló módszerek nem megfelelő alkalmazása miatt a szuvasodás és a farontó gombák évente üzemtervek alapján történő gazdálkodást, gátat kell vetni annak, hogy értékes faanyagokat idő előtt kitermeljenek, s meg kell teremteni a feltételeket a ráírásra érett faállomány megfelelő időben történő kitermeléséhez és minél nagyobb mértékű ipari feldolgozásához! Az eddiginél több fahelyettesítő anyagot kell gyártani és felhasználásukat szélesebb körben kell elterjeszteni. Az importált fenyőfűrészáru felhasználásának csökkentésére elsősorban az építőiparban és a ládaiparban vannak nagyobb lehetőségeink. A bányászatban is kevesebb fenyőfára van szükség, ha — természetesen a biztonsági követelmények figyelembe vételével — egyrészt több fahelyettesítő anyagot, másrészt hazai lombos fákból készült bányafát használnak. Jóval nagyobb gondot kell fordítani a faanyagok védelmére, helyes kezelésére, ezen belül a faanyagok tartósítását biztosító eljárásokra. Felesleges hulladékok keletkezésének elkerülése végett fokozottabban kell gondoskodni arról, hogy a vállalatok az igényelt méreteknek megfelelő anyagot kapjanak, és arról, hogy a hulladékfa — amenynyire csak lehetséges —, további ipari feldolgozásra kerüljön. A faanyagokkal való helyes gazdálkodást célzó intézkedéseket szervezettebbé kell tenni és a népgazdasági érdekeket jobban összhangba kell hozni a vállalati érdekekkel. A különböző ösztönzési rendszereket ennek megfelelően kell módosítani. (MTI)